Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt évben. Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására.
„Aszály mindig volt és mindig lesz. Az aszályra való felkészülést akkor kell elkezdeni, amikor még esik az eső.” E jelmondattal indult az a tudományos tanácskozás, melyre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társszervezésében került sor a Kecskeméti Főiskolán. Az Aszály és szárazodás konferenciára számos kiemelkedő kutató, szakember és a gazdasági
élet szereplői kaptak meghívást, hogy a globális klímaváltozás hazai hatásai és lehetséges válaszai alapján állásfoglalást alakítsanak ki az aszállyal és a szárazodással összefüggő döntések tudományos megalapozására és sürgetésére.
Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának igazgatója szerint erre azért is szükség van, mert bár az éghajlatváltozás miatti felmelegedés, illetve szárazság következményei már ma is kézzel foghatóak, a jelenség kapcsán felmerülő problémák többségének Magyarország még csak az előszelét érzékeli. Jolánkai Márton szerint a klímaváltozást csak komplexen lehet kezelni, hiszen a jelenség a gazdaság egészét érinti.
A tudósok által szorgalmazott cselekvési program elsődleges feladatairól Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások osztályának szakmai főtanácsadója kijelentette: ha a vízgazdálkodást és belvízkezelést meg tudja oldani az ország, lesz ideje megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás következményeire is. A tájékoztatón elhangzott, hogy a társadalom öntevékeny szerveződései még kiaknázatlan lehetőségeket hozhatnak felszínre, például a változó viszonyokhoz alkalmazkodó talajműveléssel a mezőgazdaságból élők is sokat tehetnek veszteségeik mérséklése érdekében.
A rendezvény társszervezője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviseletében Schmuck Erzsébet titkár kifejtette: égetően szükség van egy víz- és élelmiszer létbiztonsági programra. A jövőnket meghatározó legfontosabb tényezők egyike ugyanis éppen az éghajlatváltozás, amelynek jelentősége azonban még nem tudatosodott a magyar társadalomban.
A tudományos konferencia célja volt, hogy hozzájáruljon a természeti erőforrásokkal, a mező- és erdőgazdasági termelő kapacitásokkal és az EU vízpolitikai stratégiájával kapcsolatos feladatok meghatározásához és a nemzetközi együttműködések bővítéséhez. Láng István, akadémikus a konferencia levezetőelnöke, az NFFT társelnöke hangsúlyozta: „a súlyos és nagyon súlyos aszálykárok évei a XIX. században 7, a XX. században 14 volt. Az elmúlt 30 évben már 8! Napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!”
A jövőben várható vízhiány, szárazság és aszály az eddigiektől minőségileg eltérő lesz, mert a felmelegedés és a szárazodás folyamatában jelenik meg, szélsőséges időjárási jelenségekkel súlyosbítva. Ezidáig az aszály mezőgazdasági kárként szerepelt, mely területileg is differenciáltan jelentkezett. Ma már a szárazodás és az aszály a nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő. A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására.
Figyelemmel a világban zajló folyamatokra a vízhiány és a szárazság kezelésére irányuló intézkedésekről a magas szakmai színvonalú résztvevőgárda egy 12 pontból álló javaslatsort készített a döntéshozóknak a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedésekhez. A javaslatok között szerepelnek a társadalmi tudatformálásra, a vállalkozásokra, gazdasági szervezetekre vonatkozó ajánlások a döntéshozási stratégiai és finanszírozást érintő kérdések mellett.
Forrás: Ma & Holnap
