Akárhonnan nézzük…

zoldseg_0Néhány szempontot szeretnék felsorolni azzal kapcsolatban, hogy mi a haszna a vegetarianizmusnak, illetve mi indokolja, hogy valaki vegetáriánus legyen. Számtalan ilyen szempont van. Ezek közül a négy legfontosabbat szeretném megvizsgálni, amelyek arra világítanak rá, hogy nekünk, embereknek miért jobb, ha a vegetáriánus életstílust választjuk. Az első az egészségügyi, a második a gazdasági, a harmadik az erkölcsi, a negyedik pedig a lelki szempont.

Az egészségügyi szempont

Néhány tudósnak, aki nincs tisztában a tudománnyal, az a véleménye, hogy a teljesen vegetáriánus életmód nem egészséges, és a húsevés elengedhetetlen.
zoldseg_11Bizonyított azonban, hogy nagyon komoly betegségek hozhatók kapcsolatba a húsevéssel. A statisztikák alapján Indiában például nincsenek szívbetegségek vagy egyéb, koleszterinnel kapcsolatos betegségek, mert még ebben a generációban is olyan minimális a húsfogyasztás.
Kétféle élőlény van: a húsevők és a növényevők. Ha tanulmányozzuk a testfelépítésüket, kiderül, hogy van köztük különbség. Az emberi test felépítésének semmi köze a húsevőkéhez.
A természet terve tehát az, hogy az emberek növényevők legyenek. Ha ehelyett azt eszik, ami számukra nem természetes, hogy lehetnének egészségesek?
Gyakran hangzik el az az érv, hogy azért kell állati húst enni, mert másképp a szervezet nem kapja meg a szükséges vitaminokat, fehérjéket és ásványi anyagokat. De ezek a fehérjék és vitaminok az állat testébe is úgy kerülnek, hogy az állat növényt eszik. A növényekbe pedig a napból, a földből és
az esőből kerülnek mindezek a tápanyagok. Egyszerűen csak tudnunk kell, hogy melyek azok a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék, tejtermékek, amelyek tartalmazzák mindazokat az ásványokat, vitaminokat és proteineket, melyekre a testnek szüksége van. Az egészséges élethez minden megtalálható a gabonafélékben, a zöldségekben, a gyümölcsökben – sőt, még nagyobb mennyiségben és jobb minőségben, mint a húsban.

Második szempont: a gazdaságosság

Egyesek néha azzal érvelnek, hogy vegetáriánusnak lenni nagyon drága, olcsóbb a húsevés. A gyakorlatban azonban ez nem igaz. Láthatjuk, hogy a burgonya, a rizs, a liszt, a kukorica és a többi gabona mind sokkal olcsóbb, mint a hús. Aztán az állatokat is gabona_12gabonával kell etetni. Egy kiló hús előállításához 14–18 kg gabona szükséges. Ez azt jelenti, hogy ha egy hektáron mondjuk x mennyiségű állatot tudunk tenyészteni, akkor ugyanazon az egy hektár földön 14-szer vagy 18-szor annyi gabona tud nőni, ami összességében táplálóbb. Mindenki fél, hogy a Föld egyszer csak majd nem tudja eltartani a bolygó lakóit. Ha ez a több mint hétmilliárd ember húst akar enni, akkor lehet, hogy egy idő múlva tényleg nem tudjuk majd eltartani az emberiséget. De ha belátjuk, hogy ugyanazon a földterületen, ahol azt az egy állatot tenyésztik, tizenötször annyi másféle ennivalót lehet termelni, ami sokkal finomabb, és ugyanakkor egészségesebb is, akkor nincsen komoly probléma. Láthatjuk tehát, hogy valójában nem olcsóbb a hús, és a mezőgazdaság szempontjából is sokkal praktikusabb növényevőnek lenni, illetve a növényevést támogatni.

Az erkölcsi szempont

Aki volt már valaha vágóhídon, biztosan nem fogja azt gondolni, hogy az egy jó hely, hiszen olyan hatalmas ott a szenvedés. Ott vannak azok az állatok, akik éreznek, szeretnek, akiknek van családjuk, akik élni szeretnének – és kegyetlenül levágják őket. Miért szenvedjenek az állatok azért, mert mi enni akarunk? Természetesen felmerül a kérdés, hogy a zöldségekben, a gabonában is van élet, csirkek_13és nem szenved-e az a növény is? De igen, de van egy nagyon lényeges különbség a tekintetben, hogy mennyire érzi az a gabona, amikor learatják, és az az állat, amikor levágják.
Mert a növények az élőlények hierarchiájának alacsonyabb szintjén helyezkednek el, mint az állatok. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor augusztusban kimegyünk a szántóföldre, és megnézzük, hogyan aratják le a búzát, az egy teljesen más helyzet, mint a vágóhíd.
Ezt minden, kicsit is érzékeny ember tapasztalhatja. Milyen erkölcs van e mögött? Életében minden húsevő 8000 állat haláláért felelős, és ezek nemcsak kis állatok, csirkék, hanem nagy állatok, tehenek is. Azt mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy hajlandó-e vállalni a felelősséget 8000 élőlény haláláért. Mert ez történik a világ civilizált részeiben. És miért? Argentína például egy nagyon gazdag ország volt, amíg fel nem állították a vágóhidakat. Ott nagy puszták vannak, jó legelők, s most egész Argentína egy nagy vágóhíd. Mint Írország. Írországot Európa vágóhídjának nevezik. Mert ott csak egy fő iparág van.

A negyedik: a lelki szempont

Az általános elvek minden vallásnál megegyeznek, amelyek közül az egyik legfőbb az erőszakmentesség elve. Minden vallás arra buzdítja a követőit, hogy lehetőleg kerüljék az erőszakot. A minimális erőszak azt jelenti, hogy nem állatokat eszünk, hanem zöldségeket, gabonaféléket, gyümölcsöket.
tehen_14Ahogy a Bibliában is benne van, hogy ne ölj. Nem azt mondja, hogy ne gyilkolj. Mert az ölés tilalma egy általános utasítás, minden élőlényre vonatkozik, a gyilkolás pedig csak az emberekre. A Bhagavad-gítában Krisna is magyarázza: patram puspam phalam toyam – a zöldség, a gyümölcs, a tej, a gabona a megfelelő étel. Nyilvánvaló, hogy Isten azt akarja, hogy minden élőlényt becsüljünk, nemcsak az embereket, hanem az állatokat is.
Ha pedig valaki nagyon ragaszkodik a húsevéshez, akkor azt is megengedi, de vágóhidakról nincs szó. Az állatok úgyis meghalnak, akkor egye azt a húst, aki ezt szeretné. De arra semmi szükség, hogy létrehozzunk egy olyan iparágat, amelynek egyetlen célja az, hogy állatokat tenyésszünk, hogy aztán megöljük őket. És nem szabad azt gondolni, hogy ha valaki más csinálja helyettem, akkor én megszabadulok e tett visszahatásától. Az az ember, aki tenyészti, aki levágja, aki csomagolja, aki szállítja, aki eladja, aki megveszi, aki eszi, mind egyformán bűnös cselekedetet végez és felelős a tettéért. Mindez pedig a tudatunkat, a gondolkodásunkat, az egész világlátásunkat is befolyásolja. Egy húsevőnek más a mentalitása, a viselkedése, mint egy növényevőnek.

Emellett azt is látnunk kell, hogy milyen irányba halad a világ. Kevesebb erőszak van? Kevesebb háború van? Boldogabbak az emberek? Kevesebben küzdenek pszichés problémákkal? Nem, épp ellenkezőleg. Ez kapcsolatban van azzal, hogy mit eszünk. Természetesen nem csak azért történnek rossz dolgok a világban, mert mindenki húsevő, de igenis lényeges kapcsolat van e két tényező között.

Sríla Sivaráma Szvámí előadása a vegetarianizmusról

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A globalizáció, a nemzetközi kereskedelem, a sugárhajtású repülőgépek és az internet következtében minden ország függ mások erőforrásaitól, és kölcsönösen hatással van egymásra, pontosan, mint a Húsvét-sziget klánjai. Az ő hazájuk éppúgy magában áll a Csendes-óceánban, mint a mi Földünk a világűrben..."
Jared Diamond