Krisna-völgy ökológiai lábnyoma

Befejeződött az ökológiai lábnyom-kutatás, amelyet egy egyetemi hallgató folytatott az Öko-völgy Program keretében. Lánczi Dániel Csaba, földrajz-környezettan szakos hallgató (ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) szakdolgozatában tanulságos információkat olvashatunk arról, hogy mit jelent a fenntarthatóság, és hogy Krisna-völgy lakói miként valósítják meg ezt a gyakorlatban. Az alábbiakban rövid kivonatot közlünk a szakdolgozatból, mely honlapunkról teljes egészében letölthető.

Autonómia-kísérlet a somogyvámosi Krisna-közösségben, Krisna-völgy ökológiai lábnyoma

A fenntarthatóságról és a fenntartható fejlődésről gondolkodni manapság időszerűbb, mint valaha. Az emberiség hosszú távon való túlélése – lássuk be – csak kompromisszumok megkötésével lehetséges. A természeti környezetünkkel való kapcsolatot (kompromisszum-rendszert) a fenntarthatóság szemüvegén keresztül szükséges vizsgálnunk.

Annak meghatározására, hogy tevékenységünk fenntartható-e nem is olyan nehéz választ találni. Szakdolgozatomban a somogyvámosi Krisna-közösség fenntarthatóságát vizsgáltam egy új keletű számítási módszer segítségével.

1993-ban jelenik meg először az ökológiai lábnyom kifejezés, melynek megalkotása Mathis Wackernagel és William E. Rees kanadai ökológusok nevéhez fűződik. A fogalom létrejöttének és létjogosultságának hátterében az áll, hogy a fenntartható fejlődés „megvalósíthatósága érdekében számszerűsíteni kell, hogy földünk természeti tőkéjéből mennyi áll rendelkezésünkre és ezt milyen mértékben fogyasztjuk”(Wackernagel, M.- Rees, W.E.: Ökológiai lábnyomunk, 2001).

Az ökológiai lábnyom-számítás során kiszámítjuk, hogy mennyi ökológiailag produktív föld- és vízterület szükséges folyamatosan a népesség által elfogyasztott javak megtermeléséhez valamint a keletkező hulladék elnyeléséhez. A számítás során az egyes javak éves fogyasztását (kg/fő/év) vonatkoztatjuk az éves produktivitáshoz vagy hozamhoz (kg/ha/év). Az eredmény egy érték, melynek dimenziója ha/fő, mely az ökológiai lábnyom mértékegysége.

Az ökológiai lábnyom mellett szükséges a vizsgált terület biológiai kapacitását is kiszámolni, melynek értékét az ökológiai lábnyommal összevetve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált terület fenntartható-e.

Krisna-völgyben végzett számításaim eredményei (a részletes számítási metodika és a részletes eredmények a mellékelt .pdf file-ban pontosan követhetők) alátámasztották azt az előzetes feltételezésem, hogy Krisna-völgy a fenntarthatóság keretein belül él, legalább is az élet szinte minden területén. Krisna-völgy ökológiai lábnyoma: ~1,485 ha/fő, összehasonlításképpen Magyarország ökológiai lábnyoma: ~3,55 ha/fő, a világátlag pedig ~2,69 ha/fő.[1] Az adatok alapján jól látható, hogy Krisna-völgy lábnyom-értéke jóval kevesebb, mint az országos és a világ átlag.

A fenntarthatóságra adott válasz is sokat mondó. Az egyes lábnyom-értékek összehasonlítása a biológiai kapacitásokkal (Krisna-völgy: ~1,733 ha/fő, Magyarország: ~2,82 ha/fő, Világ: ~2,06 ha/fő), melyek alapján megállapítható, hogy Krisna-völgy ~0,248 ha/fő pozitívummal rendelkezik, tehát megfelel a fenntarthatóság kritériumának, míg Magyarország és a Világ átlaga negatívumot mutat.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Krisna-völgy jó úton halad a hosszú távú fenntarthatóság megvalósítása felé. Fontos kiemelni, hogy Magyarország és a Világ lábnyom értékei sokat mondók ugyan, de a regionális különbségeket elfedik. Biztos vagyok benne, hogy mind Magyarországon, mind a Világon találhatunk olyan területeket, településeket, közösségeket, melyek ugyanúgy megfelelnek a fenntarthatóság kritériumának, mint Krisna-völgy. Érdemesnek látszik további kutatásokat végezni, hogy régiónk más, fenntartható életmódra törekvő közösségei milyen eredményre jutottak a gyakorlati megvalósítása terén. Az ökológiai-lábnyomszámítás alapján a Krisna-völgyi autonómia-kísérlet mintául szolgálhat mások számára is.

Lánczi Dániel Csaba

[1] Krisna-völgy ökolábnyomában a fogyasztási cikkek nem kaptak helyet. Magyarország és a Világ esetében regionális különbségek vannak a „gazdagabb” és „szegényebb” területek között.

A szakdolgozat innen letölthető. (pdf, 1,1 MB)