„Amikor még esik az eső” – Aszály elleni stratégiát sürgetnek a tudósok

amikor-meg-esik-az-eso_2Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt évben. Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására.

„Aszály mindig volt és mindig lesz. Az aszályra való felkészülést akkor kell elkezdeni, amikor még esik az eső.” E jelmondattal indult az a tudományos tanácskozás, melyre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társszervezésében került sor a Kecskeméti Főiskolán. Az Aszály és szárazodás konferenciára számos kiemelkedő kutató, szakember és a gazdasági
élet szereplői kaptak meghívást, hogy a globális klímaváltozás hazai hatásai és lehetséges válaszai alapján állásfoglalást alakítsanak ki az aszállyal és a szárazodással összefüggő döntések tudományos megalapozására és sürgetésére.

Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának igazgatója szerint erre azért is szükség van, mert bár az éghajlatváltozás miatti felmelegedés, illetve szárazság következményei már ma is kézzel foghatóak, a jelenség kapcsán felmerülő problémák többségének Magyarország még csak az előszelét érzékeli. Jolánkai Márton szerint a klímaváltozást csak komplexen lehet kezelni, hiszen a jelenség a gazdaság egészét érinti.

A tudósok által szorgalmazott cselekvési program elsődleges feladatairól Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások osztályának szakmai főtanácsadója kijelentette: ha a vízgazdálkodást és belvízkezelést meg tudja oldani az ország, lesz ideje megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás következményeire is. A tájékoztatón elhangzott, hogy a társadalom öntevékeny szerveződései még kiaknázatlan lehetőségeket hozhatnak felszínre, például a változó viszonyokhoz alkalmazkodó talajműveléssel a mezőgazdaságból élők is sokat tehetnek veszteségeik mérséklése érdekében.

A rendezvény társszervezője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviseletében Schmuck Erzsébet titkár kifejtette: égetően szükség van egy víz- és élelmiszer létbiztonsági programra. A jövőnket meghatározó legfontosabb tényezők egyike ugyanis éppen az éghajlatváltozás, amelynek jelentősége azonban még nem tudatosodott a magyar társadalomban.

A tudományos konferencia célja volt, hogy hozzájáruljon a természeti erőforrásokkal, a mező- és erdőgazdasági termelő kapacitásokkal és az EU vízpolitikai stratégiájával kapcsolatos feladatok meghatározásához és a nemzetközi együttműködések bővítéséhez. Láng István, akadémikus a konferencia levezetőelnöke, az NFFT társelnöke hangsúlyozta: „a súlyos és nagyon súlyos aszálykárok évei a XIX. században 7, a XX. században 14 volt. Az elmúlt 30 évben már 8! Napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!”

A jövőben várható vízhiány, szárazság és aszály az eddigiektől minőségileg eltérő lesz, mert a felmelegedés és a szárazodás folyamatában jelenik meg, szélsőséges időjárási jelenségekkel súlyosbítva. Ezidáig az aszály mezőgazdasági kárként szerepelt, mely területileg is differenciáltan jelentkezett. Ma már a szárazodás és az aszály a nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő. A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására.

Figyelemmel a világban zajló folyamatokra a vízhiány és a szárazság kezelésére irányuló intézkedésekről a magas szakmai színvonalú résztvevőgárda egy 12 pontból álló javaslatsort készített a döntéshozóknak a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedésekhez. A javaslatok között szerepelnek a társadalmi tudatformálásra, a vállalkozásokra, gazdasági szervezetekre vonatkozó ajánlások a döntéshozási stratégiai és finanszírozást érintő kérdések mellett.

Forrás: Ma & Holnap

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"A szentségétől megfosztott világ egy hódításra serkentő akadály sorsára ítéltetett,  puszta tárggyá válik. Mint egy lélektelennek tartott állat vagy rabszolga, az ember alatti dologgá silányul, melyet munkára fognak, felhasználnak és kizsákmányolnak."
Theodor Roszak