Egykor terhes gyom – ma ízletes zöldség

A török saláta legalább olyan ízletes, mint amilyen könnyen termeszthető. Beszélgetés Gaura Sakti dásszal (Sölétormos Jenő), Krisna-völgy elnökével egy hazánkban még alig ismert zöldségnövényről.

Hogyan és mi okból került ez a növény először Krisna-völgybe?

A feleségemmel Törökországban ismerkedtünk meg, és általa nyerhettem bepillantást az ottani konyha titkaiba. Amikor Isztanbulban jártam, feltűnt, hogy nagyon gyakran használnak egy számomra ismeretlen salátafélét. Amikor ideköltözött Krisna-völgybe, természetesen magával hozta a törökök által olyannyira kedvelt „szemiz-otu” magvait is. Így került hozzánk ez a növény, amelyet – azt hiszem, érthető okból – török salátának kereszteltünk el.

Mit érdemes még tudnunk róla? Melyek a felhasználásának és fogyasztásának előnyei?

A török saláta, hivatalos magyar nevén termesztett porcsin (Portulaca oleracea var. sativa), nálunk gyakorlatilag a mai napig alig ismert kultúrnövény. Vad változata egy terhes gyom, a kövér, vagy terülő porcsin (Portulaca oleracea). A vad faj és a kultúrváltozat is rendelkezik egy nagy előnnyel sok más növényhez képest, nevezetesen ők az ún. C4-es fotoszintézis-típust használják. Ebből kifolyólag az erős napfényben és száraz időben is életképesek. Sőt, ilyenkor vannak igazán elemükben. Ez egy gyomnál hátrány, nemesített változatánál azonban nagy előnnyé válik, ugyanis – bár egyébként nem túl magas termetű – a nyári forróság idején gyakran túlnövi a környezetében lévő más növényeket. A július-augusztusi aszályos időben nagy jelentősége van egy ilyen kitűnő ízű, egészséges salátának. Pozsgás levele enyhén savanykás ízű, kellemes frissítő és szomjoltó a gyakran kibírhatatlannak tűnő nyári hőségben.

Milyen termesztési tapasztalataitok vannak Krisna-völgyben?

Az első évben még csak a családi konyhakertben termesztettük, ahol láthatóan nagyon jól érezte magát. A következő évben viszont már komoly szerepet kapott a teljes Krisna-völgyi élelmezésben. Rendkívül könnyen termeszthető, kicsi a vízigénye, inkább a túlöntözésre érzékeny. Nagyon szereti a teljesen napsütötte területeket. Tenyészideje hihetetlenül rövid: vágásérettségét a vetéstől számított három hét alatt eléri. Mindent egybevéve, azt hiszem, nem kell tovább magyaráznom, hogy miért lett nálunk népszerű.

Aki otthon is meg szeretné próbálni, hogyan kezdjen hozzá a termesztéséhez?

Egyetlen nehézség a vetőmag beszerzése, mivel nálunk még csak elvétve termesztik. Leginkább külföldről lehet magot vásárolni, de a következő évtől már könnyen termeszthető saját magról is. Bár igénytelen, a tápanyagban gazdag talajt bőségesebb levélhozammal hálálja meg. Magjait sekélyen, kb. 1 mm-es mélységbe vessük. Ahogyan jeleztem, szokatlanul gyorsan fejlődik. Kezdetben felfelé nő, majd egyre inkább szétterül. Hogyha veteményünk elérte a 15 cm-es hajtáshosszt, akkor elkezdhetjük vágni. A levágott hajtások tövéről szinte napok alatt újra nő. Két vágás után már újabb vetés javasolt, ugyanis a levelek mérete egyre kisebb lesz, és így már kevésbé jól használhatók. Krisna-völgyben az elmúlt néhány év során nagyon kedveltté vált ez az új, hasznos salátaféle. Mindenkinek nagy szeretettel javasoljuk a kipróbálását.

Az interjút készítette: Kun András

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el."
Kenneth E. Boulding (filozófus, közgazdász)