‘Botanikus kert’ kategória tartalma
Madárvárta

Képek a MABOSZ közgyűlésről (2018. május)

Hazánkban is megterem…
A Krisna-völgyi Isodyana Botanikus Kert sorozatában ezúttal a datolyaszilva (Diospyros kaki), más néven hurma, persimon vagy kákiszilva kerül bemutatásra. Az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó datolyaszilvák több fajjal is képviseltetik magukat a mérsékelt övben. Igaz ugyan, hogy természetes élőhelyük inkább a szubtrópusi vagy mediterrán térségbe húzódik, de néhány faj meglepő téltűrésről tesz bizonyságot. Tovább a cikkre »
Mennyei illatok: Frangipáni Krisna-völgyben
Frangipáni, vagyis templom fa bemutató is lesz a Krisna-völgyi Búcsúban!
Isodhyana Botanikus Kertünkbe idén egy csodás újdonság került, a Frangipáni vagy Templom fa (Plumeria rubra). A növény a trópusi Amerika szülötte, de virágának különleges szépsége és illata révén szinte az egész világon elterjedt. Ahol az éghajlat nem teszi lehetővé az egész éves szabadtéri tartását, ott melegházakba költözik.
Állóvizeink természetes egyensúlya
Az iskolában azt tanuljuk, hogy a tavak, holtágak sorsa idővel a feltöltődés. A virágos növények (lebegő és gyökerező hínárok) fokozatosan elfoglalják szinte a teljes szabad vízfelületet, és az algák is növelik a biomassza mennyiségét. A folyamat kisebb vizeknél gyorsabb, nagyobb vizeknél lassabb, de mindenütt halad. De hol van akkor az előbb említett egyensúly? Tovább a cikkre »
A sokoldalú bambusz, mint korai zöldség
A bambuszok, más néven botnádak igazi különlegességek a növények világában. Találhatunk közöttük 30 cm-es törpéket és 20 méteres óriásokat, trópusi és mérsékelt övi fajokat, látványos szárszíneződésű fajtákat is. Tovább a cikkre »
Erdőket nem lehet növeszteni…
… de ha hagyjuk, újra nőnek. Krisna-völgy ebben az évben is erdőket hív a tájba, ezúttal 3,5 hektáron. Erdőket, azaz nem csupán fatermő ültetvényeket, hanem erdőket, életközösségeket. Mert az erdő több szerepet is betölt az életben (máshogy – haszonelvűbben – fogalmazva: több haszonvétele is van, mint csupán a fa). Tovább a cikkre »
Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (11.) Ázsiai ciprusok
A ciprusok az északi félteke növényei, örökzöld fák vagy nagyobb cserjék. Az ázsiai ciprusokból kevés idős példányt találunk hazánkban (Budapesten a kasmíri ciprus, Pécsett, Badacsonyörsön és Budapesten a könnyező ciprus termetesebb egyedeiről van tudomásunk). Lapos, hengeres vagy négyszögletes hajtásúak, melyen gyakran X-formát kirajzolva sorakoznak a pikkelylevelek. Első ránézésre összekeverhetőek a hamisciprusokkal (Chamaecyparis spp.) és életfákkal (Thuja spp.). Tobozaik általában 2 év alatt érnek. Tovább a cikkre »
Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (10.) – Nagymagvútiszafák
A nagymagvútiszafák többsége eredeti élőhelyén kis-, vagy közepes termetű fa, hazánkban inkább bokorfákká fejlődnek. Fiatalon fagyérzékenyek lehetnek, de megfelelő környezetben a bemutatott fajok mindegyike biztonságban telepíthető. Hazánkban főként a nemzetség leginkább fagytűrő faja, a Japán- (Torreya nucifera), továbbá a Kaliforniai nagymagvútiszafa (T. californica) ismert. Utóbbinak szép, idős példánya látható a Folly Arborétumban. E két faj magját hazájukban étkezési célra hasznosítják.
Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (7.) – Ikertűs fenyők a Mediterráneumból
Ha földközi-tengeri nyaralásunkból visszatérve fel akarjuk idézni a néhány száz kilométerre lévő táj megkapó mediterrán hangulatát, a kezünkben a lehetőség. A fajgazdag Pinus nemzetség csak néhány faját alkalmazzuk Magyarországon jelenleg, pedig az alább bemutatott fenyők (fiatalkori fagyvédelem mellett) bátran telepíthetőek lennének. Érdemes megismernünk őket, kísérletezni velük!