‘Természetvédelem’ kategória tartalma

“Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között. Ez 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest.” (A kép illusztráció, a hazai alföldi őshonos tölgyerdők eltűnésének témakörébe vezethetne át…)
A cikk ide kattintva érhető el (index.hu).

… a 2018-as Föld Napja alkalmából (angolul): Tovább a cikkre »

A februári napfény már egyre erősebb, a hó régen elolvadt, és lassan felmelegszik a talaj. Az állandó madarak etetését fokozatosan el lehet hagyni, mert a felmelegedő fakérgeken, ágzugokban, falrésekben megjelentek az első pókok, legyek és ezekből elegendő élelemhez jutnak a rovarevők, míg a tavalyról maradt gyommagvak a magevőket szolgálják ki. Akik a ház köré szeretnének csalogatni énekes madarakat, azoknak a következő teendője az etetés után a fészkelőhely biztosítása. A rigóknak, vörösbegyeknek, poszátáknak ideális néhány vadrózsa, kökény, galagonya bokor alkotta nyíratlan sövény, az odúlakóknak viszont, ha nincs elég idős fa a területen, akkor érdemes kihelyezni néhány mesterséges költőládát.

Tovább a cikkre »

Adott Csombárd mellett (Külső- és Belső-Somogy határvidékén) egy TSZ-időkből származó 4 hektáros mesterséges halastó, gátakkal körülvéve, némi nádas-gyékényes szegéllyel. Mielőtt a tó és környéke védelem alá került (2007 előtt), intenzív haltenyésztést folytattak itt, környékéről pedig a víz mielőbbi elvezetése volt a cél. Tovább a cikkre »

A Madárbarát kert programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium minden szükséges információt tartalmaz.  Aki olyan szerencsés, hogy kerttel rendelkezik, feltétlenül érdemes részt vennie a programban, hiszen a madarakról való gondoskodás sokszorosan megtérül: a kertben fészkelő madarak rengeteg kártevőt elpusztítanak, énekükkel, kedves jelenlétük élettel telivé teszik a kertet.

Tovább a cikkre »

Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most is jól jöhet …

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

Tovább a cikkre »

Molnár Géza szakmai vezetésével és az Ökotárs Alapítvány támogatásával készült az a rövid videófilm, amely közérthetően bemutatja, hogy miről van szó a tájhasználat és vízgazdálkodás kapcsán: élni, vagy felélni? Tovább a cikkre »

Ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki az MME ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat.

Tovább a cikkre »

A letölthető kisfilm egy elképesztő gépezetet mutat be, működés közben. Sohasem láttam még ehhez foghatót. Megrázó, ahogy “óriás evőpálcikákat” gyárt szinte pillanatok alatt egy fából!
Hála a technológiának, tényleg sok kényelemben lehet részünk manapság. Persze nem feledkezhetünk meg az érem másik oldaláról sem… Tovább a cikkre »

Bár hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, de az etetők nagy könnyebbséget és biztonságot jelentenek a környéken élő madaraknak, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. A Magyar Madártani Egyesület (MME) által kiadott tájékoztatót minden madárkedvelőnek érdemes elolvasnia.

Tovább a cikkre »