Környezetbarát szennyvízkezelés és -hasznosítás

A környezetvédelem területén fejlesztéseink között szerepel egy – hazánkban még újkeletű, Nyugat-Európában már hagyományosnak mondható – nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszer bevezetése.

Az alkalmazott módszer végtelenül egyszerű, de nagyon hatékony és megbízható:

A csatornarendszeren összegyűjtött szennyvíz a tisztítótelep előülepítőjébe kerül, ahol megtörténik a csekély hányadot kitevő szilárd részek leválasztása. Ezután a szennyvíz egy szigetelt, dréncsövekkel ellátott medencébe folyik, amelybe föld ültetőközegben közönséges nádat (Phragmites communis) telepítünk.

A szennyvíz a nádágyak alsó talajszintjébe kerül bevezetésre, így a nád gyökérfejlődése is erre a szintre koncentrálódik, és a szennyvíz a szabad levegővel sehol nem érintkezik. A csöves szerkezetű nádgyökér biztosítja az oxigénbevitelt a talajba, míg a nagy gyökérfelület ad otthont annak a gazdag mikroorganizmus kolóniának, amely valójában véghezviszi a lebontást, a szennyvíz tisztítását.

A szennyvíz összegyűjtése – a kedvező domborzati viszonyoknak köszönhetően – Krisna-völgyben gravitációs úton megoldható, a tisztítótelep pedig ugyancsak gravitációs elven működik, így egyik sem igényel semmilyen külső energiaforrást. A technológia működtetéséhez szellőztető berendezésre és kémiai adalékanyagok alkalmazására sincs szükség. Az összes munkaerőigény a telep kaszálásában, tisztántartásában és ellenőrzésében merül ki.

A megtisztított víz egy utótározóba kerül. Ez a tározó már tiszta vizet tartalmaz, a célja pedig, hogy a hasznosításig tárolja az öntözendő vizet. A hasznosítás ugyanis esetünkben egy energiaerdő és bambuszültetvény öntözésében merül ki. Itt a tisztított víz a növényzet párologtatása révén elszikkad, így sem a talajba, sem az élővizekbe plusz tápanyagterhelés nem kerül. A tározó tó lényege, hogy a téli fagyos időszakban, amikor az öntözés nem lehetséges, összegyűjtse az öntözendő vizet. Ez a víz alkalmas minden olyan növényi kultúra öntözésére, amely nem közvetlen élelmezési célokat szolgál (pl. dísznövények, takarmánynövények, csemetekertek, energiaültetvények, stb.).

Az itt létesítendő tisztítótelep Ausztriában, Németországban általánosan elterjedt, míg Magyarországon két működő referenciával rendelkezik, Kám és Kacorlak községekben. A gépesített technológiákkal szembeni előnyei és a kivitelezés, működtetés olcsósága miatt számos település kezdte meg a tervezést e licenc alapján. Reméljük, hogy 2008-ban Krisna-völgyben sikerül beüzemelni a harmadik telephelyet is, amely bemutató telephelyként mások számára is nyitva áll majd, mint a kisközösségek számára elérhető alternatíva.

A kámi szennyvíztisztító telepről video is készült, melyet itt tekinthet meg:

http://video.google.com/videoplay?docid=-7393859580680025283

Partha dasa