„Amikor még esik az eső” – Aszály elleni stratégiát sürgetnek a tudósok

amikor-meg-esik-az-eso_2Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt évben. Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására.

„Aszály mindig volt és mindig lesz. Az aszályra való felkészülést akkor kell elkezdeni, amikor még esik az eső.” E jelmondattal indult az a tudományos tanácskozás, melyre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társszervezésében került sor a Kecskeméti Főiskolán. Az Aszály és szárazodás konferenciára számos kiemelkedő kutató, szakember és a gazdasági
élet szereplői kaptak meghívást, hogy a globális klímaváltozás hazai hatásai és lehetséges válaszai alapján állásfoglalást alakítsanak ki az aszállyal és a szárazodással összefüggő döntések tudományos megalapozására és sürgetésére.

Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának igazgatója szerint erre azért is szükség van, mert bár az éghajlatváltozás miatti felmelegedés, illetve szárazság következményei már ma is kézzel foghatóak, a jelenség kapcsán felmerülő problémák többségének Magyarország még csak az előszelét érzékeli. Jolánkai Márton szerint a klímaváltozást csak komplexen lehet kezelni, hiszen a jelenség a gazdaság egészét érinti.

A tudósok által szorgalmazott cselekvési program elsődleges feladatairól Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások osztályának szakmai főtanácsadója kijelentette: ha a vízgazdálkodást és belvízkezelést meg tudja oldani az ország, lesz ideje megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás következményeire is. A tájékoztatón elhangzott, hogy a társadalom öntevékeny szerveződései még kiaknázatlan lehetőségeket hozhatnak felszínre, például a változó viszonyokhoz alkalmazkodó talajműveléssel a mezőgazdaságból élők is sokat tehetnek veszteségeik mérséklése érdekében.

A rendezvény társszervezője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviseletében Schmuck Erzsébet titkár kifejtette: égetően szükség van egy víz- és élelmiszer létbiztonsági programra. A jövőnket meghatározó legfontosabb tényezők egyike ugyanis éppen az éghajlatváltozás, amelynek jelentősége azonban még nem tudatosodott a magyar társadalomban.

A tudományos konferencia célja volt, hogy hozzájáruljon a természeti erőforrásokkal, a mező- és erdőgazdasági termelő kapacitásokkal és az EU vízpolitikai stratégiájával kapcsolatos feladatok meghatározásához és a nemzetközi együttműködések bővítéséhez. Láng István, akadémikus a konferencia levezetőelnöke, az NFFT társelnöke hangsúlyozta: „a súlyos és nagyon súlyos aszálykárok évei a XIX. században 7, a XX. században 14 volt. Az elmúlt 30 évben már 8! Napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!”

A jövőben várható vízhiány, szárazság és aszály az eddigiektől minőségileg eltérő lesz, mert a felmelegedés és a szárazodás folyamatában jelenik meg, szélsőséges időjárási jelenségekkel súlyosbítva. Ezidáig az aszály mezőgazdasági kárként szerepelt, mely területileg is differenciáltan jelentkezett. Ma már a szárazodás és az aszály a nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő. A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására.

Figyelemmel a világban zajló folyamatokra a vízhiány és a szárazság kezelésére irányuló intézkedésekről a magas szakmai színvonalú résztvevőgárda egy 12 pontból álló javaslatsort készített a döntéshozóknak a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedésekhez. A javaslatok között szerepelnek a társadalmi tudatformálásra, a vállalkozásokra, gazdasági szervezetekre vonatkozó ajánlások a döntéshozási stratégiai és finanszírozást érintő kérdések mellett.

Forrás: Ma & Holnap

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ha törődünk az állatokkal, és törődünk a Földdel, akkor számtalan állat, ember és lakóhely boldogulhat sokkal jobban, mint egy tiszteleten, törődésen, együttérzésen, emberségen, könyörületen alapuló erkölcs hiányában." (Marc Bekoff biológiaprofesszor, a Rügyek és Gyökerek Alapítvány helyi koordinátora) Mindenfelől válságok sújtanak bennünket mostanában. Mivel tönkretettük magunk körül az élővizeket, a földeket, a levegőt és szinte az egész bolygót, ezért súlyos környezeti válsággal kell küzdenünk. Emellett folyamatos háborúk, terrorcselekmények, pereskedések okoznak komoly makro- és mikroszintű társadalmi válságokat. Ezeket tetőzik az időről-időre begyűrűző gazdasági válságok. De mi az igazi oka ennek a rengeteg, alapvető értékeket megrengető válságnak? A válasz az, hogy mindezeknek az igazi gyökere egy mély világnézeti válság, amely az egyre súlyosabb materializmus felé próbál rántani mindenkit. A materializmus értékrendje folyamatosan degradálódik, s ezért nem képes megfelelő, időtálló alapot jelenteni. Amíg az emberiség az individualista, önző, kihasználó értékrendet nem cseréli fel egy lelki-spirituális szemléletmóddal, addig a fenti válságok csak egyre súlyosabbá válnak. Ezért mindenkinek változtatnia kell a környezetéhez való hozzáállásán és ennek tettekben is meg kell mutatkoznia! Amíg lájkoljuk a zöld gondoltokat, de közben teleszemeteljük a világunkat és nem kezdünk visszatérni egy természetesebb életmód felé, addig nincs esély arra, hogy nagyban is megváltozzanak a dolgok. Te legyél az a változás, amit szeretnél, hogy megvalósuljon!  
Zöld gondolatok 2.