Vendégeink szabatosan-szellemes beszámolója a Krisna-völgyben tett látogatásukról.
„Igen szerencsésnek mondhatjuk magunkat nemcsak azért, mert keresgéléseinkben rátaláltunk a természettel összhangban, önellátóan élő Krisna-tudatos hívők kiadványaira, megnyilatkozásaira, hanem azért, mert találkozhattunk a nagy tapasztalattal és tudással rendelkező, mégis egyszerűen, őszintén szóló jóemberekkel, akik reményeinken, elvárásainkon, kérdéseinken túl is megelégítő válaszokat adtak, mintákat mutattak.”
Köszönjük Andrásnak, öko-kul-túra vezetőnknek, hogy bejárhattuk a Krisna-völgy és dombok kiemelkedő pontjait, személyeit. Ő szervezte meg találkozóinkat a Beszélgetések az önellátásról című könyv reánk érő szakértőivel, akik nem rejtették véka alá ismereteiket, tapasztalataikat. Fényt gyújtottak a multik és internacionalisták gerjesztette homályban.
András, ahogy kérdéseivel vezetett a könyv mondandói között, úgy kalauzolt a valóságban az Krisna-völgyi-dombok és tudó emberek között. A könyvlapok felvilágosító betűsorait helyett ott a domboldalon valódi, ökörszántotta barázdák fénylettek.
Köszönjük Antalnak, a négy, saját betanítású ökör vonta váltva-forgató ekével szántó földinknek, hogy – míg állatait pihentette – a frissen szántott domboldalban az idomítás, vezetés fogásairól tartott alapos állat- és emberismeretről tanúskodó előadását.
Köszönjük Vilmosnak, a jó tanácsait megosztó vezetőnek, a józan ész, a tapasztalat és tudás érlelte bölcsességét, s hogy nemcsak idejét, de számunkra fontos neveket, címeket is megosztott velünk.
Köszönjük Attilának, a Tehénvédelmi Központ vezetőjének a kiselőadást. Köszönjük, hogy a négylábúak és támogatóik dicsőség táblái után a 3 napos bocitól a tejelő teheneken át a húzó ágazatot jelentő ökrökig mindent megnézhettünk a kitűnően tájolt és megépített intézményben. Köszönjük, hogy a járgánytól a vető-, cséplőgépen át az ekékig sok régi-jó két és négylábú erejével üzemeltethető szerszámmal találkozhattunk. Amik ott nem skanzeni, múzeumi néznivalók, hanem a jelen és a jövő ön és környezet tudatos életének segédeszközei.
Mire a nap leszállt a távoli dombok mögé, Krisna-völgy legmagasabb pontjára jutottunk: a zöldségesbe. Avatott és elhivatott kalauzunk Balázs, (: aki nem kért jegyeket, bérleteket 🙂 kertelés nélkül beszélt az át- és belátható méretű ágyások mellett az élelem termesztés évközi és napközi mesterfogásairól. A szüreti szentélybe is bebocsátást nyertünk: megnéztük a mívesen és praktikusan megépített pincében a betárolt zöldségeket, gyümölcsöket.
Rövid ismertetőt kaptunk hitük alap pilléreiről is, amikor a dermesztő estéből kis időre betértünk a ragyogó templomba, ahol az aprólékosan, igen színesen festett falaknak és a padlófűtésnek hála meleg fogadtatásban volt részünk. Ne feledkezzünk meg az íny- és fülcsiklandó élményekről se: a vega ebédről és a mantrázó bhaktáról!
Feltöltődve tértünk meg a somogyvámosi Krisna-völgyi tanulmányútról itthonainkba. Úgy érzem a látott, hallott ökosságokat hosszan kérődzhetjük, emészthetjük és beépíthetjük a mi kis családi birtokaink életébe. Önellátási ismereteiket, tapasztalataikat megosztó Krisna-tudatú elöljáróknak köszönjük a lehetőséget.
Éva és József (Cegléd), Zita és Lajos (Lajosmizse)
One thought to “Élményteli látogatás Krisna-völgyben”
Tán három éve mi is lementünk a háromnapos búcsúra, ott volt szálláshelyünk a völgyben, egy kis házban. Rendkívüli élmény volt, és mostanában éppen gondoltam rá, hogy idén is el kellene menni.