A sumér birodalom, Babilon és Róma bukása egyaránt nagymértékben összefügg a meggondolatlanul alkalmazott gazdálkodási módszerekkel. A régi és jelenkori példák azt mutatják, hogy korántsem mindegy, hogy egy kultúra miképpen használja környezetének erőforrásait.
„Ma már tudjuk, hogy a sumér birodalom lassú hanyatlását és bukását a földek elszikesedése okozta, ami [a száraz területeken végzett] öntözés velejárója. Mivel a kilocsolt folyóvizet a növények elpárologtatják, a talaj felső rétegében felhalmozódik a sziksó. Ha… van elég eső és olvadékvíz, az esők és főleg az olvadó hólé bemossa a sziksót a talajba. Ám Mezopotámia szélsőséges éghajlata miatt a sziksó felhalmozódott”, mivel a csapadékvizek hiányában a szikesedést okozó sók a talaj felső rétegében maradtak. …„a szikesedés előrehaladása jól követhető az agyagtáblákra feljegyzett terméseredmények segítségével.”
„Elsősorban búzát és árpát termesztettek a sumérek. Kr.e. 3500 körül búzából és árpából még megközelítőleg ugyanannyit termeltek. Míg a búza érzékenyebb a talajban felhalmozódott ásványi sókra, az árpa kevésbé, mintegy kétszer akkora a sótűrése, mint a búzának. Mivel egyre terméketlenebbé váltak a szikesedés miatt a sumér birodalom földjei, újabb területeket vontak művelésbe. Emiatt a sumér birodalom gazdasági központja a Kr.e. III. évezred közeledtével lassan felfelé tolódott.
Kr.e. 2500-ra 15%-ra esett vissza a termelt búza aránya és Kr.e. 2400-ra a sumérek elérték a lehetőségeik határát… Egyre jobban kimerültek a gabonatartalékok, és emiatt a hivatali rendszert és a hadsereget lassan le kellett építeni, a birodalom összeomlása elkerülhetetlenné vált.”
Nem járt jobban az utódállam, Babilon sem. Bár „északabbra terült el, ahol a földek még termékenyek voltak, ám a szikesedés miatt Babilon is elbukott.”
Ugyancsak nagy szerepet játszott a helytelen környezethasználat egy harmadik ókori óriás, Róma bukásában. „Termőföldjeinek kimerülése és a mértéktelen erdőirtások miatt Róma mind nehezebben tudta ellátni magát élelemmel és az állam fenntartásához szükséges eszközökkel.”
E példák a közelmúltig talán csak az ókortörténet kutatói számára hordoztak érdekes információt. Ma azonban, a globális válságok kibontakozásának korában, az összeomlott birodalmak esetei új és igencsak időszerű értelmezést nyernek.
Igyekezzünk tanulni a régiek hibáiból, változtassunk szemléletmódunkon és gyakorlatunkon. Nem kérdéses, a jelen válságai és a múlt példái erre intenek.
Kun András
Az idézetek forrása: Végh László – Szám Dorottya – Hetesi Zsolt: Utolsó kísérlet. Híradás a Föld állapotáról. Kairosz Kiadó, 2008. 11-12. oldal
