‘Természetvédelem’ kategória tartalma

Természetvédelem a télutón

bubosbanka_100A februári napfény már egyre erősebb, a hó régen elolvadt, és lassan felmelegszik a talaj. Az állandó madarak etetését fokozatosan el lehet hagyni, mert a felmelegedő fakérgeken, ágzugokban, falrésekben megjelentek az első pókok, legyek és ezekből elegendő élelemhez jutnak a rovarevők, míg a tavalyról maradt gyommagvak a magevőket szolgálják ki. Akik a ház köré szeretnének csalogatni énekes madarakat, azoknak a következő teendője az etetés után a fészkelőhely biztosítása. A rigóknak, vörösbegyeknek, poszátáknak ideális néhány vadrózsa, kökény, galagonya bokor alkotta nyíratlan sövény, az odúlakóknak viszont, ha nincs elég idős fa a területen, akkor érdemes kihelyezni néhány mesterséges költőládát.

Tovább a cikkre »

Egy somogyi halastó és környékének természetvédelmi rekonstrukciója

2_100x100Adott Csombárd mellett (Külső- és Belső-Somogy határvidékén) egy TSZ-időkből származó 4 hektáros mesterséges halastó, gátakkal körülvéve, némi nádas-gyékényes szegéllyel. Mielőtt a tó és környéke védelem alá került (2007 előtt), intenzív haltenyésztést folytattak itt, környékéről pedig a víz mielőbbi elvezetése volt a cél. Tovább a cikkre »

Csatlakozzon a Madárbarát kert programhoz!

Szencinege_orban_zoltan_100x100A Madárbarát kert programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium minden szükséges információt tartalmaz.  Aki olyan szerencsés, hogy kerttel rendelkezik, feltétlenül érdemes részt vennie a programban, hiszen a madarakról való gondoskodás sokszorosan megtérül: a kertben fészkelő madarak rengeteg kártevőt elpusztítanak, énekükkel, kedves jelenlétük élettel telivé teszik a kertet.

 

Tovább a cikkre »

Királyaink még tudták, mi a teendő az árvízzel

Arpad kori csatornaAz áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most is jól jöhet …

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

Tovább a cikkre »

Tájhasználat és vízgazdálkodás. Élni, vagy felélni?

TiszaMolnár Géza szakmai vezetésével és az Ökotárs Alapítvány támogatásával készült az a rövid videófilm, amely közérthetően bemutatja, hogy miről van szó a tájhasználat és vízgazdálkodás kapcsán: élni, vagy felélni? Tovább a cikkre »

300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben

Ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki az MME ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat.

Tovább a cikkre »

Óriás evőpálcika 1 percen belül

A letölthető kisfilm egy elképesztő gépezetet mutat be, működés közben. Sohasem láttam még ehhez foghatót. Megrázó, ahogy “óriás evőpálcikákat” gyárt szinte pillanatok alatt egy fából!
Hála a technológiának, tényleg sok kényelemben lehet részünk manapság. Persze nem feledkezhetünk meg az érem másik oldaláról sem… Tovább a cikkre »

Hamarosan indul a madáretetési szezon!

Bár hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, de az etetők nagy könnyebbséget és biztonságot jelentenek a környéken élő madaraknak, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. A Magyar Madártani Egyesület (MME) által kiadott tájékoztatót minden madárkedvelőnek érdemes elolvasnia.

Tovább a cikkre »

A széncinege az év madara 2011-ben

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a széncinegét választotta a 2011-es év madarának. A széncinege (Parus major) hazánk egyik legelterjedtebb énekesmadara, mindenhol költ, ahol mesterséges vagy természetes fészekodúkat talál.

Tovább a cikkre »

Invazív fajok és a klímaváltozás

Nemcsak a klímaváltozás jelenthet óriási problémát a világban, hanem a felmelegedéssel együtt egyre nagyobb teret nyerő invazív, agresszív fajok terjeszkedése. A környezeti károk országonként akár 10 százalékát is kitehetik a GDP-nek.

Tovább a cikkre »

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image gyumolcsfak_tavasszal-jpg image szenaforgatas-jpg image cserepkalyha_epites-jpg image krisna-volgyi_gyerekek-jpg image hazafele_a_foldekrol-jpg image fozes_foldtuzhelyen-jpg image oszi_tajkep-jpg image meheszet-jpg image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg image dscn6422-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az a hit és meggyőződés, hogy a sok gyötrődés és munka árán létrehozott civilizáció egyszerűen nem pusztulhat el... nem más, mint naiv és antropocentrikus nyafogás."
Leslie A. White (antropológus)