A Krisna-völgyi biokertészetről szóló sorozatunk legújabb része azt mutatja be, hogy nagyon sok olyan vadon termő növény is akad, amelyet étkezési célra fel lehet használni.
[Kun András, ökológus] A bevezető beszélgetésben említetted, hogy Krisna-völgy megalapítását követően, az önellátó rendszer kiépítése során volt idő, amikor a gabona mellé vad növényeket is gyűjtöttek a táplálék kiegészítéseként. Korábban én is foglalkoztam azzal, hogy a természetben, körülöttünk mindenfelé megtalálható vad növények közül melyeket lehet étkezési célra is felhasználni. Ha ismerjük ezeket a fajokat, és értjük a módját, hogy mikor melyik részeiket kell begyűjteni, akkor a segítségükkel meglepően gazdag étrendet tudunk összeállítani. A leggyakoribb, étkezésre is alkalmas vad növényeket táblázatba rendeztem, hogy ezeket a nagyon fontos ismereteket minél többen használhassák.
Étkezési célra gyűjthető vad növényeink1
Első hallásra meglepő lehet, hogy a leggyakoribb, sokak által jól ismert növények, gyomok között is milyen sok ehető akad. Őseink is gyakran fogyasztották ezeket az elmúlt évezredekben. Érdemes megismerni őket, és nem csupán éhség-táplálékként, mert sokuk kiváló ízű és egészséges eledel lehet bőség idején is.
A felsorolt fajok nagy része egyúttal gyógynövény is, ebben a táblázatban gyógyhatásukat nem tüntettük fel. Rendkívül fontos, hogy mielőtt vad növények gyűjtésébe, fogyasztásába kezdünk, jól ismerjük meg a gyűjteni kívánt fajokat, ugyanis ezekhez hasonló mérgező fajok is élnek hazánkban. Például a gyakori és ehető tyúkhúrhoz (Stellaria media) hasonló tikszem (Anagallis) fajok mérgezőek, de mérgező az ehető salátaboglárkához (Ficaria verna) hasonló mocsári gólyahír (Caltha palustris) is.
Az egyes fajoknál felsorolt felhasználási területek tetszés szerint bővíthetők, csupán az egyéni kreativitás szabhat határt a vad növények receptekbe illesztésének.
|
Növényfaj |
Fogyasztható része |
Gyűjtési ideje |
Felhasználása |
|
Aszat, halovány (Cirsium oleraceum) |
fiatal levelek |
III-VII. |
főzelék |
|
Aszat, halovány (Cirsium oleraceum) |
nem teljesen kifejlett virágzatok |
VI-IX. |
főzelék, csőben sütve, párolva |
|
Bakszakáll, közönséges (Tragopogon orientalis) |
fiatal levelek, hajtások, bimbók |
virágzás előtt |
főzelék, leves, spárgaként |
|
Bakszakáll, közönséges (Tragopogon orientalis) |
gyökerek |
ősszel |
spárgaként, saláta |
|
Bodza, fekete (Sambucus nigra) |
virágzatok |
VI-VII. |
szörp, méz, tésztában sült virág |
|
Bodza, fekete (Sambucus nigra) |
bogyók |
VIII-IX. |
lekvár (magtalanítva, almával, birssel, szilvával stb. keverve) |
|
Csalán, nagy (Urtica dioica) |
fiatal levelek, hajtások |
III-VI. |
főzelék, leves |
|
Gyermekláncfű (pitypang, Taraxacum officinale) |
fiatal levelek és bimbók |
III-V. |
saláta (télire hajtatható, ha gyökereit ősszel felszedjük), a bimbók kapribogyóként savanyíthatók, vagy kelbimbó-szerűen készíthetők el |
|
Gyermekláncfű (pitypang, Taraxacum officinale) |
gyökér |
ősszel |
pótkávé (megszárítva, finoman megpörkölve) |
|
Katáng, mezei (Cichorium intybus) |
gyökér |
ősszel |
pótkávé (megszárítva, finoman megpörkölve), leves |
|
Katáng, mezei (Cichorium intybus) |
fiatal levelek |
tavaszi kihajtás után |
főzelék, saláta |
|
Komló (Humulus lupulus) |
fiatal hajtáscsúcsok |
IV. |
főzelék, spárgaként, saláta, |
|
Laboda, kerti (Atriplex hortensis) |
levelek |
VI-IX. |
főzelék, saláta |
|
Libatop, fehér és paraj (Chenopodium album, Ch. bonus-henricus) |
hajtáscsúcsok, levelek |
az első fagyokig |
leves, főzelék, saláta |
|
Libatop, fehér (Chenopodium album) |
magvak |
az első fagyoktól |
megőrölve lisztpótló |
|
Ligetszépe, parlagi (Oenothera biennis) |
elsőéves növény gyökere |
ősszel és tavasszal (amíg a levelek a földre tapadnak) |
leves, spárgaként, főzelék |
|
Mályva, erdei (Malva sylvestris) |
fiatal levelek, hajtások |
IV-VI. |
saláta, főzelék |
|
Mályva, erdei (Malva sylvestris) |
virágok |
VI-IX. |
teák színezésére |
|
Martilapu (Tussilago farfara) |
fiatal hajtások, fiatal levelek, bimbók |
III-VI. (amíg a levelek fonáka nem lesz filcszerűen szőrös) |
főzelék, töltike (töltelékkel göngyölve) |
|
Medvetalp (Heracleum sphondylium) |
fiatal levelek és levélnyelek |
IV-X. |
leves, főzelék, saláta |
|
Nadálytő, fekete (Symphytum officinale) |
fiatal hajtások |
tavasszal |
spárgaként, salátákba |
|
Nadálytő, fekete (Symphytum officinale) |
fiatal levelek |
egész nyáron |
párolva, főzelék |
|
Pasztinák (Pastinaca sativa) |
fiatal levelek, hajtások |
tavasszal-nyáron |
levesbe ízesítőként |
|
Pasztinák (Pastinaca sativa) |
elsőéves növény gyökere |
első fagyok után |
ugyanúgy használható, mint a sárgarépa (főzelék, leves, saláta) |
|
Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) |
fiatal levelek |
egész évben |
főzelék, leves, saláta, vagy vegyes fűszerkeverékben |
|
Porcsin, kövér (Portulaca oleracea) |
levelek, szárak |
egész nyáron, virágzás előtt |
fűszerként, levesbe, saláta. Savanyítva télire is eltehető |
|
Repkény, kerek (Glechoma hederacea) |
levelek, fiatal hajtások |
virágzás előtt |
leves, körözött, bundázva, tepsis burgonya feltétjeként |
|
Salátaboglárka (Ficaria verna) |
levelek, bimbók |
tavasszal, virágzás előtt |
főzelék, leves. A bimbók kapribogyóként savanyíthatók |
|
Sóska, mezei (Rumex acetosa) |
levelek |
III-X. |
főzelék, leves, saláta |
|
Sóskaborbolya (Berberis vulgaris) |
termés |
VIII-IX. |
szörpök, befőttek, lekvárok adaléka |
|
Százszorszép (Bellis perennis) |
fiatal levelek, bimbók |
egész évben |
főzelék, leves, saláta, szendvicsbe téve. A bimbók kapribogyóként savanyíthatók |
|
Turbolya, zamatos (Anthriscus cerefolium) |
zsenge hajtás |
kora tavasz |
levesek, szószok, főzelékek, mártások és saláták fontos adaléka |
|
Tyúkhúr (Stellaria media) |
fiatal és virágzó növény |
egész évben |
leves, főzelék, saláta (fiatalon íze a babhoz hasonló) |
|
Útifű, nagy (Plantago major) |
fiatal levelek |
IV-VI. |
főzelék, leves, palacsintatésztában kisütve |
|
Vadrózsa (Rosa canina) |
kimagozott termések |
VIII. végétől |
lekvár, szósz, tea, szörp |
|
Vízitorma (Nasturtium officinale) |
fiatal hajtás, levelek |
tavasztól őszig |
leves, szendvics, saláta |
1 A táblázat fő forrásai: Radics L. 1999. Rápóti J.– Romváry V. 1980.
(Részlet a Beszélgetések az önellátásból című könyvsorozatunkból)
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
