Egyik legkiválóbb szakdolgozónk, Kovács László diplomamunkáját a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetében írta környezeti antropológiából. A különlegesen érdekes és átfogó kutatás eredményeit mindenkinek érdemes megismernie, aki az ökofalvak és a fenntartható társadalomépítés iránt érdeklődik. A Krisna-völgyben végzett több hónapos kutatómunka gyümölcsét bemutató dolgozat teljes terjedelmében letölthető.
Manapság gyakran halljuk, hogy a környezettudatos gondolkodás elengedhetetlen feltétele a társadalom fenntartható működésének, és a globális környezeti problémák kezelésének. A fenntartható életmód modellterületei, működő példái a hazánkban is mind nagyobb számban alakuló ökofalu-kezdeményezések. Sikeressége, a bemutatható életmód-minták sokfélesége miatt közülük is kiemelkedik a somogyvámosi Krisna-völgy. A közelmúltban befejeződött kutatás célja a somogyvámosi ökofalu lakói környezettudatosságának vizsgálata.
Abból a célból, hogy kimutathassam a vallási meggyőződés szerepét a környezettudatosság kialakulásában, Krisna-völgy lakóinak környezettudatosságát összevetettem egy városi közösséggel, a miskolci hívőkkel is. Megvizsgáltam továbbá, hogy a Krisna-tudatban eltöltött idő hossza miként befolyásolja a környezettudatosságot, és hogy tapasztalható-e eltérés a hívővé válás előtti és utáni időszak között. Az elemzéseket strukturált interjúk és kérdőívek alapján végeztem.
Almaszüret Krisna-völgyben. A közösen végzett munka az egyik legfontosabb közösségépítő tevékenység
A dolgozat elején meghatároztam a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, majd bemutattam a Krisna-völgyi és a miskolci közösség történetét. Felvázoltam a Krisna-tudat vallási hitrendszeréből fakadó környezettudatossági elveket, majd bemutattam a Krisna-völgy közösségi életét, oktatását, hitéletét, ünnepeit, mezőgazdaságát, tehenészetét, méhészetét, energia- és vízgazdálkodását, hulladékkezelését és az építkezést, valamint ezeknek a területeknek a működését a környezettudatosság, fenntarthatóság és önfenntartás tükrében.
Az interjúk és kérdőívek alapján egyértelműen kiderült, hogy a hívők sem Krisna-völgyben, sem pedig Miskolcon nem érdeklődtek a magyarországi átlagnál jobban a környezet és környezetvédelem iránt, továbbá a két közösség között nem volt kimutatható eltérés a környezettudatossággal kapcsolatban sem.
Vendégvezetés a Völgyben. Krisna-völgy ökofalut évente több tízezren keresik fel
Nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét helyen elsősorban a lelki élet alapján határozták meg a működésüket és nem a környezettudatosság szempontjából. Megállapítható továbbá, hogy sem a Krisna-tudatban eltöltött idő hossza, sem a hívővé válás előtti időszak nem befolyásolta a hívők környezettudatosságát.
Eszerint a környezettudatos cselekvés a vallási gondolkodásból ered, mintegy „következmény” a hívők életében, és nem egy önmagában elérendő cél. Törekvésük tehát nem pusztán a környezettudatos életmód kialakítása, hanem egy magasabb rendű végcél elérése, amely túlmutat ennek a világnak a keretein.
Kovács László
A szakdolgozat letölthető innen (1,26 Mbyte)
