Imádott növények: Tulasi dévi és a Neem-fa

Szent növények Krisna-völgy Botanikus Kertjében 2.

Krisna-völgyben különös figyelem övezi a védikus szentírások által említett szent növényeket.

Meghonosításáról Pártha prabhut (Pőcze Vilmost), tájrendezési és környezetvédelmi igazgatót kérdeztük.

– A Krisna-tudatú hívők még a szent növények között is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Tulasi nevű növény imádatára. Vajon mi ennek az oka?

– A Tulasi növényt (Ocimum sanctum avagy szent bazsalikom) mi Tulasi dévinek hívjuk. Tulasi dévi a vaisnavák számára olyannyira szent, hogy nem növényként látják, hanem úgy, mint egy olyan élőlényt, aki ugyan növényi testben jelenik meg, de valójában lelki testtel rendelkezik. Tulasi dévi másik neve Vrinda dévi, aki – miközben kegyesen jelen van itt az anyagi világban is – valójában Krisna örök társa a lelki világban. Helyzete nagyon bensőséges, a szentírások részletesen beszélnek mind e világbéli, mind a lelki világban betöltött szerepéről. Ebből fakadóan imádata is speciális körülmények között történik. Számunkra nem egy növény, hanem ő az, aki képes megadni másoknak a tiszta istenszeretet áldását, és mint felhatalmazott személy, képes áldásban részesíteni a többi élőlényt, hogy szolgálatukkal örömet szerezhessenek Krisnának.

– A Föld melyik tájáról érkezett hozzánk Tulasi dévi?

– Krisna 5000 évvel ezelőtti földi kedvteléseinek színhelyéről, az indiai Vrindávanából. Ott sokfelé előfordul. India azon területein télen rövid időszakra 2-3 fokig is lemehet a hőmérséklet, és ezt is elviseli, de ápolásának standardja szerint nem hagyjuk, hogy a léghőmérséklet 10-11 fok alá csökkenjen.

Mivel Tulasi dévi a föld trópusi-szubtrópusi területeiről jött el hazánkba, üvegházban ápoljuk. Krisna-völgyben néhány család az otthonában is gondozza. Tulasi dévi számára az igazi tápoldat a Rádha-Krisna iránti tiszta szeretet, ha valaki rendelkezik ezzel, vagy törekszik erre, akkor eredményes lesz, de ha ez hiányzik, akkor legyen bár a legjobb kertész…

– Vannak más növények is, amelyek hasonló imádatban részesülnek?

– Ahogyan már említettem, Tulasi dévi helyzete egyedülálló. Vannak azonban más fajok is, amelyek szorosan kapcsolódnak az Úr kedvteléseihez, s ezeket is nagy figyelemmel gondozzuk.

Egyik közülük a Neem fa [ejtsd: ním] (Azadirachta indica), másik nevén marghosa. A védikus hagyomány szerint az Úr Csaitanja egy ilyen fa alatt jelent meg ebben a világban Bengáliában, 1486-ban. Indiában nagyon kedvezőnek tartják azokat a helyeket, ahol ilyen fa áll, csakúgy, mint a banyanfa (Ficus benghalensis) élőhelyét is. Az Ájurvédikus orvoslásban a Neem-fa minden részét felhasználják. Levelei nagyon keserűek, ezért az étvágygerjesztő hatású keserű ételek egyik fontos alapanyaga. Olaja erősen antibakteriális, és kiváló fogtisztító. A neem-olaj a kutatások szerint közel 130-féle kórokozó-kártevő ellen használható. Valódi bio-növényvédőszer. India ma is saját monopóliumként kezeli a neem-olaj termelését (hasonlóan a fehér szantálfa olajához). Brazília egy megállapodás keretében termeszti, és használja a biogazdálkodásban. Alkalmazzák sokféle gyógyító készítményben és gyógyszappanokban. Újabban pedig az is kiderült róla, hogy az AIDS és egyes rákbetegségek gyógyításában is sikerrel alkalmazható. Fájából meditációs láncok, szent tárgyak készülnek.

– Milyen körülmények között tartható nálunk ez a faj?

– Krisna-völgyben már sikeresen neveltük fel magról, azonban szabadföldön vastag takarás mellett sem lehet átteleltetni. Bár a szakirodalom szerint a Himalája magasabb régióiba is felhúzódik, mégis a fagyhatár alatt marad (2500-3000 m). Jelenleg üvegházban nevelünk belőle három példányt. Lehulló leveleiket alkalmanként a konyhában is használjuk.

Egy neemből készült magyar terméket eredményesen próbáltunk ki a bio-növényvédelemben. Kiválónak bizonyult a baktériumok és gombák, valamint a levéltetvek ellen. Emellett, oldata – huminsavakkal és nyomelemekkel kiegészítve – hatásosan erősítette a többi növényt. Sajnos időközben már leállt a készítmény gyártása.

(Az interjút készítette: Kun András & Rév Szilvia)