Eredetileg a somogyvámosi Krisna-völgy kezdeményezésére indult ez a rendezvénysorozat, s azóta minden évben más-más európai Krisna-tudatú farmközösség szervezi meg. Célja a tapasztalatcsere, a gyakorlati tudás és a  hasznos projekt ötletek átadása egymásnak.
Idén a Londontól harminc km-re fekvő Bhaktivedanta Manor volt a házigazda. Ez egy különleges terület, amelyet George Harrison, a Beatles gitárosa adományozott a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének, majdnem negyven évvel ezelőtt, 1973-ban.


A lakóépületek műemlékvédelem alatt állnak, és egy gyönyörű park övezi, teli szelíd vadállatokkal: tőkés récék, apácaludak, mókusok, stb.
A tehenészetet viszont az elmúlt években építették újra. Külön épületet kaptak a tehenek és a tejfeldolgozás, vannak zárt és félig nyitott istállók, hatalmas bála raktárak, magtár és műhely.

Ügyes építészeti megoldásnak és jó ötletnek tartom, hogy az oda látogató turisták szinte mindent meg tudnak figyelni az óriási ablakfelületen anélkül, hogy zavarnák a gazdaságot.


Az állattartás egyik fő alapelve itt is (csakúgy, mint például Krisna-völgyben), hogy tiszteletben tartják a teheneket, akik tejet adnak, és az ökröket, akik a földeken segítik a mezőgazdasági munkát. A lakto-vegetáriánus étkezésben mind a tejnek, mind a gabonának központi szerepe van. A tisztelet egyik velejárója, hogy az itt élő állatokat sosem vágják le. Ha már kiöregednek a munkából, akkor boldog nyugdíjas éveiket tölthetik.
Magyar útitársaim, akik a szarvasmarhatartás szakavatott képviselői, még a kézi fejés pontos technikájában is fedeztek fel újdonságokat, míg nekem inkább a robosztusabb hasonlóságok és különbségek tűntek fel.

A fejésre szolgáló épület részeként egy modern tejfeldolgozó kisüzemet működtetnek. A friss tejet hűtik, majd tejszínt, házi sajtot és más tejtermékeket készítenek belőle. A Manor konyhájában napi háromszor főznek, méghozzá jó nagy mennyiségeket: itt bárki ingyenesen étkezhet! Így nem csoda, hogy a konyha felvásárolja az összes tejet, tejterméket, tehát tej tekintetében alapvetően önellátás folyik.

Bár ezen a farmon használnak elektromos áramot is (pl. a tejfeldolgozás során), a mezőgazdasági munkában a dízel hajtású gépeket ők is igyekeznek ökrökkel helyettesíteni.
Részt vettünk egy szántás bemutatón, ahol kétféle típusú ekét is ki lehetett próbálni. A „tolós”:

és a „ráülős” fajtát:

A járom nevű szerszám, (amit az ökrök nyakára tesznek) még beszerezhető Európában innen-onnan, de jó volt látni, hogy az ottaniak maguk is tudnak jármot készíteni.

Kiépítés alatt áll egy ún. járgány, ami ugyanazon az alapelven alapul, mint amivel a régi magyar szárazmalmokat is hajtották. Érdekesség, hogy a technológiát illetően éppen az ámisoktól tanultak sok mindent.

Úgy tűnik, hogy az erőszakmentes tejtermelés szép példája más angliai cégeket is megihlet: a Manor vezetői elkezdtek kiépíteni egy kereskedelmi hálózatot, ahová bárki bekapcsolódhat, aki tehenészetében vállalja – akár csak néhány tehén tartásmódját illetően is – a tehénvédelmi központokban követett alapelveket.  Így az angliai fogyasztók egyre több erőszakmentes tejhez juthatnak, ami jóval több, mint az organikus/bio tej, hiszen nem „csupán” vegyszer-, de karma mentes is.
Rév Szilvia
Öko-völgy Alapítvány

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük