Gondolatok a Magvas Nap kapcsán

100Január 24-én zajlott a III. Magvas Nap Kecskeméten. A MÁK (Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért) és a kecskeméti Szatyor Közösség éves magbörzéje a visszavethető paraszti vetőmagok, az önellátó gazdálkodás, a helyi termék előállítás és értékesítés támogatására alapított rendezvény. A magcseréken kívül szakmai előadásokat hallhatnak a látogatók, megismerhetik a gazdálkodási fortélyokat, tanácsokat kérhetnek, tapasztalatokat cserélhetnek, ismeretségeket köthetnek.

A több száz érdeklődő részvétele azt mutatja, hogy hiánypótló volt a rendezvény, és az érdeklődés egyre fokozódik. Jó bizonyság arra is, hogy a civil összefogás még mindig képes alkotó mozgalommá kovácsolni környezettudatos feladatok megoldására az amúgy szétszórtan erőtlen ökológiai szemléletű egyéneket.

MÁK
A nap során részletesen betekinthettünk a Kárpát-medencei régi gyümölcsfajták újratelepítési lehetőségeibe dr. Barna Tamás faiskolája révén. Nagy Tamás a SZÖSZ (Szeri Ökotanyák Szövetsége) és dr. Kiss László az Évkerék Ökotanya gazdálkodását mutatták be, míg délután új és régi, feledésbe merült fajok és fajták használatáról hangzott el sok adat, gyakorlati tapasztalat a Növényi Diverzitás Központ (Tápiószele), Fackelmann István falugazdász (Ásotthalom, batátatermesztés) és Krisna-völgy részéről.

 

asztal

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos minden ilyen kezdeményezés. A huszonnegyedik órában járunk mind a természetes élő rendszerek diverzitásának megőrzése, mind a termesztésbe vont növényi kultúrák változatossága, és ezzel az egészséges, teljes emberi élet megmentése tekintetében.

Az agrobiodiverzitás csökkenése néhány évtized alatt riasztó méreteket öltött. A világon mintegy 300 000 vadon élő növényfaj közül néhány évtizede még több mint 3000 fajt (és ezeknek sok tízezer fajtáját) alkalmazta az emberiség tápláléknövényként. Manapság már csak körülbelül 200 növényfaj van termesztésben, ebből 20 növény adja az élelmiszertermelés 80%-át. A FAO szerint 100 év alatt elveszítettük a mezőgazdasági változatosság 75%-át, a maradék 25% pedig veszélyeztetett. [1.]

Nem tudjuk felbecsülni, hogy mit veszítünk akár egyetlen faj vagy fajta eltűnésével, amelynek nemesítéséhez (termesztett fajtáknál) akár több száz vagy ezer évre volt szükség. És még nagyobb dilemma, hogy nem elég csupán az adott fajtát megmenteni, mert ha elvész azok alkalmazásának tudománya a kihaló nemzedékkel, akik még a kultúra részeként ismerték és használták, akkor valójában csak „lélegeztetőgépre kapcsoljuk a már kómában lévő beteget”.

babok

A vidéki és a városi élet átalakulása egyaránt gyorsuló tempóban kényszerít bennünket lépésekre, amelyeket vagy megteszünk – szemben a mostani iránnyal – vagy nem. Ha nem, akkor még a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy mintákat találjunk az emberiség jelenlegi kiszolgáltatott és nagyon bizonytalan létű modern létformájának fenntarthatóra cserélésére.

– Pártha dász –
Krisna-völgy

[1.] Rodics Katalin: A növények jelene és az emberiség jövője, Kertgazdaság, Corvinus Egyetem, Bp. 2008.

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ne egyél húst, járj biciklivel, és legyél mértékletes vásárló – így segítheted a globális felmelegedés megfékezését."
Rajendra Pachauri (az IPCC Nobel-békedíjas vezetője)