Sorozatunk hatodik részében a holdnaptár használatáról esik szó.
[Kun András, ökológus] Korábbi beszélgetéseink során többször említetted, hogy a vetések, ültetések, fatelepítések, agrotechnikai munkák, de még a szüret és az eltevés műveleteinél is figyelembe veszitek a holdnaptár ajánlásait. Nem régen olvastam, hogy a régi Magyarországon szintén a Hold szerint kertészkedtek (talajművelés, metszés), és például a növények gyógyításában, sebkezelésében ugyanúgy használtak tehéntrágyát, ahogyan itt, Krisna-völgyben is teszitek.
Lippai János 1667-ben megjelent gyümölcsös könyvében például részletes leírás van arról, hogy a nem megfelelő időben, kedvezőtlen holdállásnál végzett metszés után nagyobb eséllyel lesznek betegek a fák, és a megfelelő napon metszve egészségesek maradnak. 1
[Pőcze Vilmos, Krisna-völgy] Mivel közvetlen kapcsolatuk volt a földdel, a kerttel, megfigyelték, hogy például teliholdnál máshogyan viselkednek a növények, mint fogyó holdnál. Rájöttek, hogy a természet önmegújító képességét, a föld és a növények termelési potenciálját ezek figyelembe vételével lehet növelni. A termelésben, főleg a vegyszermentes kertészkedésben így sokkal hatékonyabbak lehetünk. Sőt, egyszerűbb is lesz a termelés, mert kevesebb gondot csinálunk magunknak.
A védikus kultúrában ehhez hasonlóan azt tartják, hogy a Hold erőteljesebb befolyással van a növények életciklusaira, mint a Nap. Ha a holdciklusokhoz időzítjük a növények ápolási munkáit, akkor ezek előnyös hatásai is jobban érvényesülnek. Például, amikor a Hold leszálló ágban van (ez nem azonos a fogyó Holddal!), akkor a növényi nedvek a gyökérzet felé áramlanak, és az ekkor végzett metszés kevesebb kárt okoz a növény életében, mint felszálló Holdnál. Ugyanígy, az ültetésnél, vetésnél, betakarításnál is figyelembe vehetjük a megfelelő holdállásokat, és tapasztalatból mondom, így sikeresebb lesz a kertészeti munkánk.
A növények kezelésénél elsősorban azt kell figyelni, hogy az állatövi jegyek szerint a Hold leszálló vagy felszálló fázisban van-e. A Hold fogyó és telő hatása másodlagos, bár ráerősít a fel- illetve leszálló fázis hatására. Az általunk használt Mária Thun-féle vetési naptárban2 részletes utasítások vannak arra vonatkozólag, hogy melyik növényt melyik napokon érdemes vetni, ültetni (a termesztés fő célját jelentő növényi szerv alapján). A metszésre általában igaz, hogy a Hold leszálló fázisa idején érdemes végezni, mert az ilyenkor okozott sebzés gyógyul a legkönnyebben. Téli nyugalom idején is érdemes erre figyelni, mert a nedvek ilyenkor is áramlanak a növényekben. Az oltóvesszőket viszont éppen felszálló ágban kell megszedni, mert ebben az esetben az erős, nedvekkel teli oltóvessző az értékesebb számunkra.
A tehéntrágyával kapcsolatban a védikus szentírások elmondják, hogy tisztító hatású és annak ellenére, hogy egy állat ürüléke, a növények, sőt, az ember gyógyításában is felhasználható. Az európai paraszti kultúra tapasztalatok alapján különbözteti meg más állatok ürülékétől. Mi is ezek miatt alkalmazzuk – mert a hagyomány is ajánlja, és a tapasztalatok is jók vele.
1 „Elsőben az mit holdtöltére vetettek, azokat megént holdtöltére két nappal előbb, mikor jó jelek vannak, az mint oda fel, által ültetni.” (Lippai J. 1664, CXXIV.) „Egy szóval, Szent Márton naptul fogva böjtig, mind vagdalhatni, mikor még a gyökérben van a nedvesség, csakhogy ebben is megtartsák a holdnak forgását. A közkertészek azt jovallják, hogy holdfogytára, mikor a hold a vége felé siet, légyen a vagdalás.” (Lippai J. 1667, CCLXXV.) „Legjobb volna mindenik sebet oltóviasszal békenni, vagy tehénganéjjal elegyített agyaggal békötni.” (Lippai J. 1667, CCLXXVI.) In: Surányi D. 1987.
2 Minden évben kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület: 1061 Budapest, Anker köz 2–4.
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
