Klímaváltozás: rajtunk is múlik!

A kialakult krízis „csak akkor oldódhat meg, ha mi, mint egyének felelősnek érezzük magunkat a megoldásért” – olvasható Al Gore Kellemetlen igazság – A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei című könyvében. (Magyarul is megjelent 2006 végén.) A Nobel Békedíjjal kitüntetett egykori amerikai alelnök óriási nézettséggel vetített filmjeiben (A Kellemetlen igazságot már két Oscar-díjjal díjazták) és könyveiben egy sor gyakorlati lépést javasol, amit szavai szerint „bárki megtehet, hogy csökkentse azt a terhelést, amit high-tech életmódunk a természeti világra gyakorol.” Al Gore szerint, ha hajlandóak vagyunk rászánni magunkat ezekre, akkor „nem csupán a globális megoldáshoz járulunk hozzá, de a saját életünket is jobbá tesszük.”
Al Gore sokak szemében korunk legnagyobb hatású környezetvédelmi tanácsadója és aktivistája. Tekintélye lehetővé teszi, hogy megfogalmazzon olyan ’kellemetlen igazságokat’ is, amelyeket mindenki tud, ám annál kevésbé szívesen hall róluk: „Napi döntéseinkkel mindannyian hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz, kezdve azzal, hogy otthonunkban mennyi energiát használunk el, folytatva azzal, hogy milyen személyautókat és más járműveket vezetünk, azon keresztül, hogy milyen termékeket és szolgáltatásokat fogyasztunk, egészen addig, hogy életmódunk mekkora szeméttermeléssel jár”. [1]
Az európai kormányok napjainkban szorosan együttműködnek, hogy kezeljék az éghajlatváltozás következményeit, illetve csökkentsék a széndioxid kibocsátást. Magyarországtól az EU az 1990-es szinthez képest mintegy 18% kibocsátás csökkentést vár el. Emellett a megújuló energiaforrások arányát 2020-ra a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra kell növelnünk. Az állami programok azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha az egyének napi döntéseikkel is mögéjük állnak.
Az Európai Bizottság 2007-ben indított programjában ugyancsak arra ösztönöz, hogy változtassunk a szokásainkon a kibocsátás visszafogása érdekében. A felvilágosító kampány keretében számos konkrét megoldási javaslatot fogalmaz meg. Többek között azt, hogy tekintsük ideálisnak a 21 fokos szobahőmérsékletet. Csak oda szereljünk fel energiatakarékos izzót, ahol sokat tartózkodunk, a fel-lekapcsolgatás ugyanis rontja a hatásfokot. Hetente akár egy kádnyi vizet is megtakaríthatunk, ha megjavíttatjuk a csöpögő csapokat. Igyekezzünk a legkevésbé agyoncsomagolt árut venni. Autó helyett használjunk kerékpárt, a biciklizés csökkenti a légszennyezést, valamint a zajterhelést is. [2]

Kun András
Öko-völgy Alapítvány

[1] A „Kellemetlen igazság” szerzője a http://www.climacrisis.net c. honlapot ajánlja azoknak, akik szeretnék kiszámítani, hogy az üvegházhatású gázok termelése révén saját életmódjuk milyen hatással van éghajlatunkra – vagyis, hogy kinek-kinek mekkora az ún. „szén lábnyoma”. A számítás azt is megmutatja, hogy az egyén életének mely területei okozzák a legnagyobb gázkibocsátást, vagyis hol kell radikális változást vállalni ahhoz, hogy közeledhessen a ”szénsemleges életmódhoz.”
[2] A tudatosítás és megoldás folyamatát segíti elő az EU „Az éghajlatváltozás rajtunk múlik” elnevezésű kampánya is. A program honlapján (http://www.mycarbonfootprint.eu/carboncalculator1.cfm?language=hu) található információk alapján személyre szabottan dolgozhatjuk ki, hogy milyen mértékben csökkentjük a szén-dioxid kibocsátásunkat. Ebben akár néhány apróbb mindennapi szokás megváltoztatása is sokat segíthet. A hazai zöldek egyébként már évtizedek óta ajánlják ugyanezeket a mindennapi praktikákat.