Változó éghajlat – változó tájkép 2.

Ez alkalommal Krisna-völgy Botanikus Kertjének fejlesztési irányairól kérdeztük Pártha prabhu (Pőcze Vilmos) tájrendezési és környezetvédelmi igazgatót.

– Folytatva a legutóbbi beszélgetést, milyen szempontok érvényesülnek a Botanikus Kert kialakításánál? Hogyan veszitek figyelembe a telepítéseknél az éghajlatváltozás mind vészesebb jeleit?

– Ha lehet, a Botanikus Kert esetében még a korábbiaknál is összetettebb a kép. Ez a gyűjtemény ugyanis egyszerre szolgálja a kutatás és bemutatás, a kísérletezés és a gyakorlati alkalmazások legkülönfélébb céljait. Ráadásul, egy be-nem fejezhető projektről van szó, hiszen a botanikus kertre fokozottan igaz, hogy a „soha nincs készen”. Az egyik szempontunk itt a változatosság kialakítása, igyekszünk minél többféle növényt meghonosítani. Vagyis az egyik fő feladatunknak a gyűjtést, a gyűjteményes kert-jelleg kialakítását tekintjük. A jó botanikus kert egyik fontos ismérve, hogy rendelkezik legalább egy – de jó, ha minél több -, növénycsoport fajainak és fajtáinak gazdag körével. Ez egyrészt megalapozza tudományos tekintélyét, másrészt lehetővé teszi, hogy a más gyűjteményekkel folytatott cserék révén mind több növény szaporítóanyagához jusson, s így tovább növelhesse a faji sokféleségét.

– Milyen más szempontokat vesztek figyelembe a fejlesztésnél?

– Krisna-völgy Botanikus Kertjében nagyon lényeges elvárás, hogy a gyűjtött, telepített növények rendelkezzenek valamiféle hasznosíthatósággal. Számos fajt és fajtát telepítettünk többek között abból a célból, hogy kipróbáljuk a virágaik, virágzataik illat- és alaktartóságát. Speciális Krisna-völgyi szempont a virágok fűzhetősége [a virágfüzérek összeállítása], hiszen minden nap sok virágra van szükség a templomi imádathoz. Keressük ezek mellett az új gyógy- és fűszernövényeket, de vizsgáljuk a fajok mézelési tulajdonságait is. Utóbbi azért fontos, mert a méztermelés szempontjából szintén önellátásra törekszünk, ez pedig megkívánja, hogy a mézelő növények tekintetében is reagálni tudjunk a klímaváltozás hatásaira.

A kiültetéseknél a legfontosabb vezérelv a növények élőhelyi és klimatikus igényeinek figyelembe vétele. A legkülönlegesebb növény sem szép, ha nem érzi jól magát, de egy kevésbé ritka növény is csodálatos lehet, ha a helyén van. Másodsorban figyeljük a tájesztétikai értéket, míg a rendszertani vagy a földrajzi, származásbéli szempontok ma kevésbé hangsúlyosak.

– Ezek szerint már most is folynak itt kísérletek?

– Ma még inkább a Botanikus Kert kialakításának fázisában tartunk, de számos rokonsági körből máris rendelkezünk gyűjteményekkel. Vizsgálatok folynak például a fajok termőképessége mellett gyümölcseik felhasználási módjai és tárolhatósága tekintetében. További vizsgált szempontunk az esztétikum, illetve a lombozat díszértéke. A Botanikus Kert példányai alapján választjuk ki azokat a fajokat és fajtákat, amelyeket Krisna-völgy fásításához, kertészeti kialakításához használunk fel. És persze, s ezt minden egyes esetben elmondhatnám, figyeljük a növények reakcióját a klímaváltozásra. Ez jelenleg az egyik legfőbb feladatunk. Távlati cél, hogy azokat a fajtákat válogassuk ki, amelyek ellenállóságuk, növekedési sajátosságaik, és általános tűrőképességük folytán a változó – és várhatóan mind szélsőségesebb – éghajlati feltételek mellett is termeszthetők lesznek.

– Milyen ütemezésben történt és történik a Kert kialakítása?

– Az első telepítéseket 2002-ben végeztük. Ekkor mintegy 2 hektáron ültettünk erdészeti forrásból származó csemetéket a Botanikus Kertnek helyt adó terület domboldalain. Őshonos fafajokat telepítettünk, és ebben a fázisban arra törekedtünk, hogy olyan állományt hozzunk létre fásszárú fajokból, amely a későbbiekben optimális helyet biztosít majd a leendő fás- és lágyszárú gyűjtemények, illetve a Botanikus Kert épületeinek és úthálózatának a kialakításához. Ugyanebben az évben mintegy 1,3 hektáron ültettük el számtalan (nemcsak hazai) fa- és cserjefaj egyedeit, szintén a Botanikus Kert részeként. 2004 volt az az év, amikor talán a legnagyobb fejlesztés történt a taxonok [növényfajok- és fajták] számában: ekkor, már mintegy 11 hektáron, megközelítőleg 400 taxonosra nőtt a Botanikus Kert gyűjteménye. 2005-ben és 2006-ban újabb bővítések és gyűjtemény-fejlesztések történtek, elsősorban fafajokkal. 2008 tavaszára pedig már 680-ra duzzadt a fásszárú taxonok száma. A lágyszárú gyűjtemény feldolgozása még folyamatban van.

Mindezekkel párhuzamosan Krisna-völgy területén másutt is megkezdődött, és ma is folyik a legkülönbözőbb növénycsoportok képviselőiből álló gyűjtemények kialakítása. Így pl. gyümölcsészetünk a Kárpát-medencére jellemző gyümölcsfajtákat válogatja nagy gonddal, elősegítve a génmegőrzést, de mérsékelt övi bambuszokból is számos fajt telepítettünk már sikeresen. Ezek a későbbiekben a kézművesség számára adnak majd fontos alapanyagot, hiszen szárukból, levelükből a legkülönfélébb tárgyak készíthetők (szőnyeg, árnyékoló, bútorok, konyhai eszközök stb.). Nem utolsósorban pedig, a bambuszrügy lédús és ízletes táplálék.

(Az interjút készítette: Kun András & Rév Szilvia)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg image fnyn_2010apr3_2_k-jpg image fnyn_2010apr17_k-jpg image dscn6452-jpg image fnyn_2010apr17_3_k-jpg image dscn6394-jpg image dscn6457-jpg image dscn6418-jpg image dscn6465-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image fnyn_2010apr3_3_k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Hogyha gabonát termelsz, és azután megeteted az állatokkal, majd pedig megeszed az állatokat, az eredeti gabona energiájának 90%-át elveszíted."
Dr. David Archer (a geofizikai tudományok professzora, Chicagoi Egyetem)