A cserépkályha az egyik legősibb, és egyúttal ökologikus fűtési megoldás. Építésének fortélyairól bhakta Antal Balázs cserépkályhást és hulladékgazdálkodási technikust, a Krisna-völgyi közösség tagját kérdeztük.

Elöljáróban elmondanád, hogy milyen anyagokból készül a cserépkályha?

Külső rétegét mázas csempe alkotja, amely végtelen szín- és formaválasztékban kapható. A tűzteret, a kályhabelsőt samott téglával rakjuk ki, ami szintén agyag, kétszer kiégetett tégla. Jellemzője a rendkívül nagy hőállóság és hőtartó képesség.
A csempe és a samott tégla közötti bélésanyagot régi típusú, lapos hódfarkú cserépből, illetve tapasztott agyagból készítjük. A csempék, téglák és cserepek közeit pedig lágy agyaggal tapasztjuk ki. Ha az agyag túl „zsíros” (túlságosan nagy az agyagásvány-tartalma, ami miatt kiszáradva megrepedezne), akkor homokot is teszünk bele. Egyesek kevés sót is adnak az agyagpéphez, hogy csökkentsék a repedési hajlamot.
Kályhatapasztáshoz használható agyagok sokfelé találhatók. Híresen tiszta, szép sárga színű kályhás-agyag van például Dombóvár mellett. Itt, a somogyi Krisna-völgyben, de a szomszédos Zalában is gyakoriak a vöröses színű jó minőségű agyagok.
A cserépkályha ajtói öntöttvasból készülnek, egyeseknek vasból készült keretük van. Legjobb a normálméretű kisajtó, ez ugyanis kisebb hő-veszteséget okoz, mint a látványos, de nem ökologikus nagy kályhaajtók.
Ma használnak másfajta kályha-építőanyagokat is, például cementet és sokféle műanyagot. Probléma ezekkel egyrészt, hogy nem természetesek és egyáltalán nem ökologikusak. Másrészt, elemeik annyira erősen kötnek egymáshoz, hogy szétszedés után használhatatlanok. Gyakran még a külső csempék is széttörnek.

Hogyan készül a cserépkályha?

Először az alapot alakítjuk ki, körbeépítjük lábazati csempékkel, és nedves homokkal feltöltjük. Az alap tetejét kirakjuk tetőcseréppel és agyaggal simára tapasztjuk. Ezt követően feltehetjük az első csempesort, előbb mindig a sarkokat. A sarokcsempéket felállítjuk, majd tetőcserép-darabkákkal kiékeljük. A közöket belülről kitöltjük lágy agyaggal.
Általános elv, hogy beépítés előtt minden agyagból készült elemet alaposan be kell áztatni, vizezni. Ezzel elérjük, hogy ne legyenek porosak, szárazak, vagyis jól egymáshoz kössenek. Így később nem reped meg a kályha.
A jól beáztatott közép-csempéket a sarokcsempék mellé illesztjük. A vízszintességet egy léccel folyamatosan ellenőrizzük. A csempéket cserépdarabokkal kiékeljük, közeiket kitöltjük agyaggal és lesimítjuk. Amikor az első csempesorral körbeértünk, kis ideig várunk, hogy meghúzzon az agyag. Ezután a csempéket hátulról egymáshoz drótozzuk (páronként két helyen). A rugalmas, erős acéldrót meggátolja a tágulást, a csempék szétfeszülését. Miután a csempéket rögzítettük, homorú hátoldalukat lágy agyaggal kibéleljük, tetőcserép-darabokkal kirakjuk, majd egybefüggő agyagréteggé dolgozzuk és lesimítjuk.
Általában naponta két sort szabad ily módon felrakni, hogy legyen idő a száradásra. Többnyire már az első alkalommal behelyezzük az ajtót is. Ahogyan napról-napra haladunk felfelé, fokozatosan kiépítjük a tűzteret, kialakítjuk a belső füstjáratokat. Azokat a részeket, amelyek tűzzel közvetlenül érintkeznek, samott téglával is ki kell bélelni. A felső füstjáratokat tömör, normál kisméretű téglából is meg lehet építeni.
Ha a kályhatest elkészült, a tetejét tetőcserepekkel és agyagrétegekkel zárjuk le. Ide legalább két cserépréteg beépítése szükséges. Végezetül helyezzük fel a párkánycsempéket. Az utolsó munkafázisok a csempék közeinek kifugázása, illetve az ajtó körüli részek elmunkálása. Végül szép tisztára mossuk a kályhát.

Mikor fűthetünk be először az új kályhába?

Ez még kissé odébb van. Amikor megraktuk a cserépkályhát, elvégezzük az első tűzpróbát – megnézzük, hogy mekkora a huzat.
Az első nagy befűtésig még legalább egy hét telik el, miközben szárad a kályha. A száradást elősegítjük kevés fával végzett kisebb szárítófűtésekkel. A legmelegebb nyári időben ezek elmaradhatnak, hagyhatjuk magában kiszáradni az új kályhánkat. Csak ezután jöhet az első igazi befűtés.
A cserépkályhákat rendszeresen karban is kell tartani.  A fűtési szezon végeztével az ajtó körül részt általában újra kell fugázni. Az itt keletkező repedések nem fűtési hibák következményei, mert ezeket a fém ajtókeret és az agyag hőtágulásának különbsége okozza. Ha minden évben egy órát rászánunk a javításra (és ha kíméletesen fűtünk, ahogyan azt a múltkori beszélgetésben elmondtam, akkor cserépkályhánk akár több évtizedig is jól szolgálhat.

A cikk első része itt olvasható
További cserépkályhás cikkeink a Mintaterületünk/Megújuló energia rovatban olvashatóak!

Az interjút készítette: Kun András

235 thoughts to “A cserépkályha építés fortélyai

  • Váradi Pál

    Üdv Mindenkinek!
    Ha valaki megkapta a könyvet,legyen szíves nekem is küldje el!!!
    Köszönöm szépen!

    Válasz
  • peti

    Sziasztok, szép dolog a cserépkályha, bár én nem állok neki azt hiszem, ehhez gyakorlat kell. Viszont ha nem sérti jó emberek szerzői jogait,akkor küldje el valaki nekem is a könyvet legyen szíves.
    ide: [email protected]
    köszi!

    Válasz
  • Béla

    Én nem szeretnék könyvet:)Viszont szeretnék lebontatni egy 190x85x53-as cserépkályhát, és újra összerakni egy másik helyen.Erre kérem becsületes, jó szakemberek jelentkezését.A munka Győr közelében lenne.E-mail:[email protected] Köszönöm

    Válasz
  • Papp Tamás

    Sziasztok, a könyvre kíváncsi vagyok én is. Kérem ha valaki tudja küldje el nekem is. [email protected]
    köszi

    Válasz
  • Kun András

    Tisztelt Érdeklődők!

    Az imént újabb cserépkályhás cikket publikáltam a honlapon.
    A kis cikk egy várhatóan három részes sorozat első része.

    A cikksorozat első részének linkje:
    https://okovolgy.hu/a-cserepkalyha-atrakas-titkai/

    Üdvözlettel:
    Kun András

    Válasz
  • Aranyi Katalin

    Kérném részemre is küldjék el a cserépkályha építéséről szóló könyvet. Köszönettel Kati

    Válasz
  • Dévényi

    Üdvözlök Mindenkit!
    Nagyon örülnék, ha az említett könyvet nekem is elküldené valaki.
    [email protected]

    Válasz
  • Mile Ferenc

    Üdvözlök Mindenkit!
    Nagyon örülnék, ha az említett könyvet nekem is elküldené valaki.
    E-mail:[email protected]
    Köszönöm!

    Válasz
  • astra5

    Sziasztok! Írjátok,meg legyetek szívesek,hogy kapott e közületek valaki szkennelt könyvet.És ha valaki tud olyan kályhást komárom megyében aki nem 1 nap alatt akar keresni 200 ezer forintoz.Köszi.ÜDV.

    Válasz
  • Geszler Antal

    üdv! én is szeretném kérni,hogy részemre is küldjék el a cserépkályha épitésröl szoló könyvet! köszönöm! mail:[email protected]

    Válasz
  • Paukó Péter

    Köszönettel venném én is a könyvet! Mi is szeretnénk egy saját építésű kályhát!
    [email protected]
    kösz

    Válasz
  • Rogányi József

    Kedves Könyvtulajdonosok!

    Nagyon boldog lennék, ha valaki el tudná nekem is küldeni a könyvet!
    Szép napot Mindenkinek!
    Üdvözlettel:
    József

    Válasz
  • Czakó István

    Sziasztok. Szintén cserépkályha építésbe fognék,és ha valaki elküldené nekem is a könyvet azt megköszönném.És képek is érdekelnének a rakásról.

    Válasz
  • Czakó István

    Sziasztok. Szintén cserépkályha építésbe fognék,és ha valaki elküldené nekem is a könyvet azt megköszönném.És képek is érdekelnének a rakásról. [email protected]

    Válasz
  • kubovics gabor

    Üdv Mindenkinek
    Sajmnos nem tudok újat. Én is a könyvet szeretném, ha elküldené, megköszösznöm.

    Válasz
  • kubovics gabor

    Címem: [email protected]

    Válasz
  • kuzler

    sziasztok!nagyon örülnék én is egy könyvnek.szeretnék építeni én is.

    Válasz
  • palaci

    szeretném a segitségedet kérni egy 2,5x5x7-es fatüzelésü cserépkályha belső füstjáratának rakásában. jó lenne ha le irnád v. lerajzolnád esetleg ha tudnál küldeni képeket megköszönném

    Válasz
  • Orsós László

    Üdv mindenkinek! van egy öreg cserépkályhám és szeretném átrakni ehhez szeretném ha valaki elküldené valaki a könyvet.
    elöre is köszönöm.
    Laci

    Válasz
  • Orsós László

    Üdv Mindenkinek! van egy öreg cserépkályhám szeretném átrakni.
    ha valaki tudja legyenszíves elküldeni a könyvet.
    Előre is köszönöm Laci.

    Válasz
  • Szabó csaba

    Sziasztok!
    1 cserépkályhából szeretnék 2 hordozható cserépkályhát építeni, légyszi küldje el nekem is valaki a könyvet.
    Köszönöm!

    Válasz
  • gal sandor

    helo en most epiten az elso kalyhamat.nagyon meg koszonem ha valaki el kuldene nekem is aszt a konyvet.elore is koszonom. cimem [email protected]

    Válasz
  • napholcz józsefné

    Sziasztok én meg szeretnénk csináltatni cserép kályhát .ha valaki vállal értesitsen Kozsnöm

    Válasz
    • Bubán István

      Üdvözlöm,Bubán István cserépkályhás vagyok , Dunakanyarból.

      Tájékoztatatásul:a klasszikus 5×2.5×7-es cserépkályha átrakását 100-110 ezer forintért vállalom,összes hozott anyaggal!Egyéb méretek anyag- és munkadíja %-arányosan változik.
      Az átrakáshoz tartozik még a kémény ellenőrzése,tisztítása,az ajtó (ajtók)javítása,és az első felfűtés.
      Ha szükséges a füstcső,az ajtó(k),ill. a rostély cseréje,az sajna többletköltség.
      A sitt elszállítása egyedi alku kérdése,helyszínfüggő.
      2 év teljeskörű garanciát tudok vállalni.

      Válasz
  • kovács tamás

    sziasztok+
    ha megvan valakinek és el tudja nekem is küldeni a könyvet, nagyon megköszönném!
    köszönettel
    tamás

    Válasz
  • LACI

    SZIASZTOK. ARRA LENNÉK KIVÁNCSI,HOGY VÉGÜLIS ANNÁL JOBB A HŐTARTÁSA A KÁLYHÁNAK MINÉL VASTAGABB A BELSÖFAL ÉS A CSEMPE KÖZTI ÜREG AMI KI VAN TÖLTV AGYAGGAL ÉS CSERÉPPEL. JÓ LENNE HA VALAKI GYAKORLOT EMBER VÁLASZOLNA. ELÖRE IS KÖSZÖNÖM.

    Válasz
    • Bubán István

      Röviden :IGEN.Béleléshez tetőcserép helyett 1-4 cm-es samott is használható.
      A tömegnövelés a hőtároló képesség javításának legbiztosabb módja.A kályha „külső”falazatában tárolt hőt képes direkt átadni a helyiségnek;a kályha belsejébe pakolt pufferek vagy dögök ebben alig vesznek részt.

      Válasz
  • antal balázs

    menyibe került neked a cserém kájha csinálása pénzbe
    🙂 🙂 🙂 🙂 🙂

    Válasz
  • antal balázs

    😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀
    😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀

    Válasz
  • Felsmann Kristóf

    Olvastam a cikket és pár egetverő ostobaságot fedeztem fel. „Jól beáztatjuk a csempét” na akkor sosem húz meg, lehet jó sokat várni a kötéssel. „Napi két sort lehet építeni” Ez a legnagyobb baromság amit valaha hallottam. Épp Szentendrén építek egy 8 magas kályhát, ami párkányos. Az 4 napig kell tartson? Négy nap nagy kupleráj a nappaliban? Na és az üzemanyag? Az odajárkálás? A környezet terhelése? Ha Ausztriában dolgozok épp, ahogy elég gyakran teszem akkor raggel 6-tól 10-ig meg van 2 sor utána mit csináljak? Kicsit gondolkodni kéne, mielőtt valaki ilyen hülyeségeket ír le. Másik, ha kifugázom a kályhám, kitisztítom, kikenem a tűzteret, akkor „több évtizedig” fog működni? Agyrém. Elárulom, hogy két alkalmazottal dolgozom, egy nagyon hosszú nap alatt felrakok egy 5-3-7-es kályhát a tulajdonosok nagy örömére. Talapzatig történő lebontással. Mindez azért verte ki nálam a biztosítékot, mert már a 3. ügyfelem olvasta ezt a hülyeséget és próbálja „számonkérni” rajtam, hogy miért nem 1 hét a kályhája rakása, miért nem „áztatom be a hódfarkút”, a csempéket egyesével, stb, stb. Az emberek hülyék, amit elolvasnak az maga a szentírás. Ja, és hiányolták a sót az agyagból. Teccettek már sós kályhát átrakni, csempét pucolni? Nem? Sok ilyet kívánok. Nálam a sós/vízüveggel összerakott kályha átrakása feláras.

    Ha valaki leír valamit akkor azt felelősséggel tegye. Ugye fura lesz, mikor otthonától 100km-re dolgozik és napi 2 sort épít?

    Elég sok kályhás nevében: Felsmann Kristóf

    Válasz
    • hegyeli levente

      elosszor is jo munkat,
      -mindenben igazat adok onnek,azt ajanlom annak aki irta a cikket hogy minel tobb sos kalyhat bontson el,majd rajon,hogy a so veget inkabb csak sitt van,haladas „O”,egyebkent egy 3*2.5*7 csrepkalyhat egy nap alatt is fel lehet rakni,tuloraval meg egyedul is,az anyag kavarasrol meg annyit,hogy nalunk ERDELYben szinte minden tipusu agyaghoz homok kell,de nem kell ‘SO’,meg egyebb adalek.
      tisztelettel ,bocsanat ha valakit megsertettem

      Válasz
  • jakab janos

    Tisztelettel koszontok mindenkit ! Szuksegem lenne nemi informaciora!mennyi ,a homok meg az agyag aranya a csemek ragasztasanal hasznalt keverekben?

    Válasz
  • Horváth Lajos

    Sziasztok nekemis nagy szükségem lenne erre a könyvre,nagyon megköszönném ha valaki elküldené:[email protected]

    Válasz
  • Otto

    Tisztelt Felsmann ur. Nem szeretnek senkit se vedni se vadolni. Viszont maga egyik szavaval tamadja a masikat. Sos agyaggal es nedves csempet osszerakni talan tenyleg idoigenyes, de mi van akkor ha erosebb es ezaltal tovabb is tart? Vagy esetleg azert felaras az ilyenek bontasa mert jobban osszekot? De akkor tenyleg erosebb is. Nem akarok rossz lenni de ilyen hangvetellel nem lehet kozossegi oldalra irni. „mindenki bolond csak egyedul en tudom” elnezest ha megsertettem esetleg az onerzetet.

    Válasz
  • Orosz István

    Gratulálok a cikkhez! Nagyon szép kályhát sikerült kivitelezni,a SZÍNFORDULÓT is sikerült betartani. A só valóban szükséges a zsíros kenyérre,de a cserépkályhába nem. Napi két sort akkor kell mondani ha nincs kedved dolgozni,és nem akarod hogy a házigazda piszkáljon hogy miért nem halad a kályha!

    Válasz
  • higgins

    Sziasztok ha esetleg valaki el küldené a könyvet meg köszönném mert minden van itt hol ami kell csempe samott tégla agyag meg minden csak kell írás nincs ami segítene nekem az össze rakásban . [email protected]. elöre is köszönöm.Hello

    Válasz
  • jani

    Sziasztok szükségem lenne erre a könyvre,megköszönném ha valaki elküldené

    Válasz
  • Pásztor Tibor

    Ha lehet én is kérnék egy könyvet.Én már csináltam sósan kemencét,de megbántam.Kültéri a kicsike,és porlad ha esős idő után hirtelen megfagy.Egyáltalán kapott már valaki ilyen könyvet?Üdv PT

    Válasz
  • Pásztor Tibor

    Az e-mail címem nem írtam oda,[email protected]

    Válasz
  • Laci2

    Sziasztok! Én is megköszönném ha megkaphatnám a könyvet.

    Válasz
  • Laci2

    Ja és a cím: [email protected]

    Válasz
  • csaba

    Engem is érdekelne az a könyv.Megköszönném ha valaki elküldené:[email protected]

    Válasz
  • Jani

    Sziasztok szükségem lenne erre a könyvre,megköszönném ha valaki elküldené.
    [email protected]

    Válasz
  • Dér Szilvia

    Szeretném én is a könyvet, legyen szíves valaki elküldeni. Köszönettel: [email protected]

    Válasz
  • imre

    sziasztok!
    s mi a tendö ha a csempekályha oldala szétreped és kipúposodik?????

    Válasz
  • Wehli Péter

    Jó estét ha valaki elküldené nekem a könyvet megköszönöm.Kályhát szeretnék megjavítani vagy átrakni. [email protected]

    Válasz
    • Sebestyén Attila

      Üdvözletem!A korom és a kátrány lerakódást általában három dolog okozhatja.
      Első a nem megfelelő tüzelő anyag,hiába tüzelt”csak fával”,ha az nem száraz fa volt.A tüzifának 2 évet kell száradnia a felhasználás előtt,tudom ezt kevesen tartják be,de minimum nyáron vegyük meg a tüzifát és hasogassuk fel.A tüzépen vásárolt tüzifának a nedvességtartalma kb.45%-os.Szegény kályha az energia szinte felét arra fordítja ,hogy ezt a 45%-os vizet felforralja és elpárologtassa.A vízgőz az első hidegebb felületen csapódik ki,és az nem más mint a kémény.Hosszabb távon elszurkosodik és szélsőséges esetben kéménytűzhöz vezethet.
      Második ok a fojtott tüzelés.Ezalatt azt értem,hogy a tüzelőanyagunk nem kap elég oxigént az égéshez,ha az égés nem tökéletes az el nem égett tüzelőanyag lecsapódik.Ez a korom.
      A harmadik ok a rosszul túl hosszúra méretezett füstjárat.A füstgázok a kéménybe lépés előtt vagy a kéményben túlságosan lehülnek és a vízgőzök kicsapódnak,szaknyelven „harmatpont alá kerülnek”/a száraz tüzifának is van nedvességtartalma 10-15%
      Az ön esetében gyanítom a nedves fa lehet a gond.Sajnos ezeket a kátrányos szennyeződéseket szinte lehetetlen egy festéssel eltüntetni,agresszív anyag.Festővel egyezteti kell,de látatlanban is úgy gondolom,hogy a vakolat eltávolítás oldaná meg az esztétikai problémát.Üdvözlettel!Sebestyén Attila Kályha és kemence építő

      Válasz
  • szalay ági

    segitsetek a micserepkályhánk kéménye izzadni kezdett az idén de ugy hogy már afalon kiütött akorom és a lákásig lejött pedig csak fával tüzelünk. a vakolaton is átütött abarna lé,mit lehet tenni köszi ha tudtoksegitsetek.

    Válasz
    • tattoo

      Kedves Ági! A „mestert” aki építette, azonnal visszahívni és újra rakatni vele, vagy adja vissza a pénzét.
      Méretezési probléma okozza a jelenséget, vagyis a bizonyos harmatpont.Túlságosan lehűl a füst, mielőtt kilépne a kéményből. Szerencséje van hogy ez nem a kályhán belül jön létre és nem ott csapódik le a víz, mert a kötőagyagot szétáztatva össze is omlana a kályhája.

      Válasz
  • Durázi Péter

    sziasztok.

    Nagyon megköszönném ha valaki nekem is átküldené a könyvet.
    [email protected]

    Válasz
  • Ferencziné Rosta Renáta

    Sziasztok!

    Elküldené valaki a könyvet?
    [email protected]
    Köszönöm

    Válasz
  • juhasz andras

    Nagyon örülnék, ha az említett könyvet nekem is elküldené [email protected]

    Válasz
  • Csilla

    Sziasztok!

    Általában a hozzászólók a könyv elküldéséről ír, de ki a szerző, mi a könyv címe azt senki. Írja már le valaki! Köszi

    Válasz
  • Farkasvölgyi istók

    Sziasztok!
    CSatlakoznék a könyvet igénylő tisztelt publikumhoz.Nekem is nagy szükségem lenne a könyvre mi elött hozzáfognék nagybecsü cserépkályhám takarításához.Ha valaki elkűldené, nagyon megköszönöm. az elöbb lemaradt az e-mail címemről egy 5-ös.
    cim:[email protected]

    Válasz
  • letenyei zsolt

    heló én ugy tudom hogy szoknak használni égetetlen agyagtéglát és ehez tesznek homokot györujfalusit persze hol mi van de mindenféleképpen valami finom szemcséjüt .De milyen keverésü arányba kb mondjuk 10kgijen száraz agyaghoz kb mennyi homok.én itt vagyok csak megakadva vagy lehet kápni valami kész anyagot is? valami höaló szerüt ? email cimem [email protected] köszi a sagitséget

    Válasz

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük