Magyarországon 15 éve alakult meg a somogyvámosi Krisna-völgy, az ISKCON zászlaja alatt. Ez a modell értékű farmközösség a gyakorlatban mutatja be a valódi választ a globális éghajlati-, élelmiszer- és társadalmi válságra.

Az éghajlatváltozás témaköre napjaink mindennapi témává vált a médiában. Néhány éve még a meteorológusok jelentős része sem mert nyíltan állást foglalni e kérdésben, ma azonban sorra készülnek a szakértői tanulmányok , amelyek tényként kezelik a globális éghajlati krízist, és nemzetközi szintű lépéseket sürgetnek .

Az éghajlatváltozást mindannyian a bőrünkön érezhetjük: látjuk a szélsőséges időjárási jelenségeket, mind gyakrabban hallunk természeti katasztrófákról, és tapasztaljuk a meredeken növekvő élelmiszerárakat is. Számos országból éhséglázadásokról érkeznek hírek.

A fenntarthatóság témakörét kutató tudós csoportok közül többen arra a következtetésre jutottak, hogy a válságra valójában csak az önfenntartó farmközösségek adnak megfelelő választ. Az állásfoglalások szerint minden embernek csökkentenie kellene igényeit, mérsékelnie a fogyasztást, de a legteljesebb és legbiztosabb megoldás, ha elkezd maga is földet művelni. Ha magunknak termeljük meg az élelmiszert, akkor nem leszünk kiszolgáltatva a globális élelmiszer-ellátási rendszernek, ráadásul tisztában leszünk azzal, hogy mit eszünk meg: tudunk bio módszereket alkalmazni, frissen szedett, prána-dús élelmiszerhez jutunk. Emellett pedig nem járulunk hozzá a környezetpusztító intenzív mezőgazdaság fenntartásához, s az élelem messze földre szállításához. Mindenkinek törekednie kellene arra, hogy szert tegyen egy kiskertre, vagy legalább erkélyládájában elkezdhetné a zöldségtermelést.

A komplex és hosszú távú megoldást azonban az jelenti, hogyha faluközösségek fognak össze. Az összetartó közösségben ugyanis erő rejlik.

Magyarországon 15 éve alakult meg a somogyvámosi Krisna-völgy, az ISKCON zászlaja alatt. Ez a modell értékű farmközösség a gyakorlatban mutatja be a valódi választ a globális éghajlati-, élelmiszer- és társadalmi válságra. A 150 önkéntes részvételével zajló faluméretű kísérletben a közösség komplett mezőgazdasági rendszert épített fel. Az extenzív biogazdálkodás részeként zöldség- és gyümölcskertészet, szántóföldi növénytermesztés, tehenészet (tehénvédelem) és méhészet működik. Meglepően kis méretű földterület elegendő másfél száz ember élelem ellátásához: mindössze 3-3 hektár gyümölcsös és zöldséges, 2 hektár szántó, 5 hektár legelő. A fenntarthatósághoz 50 hektár erdő tudja a tüzelőt szolgáltatni.

A somogyvámosi farm sokrétű tapasztalattal rendelkezik arról, hogyan használják a tehenészetben keletkező tehéntrágyát a zöldséges és gyümölcsös talaj-termőképességének, a termesztett növények vitalitásának emeléséhez. Arról, hogy miként kell társítani a különböző növényfajokat és fajtákat ahhoz, hogy egymásnak védelmet nyújtsanak a rovarkártevők ellen, hogyan alkalmazzanak gyógynövény kivonatokat a növények ellenálló képességének növeléséhez. Tapasztalatokkal rendelkeznek arról is, hogyan lehet ökröket alkalmazni a szántóföldi növénytermesztésben, kiiktatva így a traktorok fenntartásához szükséges kőolajat és ipari hátteret, mi módon lehet üszőket (olyan nőstény tehenek, akiknek még sosem volt borja) fejni, és az elégedett tehenektől egészséges, zsírban gazdag tejet elfogadni. Milyen növényfajok, fajták alkalmazkodnak jól a klímaváltozás miatt szárazodó, melegedő nyarakhoz, és termeszthetők meg elegendő mennyiségben a kisparcellás üzemmód szerint is. A saját kutak biztonságos ivóvíz bázist jelentenek, a saját szennyvíztisztító rendszer pedig környezetbarát, és függetlenné teszi a közösséget a közüzemektől. Az egyszerű, földközeli életmódhoz nem szükséges végtelen mennyiségű elektromos áram, napkollektorral és kis méretű szélkerekekkel kielégíthető a családok alapigénye, gyertyák és ghee (tisztított vaj) vagy más olaj alapú lámpák pedig házi módszerrel is készíthetők. A fűtéshez a fa jelenti a megújuló energiaforrást. A közösség egészségügyi ellátásának alapja az Ajurvedán alapuló megelőzés, a helyes táplálkozás és életmód, valamint a természetes gyógymódok előtérbe helyezése.

A somogyvámosi ökofalu mára világszinten is példa nélküli kísérletté fejlődött. Az élet minden területén fenntarthatóságra törekszik , és fontos célkitűzése a teljes önfenntartás, valamint a tapasztalatok átadása másoknak. E célból a 2007-ben indult Öko-völgy program keretében számos kutatóintézettel, egyetemmel, főiskolával, szellemi műhelyekkel, civil szervezetekkel működik együtt. A program jelenleg dinamikusan fejlődik, folyamatosan növekszik a résztvevők, a futó- és tervezett projektek száma. A nemzetközi szinten is egyedülálló együttműködési programok a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság kérdéseinek komplex megválaszolására biztosítanak lehetőséget.

Az ökofalu lakói a mindennapokban, a társadalmi- és magánélet minden szintjén megvalósítják az önfenntartás gyakorlatát, szem előtt tartva a gazdálkodás jövőbeni fenntarthatóságát is. A résztvevő kutatók, civil szervezetek elsősorban kutatási eredményeikkel, oktatási, turisztikai és ismeretterjesztési tapasztalataikkal járulnak hozzá a programok végrehajtásához. A résztvevők számos új kísérlet beállítását, megvalósítását tervezik. Céljuk a hosszú távú vizsgálatok eredményeinek szintetizálása, újabb kutatási programok megvalósítása, valamint az eredmények megismertetése a kutatói és a civil társadalom széles rétegeivel. Tudományos konferenciákkal, oktatóközponttal, tanösvényekkel, tanfolyamokkal, sokoldalú kommunikációs tevékenységgel (PR) igyekeznek ismertebbé tenni, átadni a jól bevált módszereket, és kedvet csinálni másoknak hasonló faluközösségek létrehozásához. Emellett tanulmányutakkal, konferenciákon való részvétellel, nemzetközi kapcsolatkiépítés révén igyekeznek összegyűjteni az ismereteket, tapasztalatokat.

Ha felkeltettük érdeklődését, legyen vendégünk személyesen is! Szívesen látunk önkénteseket gazdaságunkban, és tapasztalatainkat önnel is szívesen megosztjuk.

Hozzászólások (1) / “Önfenntartó farmközösség: a valódi válasz a globális válságra”