A gabona aratásának ünnepe Krisna-völgyben

Néhány hete kezdődött meg a gabona aratása. A gabona régi magyar neve: ÉLET, ami beszédes név. Jelzi, hogy milyen nagyra becsülték egykor. Így van ez Krisna-völgyben is, hiszen a különböző gabonafélék a laktovegetáriánus táplálkozásban is kiemelt szerepet játszanak.

Krisna-völgyben a saját szükséglethez képest tízszeres túltermelés van gabonából. Bár a felesleg eladásra kerül, a kelleténél több szántóföld nem a haszonszerzés, hanem a biztonságos önellátás miatt szükséges. Így még azokban az években sem marad éhen a közösség, amikor a termést rossz időjárás, betegség, vagy kártevő tizedeli.

Krisna-völgyben többféle gabonát termesztünk. Őszibúzát, tönkölybúzát, árpát, rozsot, zabot, valamint termesztünk a régi magyar konyhában általánosan használt, manapság inkább reform ételként számon tartott kásanövényeket: hajdinát, kölest és amarántot. Nálunk a szántóföldi termesztés is ökologikus technológiával, vagyis vegyszermentesen zajlik. A termésátlagok a bio termesztésben alacsonyabbak, mint az intenzív szántóföldeken, de még így is elégedettek lehetünk, hiszen például tönkölybúzából 4 tonnát ad 1 hektár földterület.

Hogyha figyelembe vesszük a vegyszermentes gazdálkodás járulékos hasznait is, akkor végképp meggyőző érveket sorakoztathatunk fel a bio termesztés mellett. Például a vegyszermentes gazdálkodás eredménye nálunk, hogy a kútjaink vize 16 év alatt megtisztult, nitrát-szintjük az egészségügyi határérték alá süllyedt.

A vetés a teljes szántóterületen (mintegy 30 hektáron) ökrök vontatta vetőgéppel történik. Az önellátást szolgáló 1-3 hektáron pedig idén próbáltuk ki az ökrök vontatta kaszagépet, ami nagyon jól bevált. Így a gabonatermesztés jelentős részét fosszilis üzemanyag igénybevétele nélkül tudjuk végezni, ezzel is csökkentve ökológiai lábnyomunkat. Az ökologikus gazdálkodást segíti a több nyomásos gazdálkodás és a zöldtrágyák alkalmazása. Facéliát és fehér mustárt forgatunk a földbe tápanyag-utánpótlás végett, és nitrogéngyűjtő növényt, lucernát is alkalmazunk a vetésforgóban. Emellett nemrégiben a talaj termőképességét fokozó kísérletekbe fogtunk ún. effektív mikroorganizmusokkal (EM). A kísérletek eredménye a következő években várható.

Az aratás kezdetét nálunk egy szép közösségi ünnep jelzi: az aratófesztivál. A kánikula elkerülése végett már kora hajnalban kisétáltunk a szántóföldre. Az ökrök vontatta kaszagép után kézzel kötöttük kévékbe a levágott búzát. Azután egy jelképes mennyiséget ott helyben kicsépeltünk, egy kis kézi malommal megőröltünk, és egy földből rögtönzött tűzhelyen lepényeket sütöttünk belőle.
Az új gabona betakarításának ünneplését természetesen vidám zene és énekszó kísérte.

Érdekes újítás, hogy a learatott gabonát idén már mi magunk fogjuk feldolgozni, ugyanis sikerült üzembe helyeznünk egy úgynevezett járgányt. A járgányhoz kötött gépek működése tulajdonképpen egy megújuló energiaforráson alapul. Mi egyszerűen csak ökörerőnek nevezzük. Lényege, hogy az ökrök körbe-körbe járnak, s eközben meghajtják a járgány tengelyét, ahonnan kardán vezeti ki a forgatónyomatékot a hozzá csatlakoztatott gépre. Van többféle régi, egyszerű, sem elektromos áramot, sem fosszilis energiaforrást nem igénylő gépünk, amikkel házilag fel tudjuk dolgozni a terményeket (pl. házi malom, szelelőgép, pelyhesítő). A járgány és a gépek egyébként megtekinthetők Krisna-völgyben, a tehenészet mellett.

Így próbáljuk Krisna-völgyben a gabonatermesztést és feldolgozást is fenntarthatóvá tenni. Egyszerű módon, az ökrök erejét használva teremtjük meg az élelmiszer önellátás feltételeit.

Az aratófesztiválon a jövő évben is szívesen fogadunk vendégeket.

Az idei ünnepségről további képek itt találhatóak.

Írtuk: Rádhákántha dásza (Barsi Attila), Krisna-völgy mezőgazdasági igazgatójának elmondása alapján.