Egy somogyi halastó és környékének természetvédelmi rekonstrukciója

2_100x100Adott Csombárd mellett (Külső- és Belső-Somogy határvidékén) egy TSZ-időkből származó 4 hektáros mesterséges halastó, gátakkal körülvéve, némi nádas-gyékényes szegéllyel. Mielőtt a tó és környéke védelem alá került (2007 előtt), intenzív haltenyésztést folytattak itt, környékéről pedig a víz mielőbbi elvezetése volt a cél.
A mély vízelvezető árkok ellenére a tó környékén kis foltokban megmaradt az erdős- cserjés és a mocsárvilág védelemre érdemes mozaikja. Legkiemelkedőbb botanikai értéke egy országszerte megritkult lápnövény, a vidrafű, de található itt például hússzínű ujjaskosbor, mocsári teknős, és táplálkozik itt a fekete gólya, réti sas is.

_1160330
Ahogyan sok más hazai védett területen, a teljes magára hagyás helyett itt is a természetkímélő gazdálkodás, illetve a célzott természetvédelmi kezelés az, ami fenntartja, sőt fejleszti a terület értékes élővilágát. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes őrei kreatív megoldásokkal és példaértékű sokrétűséggel végzik itt az élővilág-rekonstrukciós munkálatokat. A beavatkozások egyik célja a tómeder és a tóparti élővilág, a másik fő cél pedig a tó környéki élőhelyek regenerálása.
Vezetőnk, Szegvári Zoltán – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes tájegységvezetője – mutatta be munkájuk eredményeit, amelyből ezúttal csupán rövid ízelítővel érzékeltetjük, milyen módon fejleszthető egy ilyen típusú terület élővilága.

1
A tó víztestének és parti vegetációjának élővilágát például nád visszaszorítással (nádvágás jég felett), őshonos halfajok betelepítésével, inváziós halak varsás kifogásával gazdagítják.

2
A gát egy pontján vizet engednek ki tavasszal, a gát túloldalán lévő mocsárrét és regenerálódó magassásos területére. Ezzel különleges ívó helyet teremtenek, a halak ugyanis szívesebben ikráznak a sekély, könnyen felmelegedő, az ivadékoknak ezernyi búvóhelyet kínáló vízbe, mint a mély tó hidegebb aljzatára vagy parti növényeire. Az ivadékok azután akadály nélkül visszatalálnak a tó víztestébe, miközben a mocsárrét vízellátása nyomán regenerálódik a tágabb terület növényzete is.

3
A tó zsilipje (ötletes csőpipás megoldással) a szokásostól eltérően nem a tó felső vízrétegét apasztja, hanem a hidegebb alsóbb vízrétegekből történik a vízkivezetés.

6
A tóvizet sohasem eresztik le teljes mértékben (ellentétben az intenzív haltenyésztési gyakorlatban megszokottól), viszont vizéből többet-kevesebbet rendszeresen kieresztenek. A kieresztett víz meder nélkül, szabadon terülhet szét, a természetes felszíni formákhoz igazodva. Ezzel a természetet utánzó vízkormányzással jelentősen javítják a környék üde/nedves élőhelyeinek vízellátottságát, elősegítve az élővilág spontán gazdagodását.

4
Az egyik erdőfelnyílásban a vízkivezetés nyomán visszaszorult az inváziós kanadai aranyvessző, amely korábban tömeges jelenlétével kiszorított a természetes növényfajokat. A regenerációs folyamat jelenlegi állomásaként az őshonos mocsári nőszirom szaporodott el (ld. a képen).
Egy másik vízkieresztési ponton az aranyvesszős helyett regenerálódott magassásos vegetáció látható, benne spontán megjelent a védett hússzínű ujjaskosbor.

5
Fokgazdálkodási módra emlékeztető sekély, elágazó csatorna, amelyből a zsilip megnyitásakor a víz utat talál a szomszédos magassásrétre.

7
A gát alatt kivezetett cső a tó parti zónájában szabadon végződik, a cső egyszerű, manuális felemelésével, leeresztésével szabályozható, hogy folyjon-e rajta kifelé a víz a szomszédos puhafás ligeterdőbe. A cső végén lévő rács képen látható formája lehetővé teszi, hogy a nagyobb állatok (például mocsári teknős) ne kerüljenek bele a csőbe, illetve a kiáramló víz jelentős szívóereje ellenére ne is szoruljanak rá a rácsozatra.

8
Ennek az országos jelentőségű védett területnek olyan szempontból is rendkívül szerencsés az elhelyezkedése, hogy emberi létesítmény veszélyeztetése nélkül lehet a vízkivezetéseket végezni, miközben természetközeli, üde élőhelyek krónikus vízhiányát orvosolják. A felsorolt beavatkozások – és számos más, amelyről most nem esett szó – természetvédelmi kezelési mintaként szolgálhatnak a hasonló adottságú területeken. Ilyenekből pedig a mi tapasztalatunk szerint is, ma még számtalan található hazánk területén.

– Rév Szilvia –

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2018. január 20.
2018. február 17.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Hogyha gabonát termelsz, és azután megeteted az állatokkal, majd pedig megeszed az állatokat, az eredeti gabona energiájának 90%-át elveszíted."
Dr. David Archer (a geofizikai tudományok professzora, Chicagoi Egyetem)