A mennyei páridzsáta és az illatos jázminok

A védikus szentírások növényeinek Krisna-völgyi telepítéséről Pártha prabhut (Pőcze Vilmost), tájrendezési és környezetvédelmi igazgatót kérdeztük.

Szent növények Krisna-völgy Botanikus Kertjében 4.

– Miért olyan különleges a páridzsáta-fa?

– A páridzsáta, más néven koralljázmin, közvetlenül kapcsolódik Krisna kedvteléseihez. Felesége, Szatjabhámá ugyanis nagyon vágyott egy ilyen virágra, mely addig csupán a mennyei félistenek bolygóin fordult elő. Híre az egész univerzumot bejárta, mert ehhez fogható illattal egyetlen más virág sem bírt. Krisna elment a páridzsátáért Indra, a félistenek királyának birodalmába. Sríla Prabhupáda így írt erről a Krisna-könyvben (58. fejezet): „A félistenek nem akarták odaadni a csodálatos növényt, ezért összecsaptak Krisnával. De ahogy mindig, most is Krisna került ki győztesen a csatából, s diadalmasan hozta magával a földre, Dvárakába a páridzsáta virágot, amelyet felesége választott. A növényt azután Szatjabhámá palotájának kertjében ültették el, s a csodálatos fa különösen gyönyörűvé varázsolta Szatjabhámá kerti házát. A páridzsáta virággal együtt illata is a földre érkezett, s a mennyei hattyúk, aromája és méze után kutatva, a földre jöttek.”

– Mit érdemes még tudnunk erről a csodálatos növényről?

– A páridzsáta Indiában és Dél-Ázsia más területein élő fatermetű növény (tudományos neve Nyctanthes arbor-tristis). Nevezik éjszakai jázminnak is, ugyanis virágai napnyugta után kezdenek kinyílni. A védikus történet e növény esetében sem túloz: a páridzsáta-virágok valóban hihetetlenül erős, de egyúttal kellemes illatot árasztanak.

– Próbálkoztatok már a telepítésével?

– Eddig egyetlen próbálkozásunk volt. Botanikus kertből származó magokat vetettünk, azonban a 100 mag egyikéből sem lett növény. Most a dugványozással való szaporítását tervezzük. Nagyon örülnék, ha meg tudnánk tartani a Botanikus Kertben, mert az oltáron a páridzsátához hasonló virágok lennének a méltó felajánlások. Illatát parfümolaj és füstölő formájában ma is alkalmazzuk, de a friss virágot mindez nem pótolhatja.

– Neveltek a Botanikus Kertben más, hasonlóan csodás illatú virágokat?

– Vannak nálunk olyan jázminfajok, amelyek – ha nem is érik utol, de – megközelítik a páridzsáta mennyei illatát. Elsőként említendő a Spanyol jázmin (Jasminum azoricum). Ennek virágai hófehérek, intenzív és kellemes illatot árasztanak. Nagy előnye, hogy folyamatosan nyílik tavasztól egészen őszig. Minimálisan 7-8 fokot igényel, ezért nálunk csak növényházban tartható. Nevelésekor figyelni kell arra, hogy eléggé fényigényes, sötét helyen egyáltalán nem virágzik. A különlegesen jól fűzhető virágok közé tartozik, ugyanis – amellett, hogy csodás az illata – ritka tulajdonságokat egyesít: szirmai egyszerre puhák és tartósak is.
Szintén finom illatú egy közelmúltbéli szerzeményünk, a télizöld-, vagy nyári jázmin (J. humile). Ennek a fajnak kevésbé erős illatúak a virágai, és nyáron, június-júliusban nyílnak. Könnyen szaporítható dugványozással, és az évek többségében jól áttelel a védett, meleg fekvésben. Érdekesség még a sokvirágú jázmin (J. polyanthum), amely a spanyol jázminhoz hasonlít, de csak időszakosan virágzik, és ugyancsak dézsás növényként tartható. Télálló nálunk a piros (J. beesianum) és a téli jázmin (J. nudiflorum), de egyiknek sincs különösebb illata, virágukkal díszítik a botanikus kertet.

(Az interjút készítette: Kun András)