A gödöllői Szent István Egyetem a következő tanévben anyagilag is érdekeltté teszi diákjait abban, hogy átálljanak az energiatakarékosabb életvitelre. Ehhez a karbonlábnyom mérését veszik majd alapul, mellyel egy tanévben akár több 10 ezer forintot is megtakaríthatnak a hallgatók.
Az egyetem gazdasági- és társadalomtudományi karán működő Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ – RGVI – docense, a kísérleti programot vezető Fogarassy Csaba elmondta, hogy „Külföldön már sokfelé terjed az úgynevezett low carbon economy, azaz alacsony szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátású gazdasági rendszer, amely az energia-felhasználásban fokozott önmérsékletre buzdít, így talán nálunk is erre van szükség a gazdaság vérkeringésének megindításához” – utalt az előzményekre.
Az elképzelés alapján a szeptemberi tanév kezdetén önkéntes alapon a témára fogékony hallgatóknak megmérik a karbonlábnyomát, és ezt hasonlítják majd össze az év végén mért adatokkal. A docens ismertetése szerint a kettő különbözete – amely lényegében a csökkenést tükrözi – a napi életvitel során keletkező megtakarításból adódik.
„Ebbe a körbe tartozik például, ha valaki az utazásnál busz helyett biciklire, autóról buszra vált, a háztartási gépeket ésszerűbben működteti, időben kikapcsolja a számítógépet, a gyorsfagyasztott helyett friss zöldséget, az import helyett hazai élelmiszereket fogyaszt. A karbontudatos szemlélettel kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, a megspórolt mennyiség pedig az emisszió kereskedelem nemzetközi piacán pénzre váltható” húzta alá Fogarassy Csaba.
Gátat szabni a természetes javak kifosztásának
Magyarországon egy főre vetítve 5,65 tonna a karbonlábnyom, de például a jóléti Németországban 10, az Egyesült Államokban pedig 20 tonnát tesz ki – évente és fejenként – a mindennapi életvitel során levegőbe kerülő, üvegházhatást kiváltó szén-dioxid mennyisége. Lényegében a jólét ára a magasabb fokú környezeti terhelés. Ezen belül a repülőgépes utazás jelenti a legnagyobb tételt. A világátlagnak megfelelő karbonlábnyom 4 tonna.
Ahhoz azonban, hogy gátat szabjunk a természetes javak mértéktelen kifosztásának, megakadályozzuk, hogy visszafordíthatatlanul káros folyamatok induljanak el a természet egyensúlyának megbomlásában, 2 tonnára kellene csökkenteni az átlagos karbonlábnyom nagyságát – emelte ki az egyetemi tanár.
Az Egyesült Államokban a karbon- mellett vízlábnyomot is számolnak a közgazdászok, vagyis mérik, hogy a mezőgazdasági termelésnél a fogyatkozó, egyre dráguló vízből mennyit használnak fel a farmerek. Bebizonyosodott, hogy az eddig a termék bekerülési költségeiben figyelemre sem méltatott, az úgynevezett externális költségek közé sorolt víz érzékelhetően megemeli az önköltséget.
A jövő karbonlábnyomon „edződő” szakemberei – bekapcsolódva a termelésbe és a döntéshozatalba – várhatóan a környezettudatos gondolkodás apostolaiként dolgoznak majd a gazdaság működési folyamatainak újraértelmezésében – hangsúlyozta Fogarassy Csaba.
Forrás: mti
