Egyezmények születőben – az élővilág pusztulóban

Az emberiség elrettentő mértékben pusztítja a Föld természetes élőhelyeit, aminek következtében vészes ütemben halnak ki az állat- és növényfajok – figyelmeztet az ENSZ legfrissebb jelentésében.

A világszervezet Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság négyévente ad ki jelentést a témában Global Biodiversity Outlook címmel. Legújabb közleményüknek többek között az adott aktualitást, hogy az egyezményt aláíró 192 ország 2002-ben vállalta: 2010-ig “jelentősen mérséklik” a biodiverzitás csökkenésének mértékét. Ez azonban – ahogyan az ENSZ már korábban is elismerte – messze nem teljesült, sőt a mostani jelentés szerint a hanyatlás nagy valószínűséggel rövidesen eléri azt a pontot, ahol már visszafordíthatatlanná válik.

A kihalás veszélye leginkább a békákat és más kétéltűeket fenyegeti, a pusztulás üteme pedig jelenleg a korallzátonyoknál a legnagyobb – olvasható a jelentésben. Ez utóbbit a melegedő és savasodó óceánok és a túlhalászás együttesen váltja ki. A korallzátonyok pusztulása mellett az amazóniai esőerdő folyamatos irtása, valamint számos édesvizű tó és folyó algásodása, halpusztulása jelenti a két legaggasztóbb folyamatot, amely azzal fenyeget, hogy eléri az átbillenési pontot (tipping point), amely után már visszafordíthatatlannak lehet tekinteni.

A jelentés szerint a biológiai sokféleség zsugorodásáért elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az erdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős – azaz még ha a kérdéses klímaváltozás leszámítjuk is, nagyrészt ember kiváltotta folyamat. Az idézett szakértők arra is rámutatnak, hogy nem annyira a tervezés hiánya, mint inkább a munkahelyekért és a gazdasági növekedésért való verseny akadályozza az eredményes fellépést, különösen Dél-Ázsia és Afrika Szaharától délre fekvő részének szegény országaiban.

Afrikában él például a világ emlősfajainak egynegyede, madárfajainak egyötöde. Az Afrikai Unió 53 tagállamából 49-nek van is kidolgozott stratégiája a veszélyeztetett fajok védelmére, ennek ellenére egyik sem tudott beszámolni előrelépésről a biodiverzitás védelme terén. Igaz, ez a 110 jelentést beadó ország egyikének sem sikerült, még saját bevallása szerint sem.

Delfin Ganapin, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) pénzügyi részlegének vezető menedzsere a világszervezet New York-i székházában tartott sajtótájékoztatón mindennek ellenére úgy fogalmazott, hogy sürgős beavatkozással a legtöbb folyamat még megfordítható lenne. „Ha megkaphatnánk annak a pénznek legalább a töredékét, amelyet a pénzügyi válság megfékezésére fordítottak, lényegesen több, komoly és alapvető károsodást tudnánk megakadályozni a Föld élőhelyként működő ökoszisztémáiban” – hangsúlyozta.

Összességében a világszervezet érvelése szerint a biodiverzitás megőrzése kulcsfontosságú társadalmi feladat, hiszen segíthet enyhíteni a szegénységet és javítani az emberek egészségi állapotát. Ennek fényében megérdemel annyi figyelmet, mint a gazdasági válság – húzzák alá a
szakértők.

A ENSZ főtitkára “kollektív kudarcról” beszélt, amelynek következményei a bolygó összes lakóját súlyosan érinti majd, hacsak nem sikerül sürgősen beavatkozni. „Nagyobb prioritást kell adni ennek a kérdésnek a döntéshozás minden területén és minden gazdasági ágazatban… A biodiverzitás megőrzése nem lehet utólagos terv arra az esetre, ha más célok teljesüléséről már gondoskodtunk, hiszen ez az alap, amelyre sok más cél épül” – fogalmazott Ban Ki Mun a jelentésben.

Az anyagot mintegy 500 lektorált tudományos cikkből és kormányközi testületek által kiadott közleményekből, valamint 110 ország által beküldött helyzetjelentésből állították össze. A munkát Kanada, az Európai Unió, Németország, Japán, Spanyolország és Nagy-Britannia, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) finanszírozta.

Az ENSZ Biodiverzitási Egyezményét (CBD) az 1992-es riói konferencián fogadták el az Éghajlat-változási Keretegyezménnyel (FCCC) együtt, valódi tartalommal azonban csak a 2002-es johannesburgi értekezleten töltötték meg. Ekkor a 192 aláíró ország vállalta, hogy 2010-ig „jelentősen mérséklik” a biodiverzitás csökkenésének mértékét. Az Egyesült Államok, Szomália és
néhány kisebb ország nem ratifikálta az egyezményt.

Forrás: mti

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A kutatások szerint az emberek nem az anyagi jólétre vágynak, hanem emberi kapcsolatokban gazdag, boldog magánéletre."
Pataki György (Szent István Egyetem)