‘Botanikus kert’ kategória tartalma

A Krisna-völgyi botanikus kert izgalmas, szakvezetéses madármegfigyelésre hív mindenkit 2019. június 8-ára.

Tovább a cikkre »

Május 23-án Krisna-völgyben az Isodyana Botanikus Kertben tartotta éves közgyűlését a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. A Szövetség – a vendéglátó Krisna-völgyhöz hasonlóan – idén ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját, amelyhez kapcsolódóan számos szakmai rendezvényt szerveztek, illetve ősszel jelent meg a tagkertek impozáns bemutató kiadványa.

Tovább a cikkre »

A Krisna-völgyi Isodyana Botanikus Kert sorozatában ezúttal a datolyaszilva (Diospyros kaki), más néven hurma, persimon vagy kákiszilva kerül bemutatásra. Az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó datolyaszilvák több fajjal is képviseltetik magukat a mérsékelt övben. Igaz ugyan, hogy természetes élőhelyük inkább a szubtrópusi vagy mediterrán térségbe húzódik, de néhány faj meglepő téltűrésről tesz bizonyságot. Tovább a cikkre »

Frangipáni, vagyis templom fa bemutató is lesz a Krisna-völgyi Búcsúban!
Isodhyana Botanikus Kertünkbe idén egy csodás újdonság került, a Frangipáni vagy Templom fa (Plumeria rubra). A növény a trópusi Amerika szülötte, de virágának különleges szépsége és illata révén szinte az egész világon elterjedt. Ahol az éghajlat nem teszi lehetővé az egész éves szabadtéri tartását, ott melegházakba költözik.

Tovább a cikkre »

Az iskolában azt tanuljuk, hogy a tavak, holtágak sorsa idővel a feltöltődés. A virágos növények (lebegő és gyökerező hínárok) fokozatosan elfoglalják szinte a teljes szabad vízfelületet, és az algák is növelik a biomassza mennyiségét. A folyamat kisebb vizeknél gyorsabb, nagyobb vizeknél lassabb, de mindenütt halad. De hol van akkor az előbb említett egyensúly? Tovább a cikkre »

A bambuszok, más néven botnádak igazi különlegességek a növények világában. Találhatunk közöttük 30 cm-es törpéket és 20 méteres óriásokat, trópusi és mérsékelt övi fajokat, látványos szárszíneződésű fajtákat is. Tovább a cikkre »

… de ha hagyjuk, újra nőnek. Krisna-völgy ebben az évben is erdőket hív a tájba, ezúttal 3,5 hektáron. Erdőket, azaz nem csupán fatermő ültetvényeket, hanem erdőket, életközösségeket. Mert az erdő több szerepet is betölt az életben (máshogy – haszonelvűbben – fogalmazva: több haszonvétele is van, mint csupán a fa). Tovább a cikkre »

A ciprusok az északi félteke növényei, örökzöld fák vagy nagyobb cserjék. Az ázsiai ciprusokból kevés idős példányt találunk hazánkban (Budapesten a kasmíri ciprus, Pécsett, Badacsonyörsön és Budapesten a könnyező ciprus termetesebb egyedeiről van tudomásunk). Lapos, hengeres vagy négyszögletes hajtásúak, melyen gyakran X-formát kirajzolva sorakoznak a pikkelylevelek. Első ránézésre összekeverhetőek a hamisciprusokkal (Chamaecyparis spp.) és életfákkal (Thuja spp.). Tobozaik általában 2 év alatt érnek. Tovább a cikkre »

A nagymagvútiszafák többsége eredeti élőhelyén kis-, vagy közepes termetű fa, hazánkban inkább bokorfákká fejlődnek. Fiatalon fagyérzékenyek lehetnek, de megfelelő környezetben a bemutatott fajok mindegyike biztonságban telepíthető. Hazánkban főként a nemzetség leginkább fagytűrő faja, a Japán- (Torreya nucifera), továbbá a Kaliforniai nagymagvútiszafa (T. californica) ismert. Utóbbinak szép, idős példánya látható a Folly Arborétumban. E két faj magját hazájukban étkezési célra hasznosítják.

Tovább a cikkre »

Ha földközi-tengeri nyaralásunkból visszatérve fel akarjuk idézni a néhány száz kilométerre lévő táj megkapó mediterrán hangulatát, a kezünkben a lehetőség. A fajgazdag Pinus nemzetség csak néhány faját alkalmazzuk Magyarországon jelenleg, pedig az alább bemutatott fenyők (fiatalkori fagyvédelem mellett) bátran telepíthetőek lennének. Érdemes megismernünk őket, kísérletezni velük!

Tovább a cikkre »