Biokertészet Krisna-völgyben – 5. rész

A Krisna-völgyi biokertészetet bemutató sorozatunk ötödik részében a fahamu használatát, az öntözési és a komposztálási tapasztalatokat mutatjuk be.

[Kun András, ökológus] A közelmúltban Keszthelyről, a Georgikonról érkezett oktatókkal és hallgatókkal a Krisna-völgyi zöldségeskert talaját is megvizsgáltuk, és kiemelkedően jó talajállapotot találtunk. Azt a visszajelzést kaptuk tőlük, hogy kiválóan van művelve, trágyázva a talaj.

[Pőcze Vilmos, Krisna-völgy] Nagyon fontos visszajelzés, köszönöm! Az előbb említett talajelőkészítési, talajerő-utánpótlási módok együttes alkalmazásának az eredménye lehet, hogy Krisna-völgyben sehol másutt nem tapasztalunk olyan terméseredményeket, mint ott.

[K.A.] Mi a megfelelő trágyázási gyakoriság?

[P.V.] Ideális esetben a zöldségeskertet minden évben trágyázni kellene, kivéve a gyökérzöldségek sorait, vagy ágyásait. A levélzöldségeknek, káposztaféléknek, de még a hüvelyeseknek is jót tesz a gazdagabb talaj. Viszont olyan tapasztalatunk is van, hogy a jó eredményhez nem kell minden esetben állati trágya, megteszi a növényi komposzt is. Ha a növények nem fejlődnek megfelelően, satnyák maradnak, akkor valószínű, hogy kevés a nitrogén a talajban. Ebben az esetben érdemes csalánleves kezelést alkalmazni. Ha pedig hamu is kerül a komposztba, attól erőteljesek, tömör szövetűek lesznek a növényeink, főként a kálium hatására. A mértékletesen adagolt fahamu különösen a káposztaféléknél jó hatású.

1. Öntözési módszerek

Az öntözési mód is lényeges az eredmény szempontjából. Korábban szórófejes öntözőrendszerünk volt, az esőztető öntözés azonban tömörítette a talaj felső rétegét. A szórófejes öntözés másik hátránya, hogy elősegíti a gombabetegségek terjedését. Amikor áttértünk a csepegtető öntözésre, a talaj szerkezete is sokkal jobb lett.

A megfelelően előkészített talaj, a rendszeres komposzt-kijuttatás, a csepegtető öntözés, a megfelelő fajták használata, illetve az ágyások mulcsozása együttesen a legjobb eredményt adja.

[K.A.] Az önellátás körülményeit tekintve a csepegtető öntözés szerinted fenntartható? Hiszen kell hozzá szivattyú, csővezeték, sokféle szerelvény…

[P.V.] A mi kertészeti rendszerünkben valóban a csepegtető öntözés az egyetlen, ami esetleg nem tűnik fenntarthatónak.[1] A csepegtető öntözés működtetését viszont meg lehet oldani gravitációs módon. Már 1 bar nyomás elegendő ahhoz, hogy működjön. Az 1 bar nyomáshoz 10 méteres magasságkülönbségre van szükség. Ha 1 bar nyomás van a csőben, akkor ez a nyomás 20-25 méteres csőhosszúságban tud optimálisan csepegtető öntözést biztosítani. (2,5 bar nyomásnál már 100 méteres csőhosszon. Összehasonlításul, a hálózati víz általában 2-4 bar nyomású attól függően, hogy milyen távol vagyunk a víztoronytól.) Sokat jelenthet az is, ha lejtős területünk van. A gravitációs rendszernél figyelembe kell venni, hogy mivel alacsony a nyomás, nem egyenletesen lép ki a csőből az öntözővíz. A cső távolabbi vége felé jelentősen több víz csepeg ki, mint a tartályhoz közelebbi részeken. Ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy több helyen illesztünk kanyarokat a vezetékekbe, illetve több, párhuzamosan kapcsolt tárolóedényt alkalmazunk. A lényeg, hogy ne legyenek túl hosszú egyenes csőszakaszok.

2. A fahamu használatáról

[K.A.] Krisna-völgyben mindenki fával fűt. A kályhákban keletkező hamut hogyan használjátok fel a komposztálás során? Különbözik-e például ebből a szempontból az akác hamuja mondjuk a tölgyek, vagy más hazai fafajok hamujától?

[P.V.] Az akác hamuja kevésbé lúgos, mint más fafajok hamuja, de a növényekre gyakorolt hatás tekintetében nem találtunk eltérést a különböző hamuk között. A hamut gödörben gyűjtjük, és több hónapig tároljuk, mielőtt a kertészetben használnánk. A saját kertemben készítettem a komposzttárolóhoz egy olyan részt, ahol a hamut külön gyűjtöm. Egyszerre csak nagyon keveset szabad a komposztba keverni. Amikor a komposztot forgatom, akkor hintek rá – de csak mint a süteményre a porcukrot –, és azt keverem bele.

Ahogy már említettem, a hamu nagyon jó káliumforrás a növényeknek, de vigyázni kell vele, mert erősen lúgos, maró hatású.

Röviden a komposzt készítéséről

a) Ami a komposztra kerülhet:

– Fűnyesedék, kaszálék – levelekkel, feldarabolt ágakkal és kevés földdel érdemes keverni, mert különben befülled.

– Gallyak, nyesedék – maximum 15 cm-es darabokra kell aprítani.

– Konyhai hulladék – a déligyümölcsök héját és az ételmaradékokat kivéve.

– Levelek – ne tegyünk egyszerre túl sokat a komposztra, ha sok keletkezik, nedvesítsük meg, és külön halomban előkomposztáljuk. Néhány hét alatt megindul a bomlás, és ekkor már a komposzthoz keverhető.

– Gyomok – az évelő gyomok gyöktörzseit, a felmagzott gyomokat külön halomban gyűjtsük, és ha már felmelegedett a komposzt halom belseje, akkor keverjük bele a közepébe. A komposzt belsejében nyáron 70-80 fok is lehet, az elpusztítja a gyomok szaporítószerveit. Vannak olyan veszélyes gyomok, mint a tarack és az apró szulák, amikkel ne kísérletezzünk, mert csak szaporítjuk őket. Ezeket égessük el, vagy szórjuk szét olyan helyen, ahol nem jelentenek gondot – mondjuk a fatermelő ültetvényünkben.

– Haszonnövények, vetemények maradékai – kiválóan komposztálhatók, de a szívósabbakat, például a paradicsomszárat alaposan aprítsuk fel.

b) Ami nem kerülhet a komposztba:

– Fertőzött, beteg növényi részek – ezzel visszafertőzhetjük a kerti növényeket.

– Ételmaradékok – vonzzák a kutyákat, patkányokat, rókákat.

– Déligyümölcsök héja – veszedelmes vegyszermaradványokat tartalmaznak, nehezen is bomlanak.

– Nem érdemes a vásárolt vágott virágokat sem a komposztba tenni, mert többnyire mérgező vegyszerekkel kezelik őket a kertészetekben.

– Műanyagok – sosem bomlanak le teljesen, viszont mérgező anyagok oldódnak ki belőlük. Ugyanez vonatkozik a színes festékekkel nyomott papírokra.

– Nem bomló anyagok – fém, üveg, tégla stb.

Ideális esetben a komposzthalomban két-három rész zöld anyagra jut egy rész száraz összetevő. A komposztra célszerű időnként néhány lapát termőföldet is rádobni, vagy a növényi részek közé rétegezni, hogy a talajélet birtokba vehesse a halmot, gyorsabb legyen a lebomlás.

Nyáron, melegebb időszakban egy-két hónap alatt is elkészülhet a komposzt, de az átlagos érési idő fél év. Az érés feltétele, hogy ne száradjon ki a halom, ezért célszerű a komposzt helyéül félárnyékos helyet választani, és szárazság idején hetente meglocsolni.

A komposztot célszerű az érlelés idején legalább egyszer átforgatni. Akkor jön el a forgatás ideje, amikor az első felhevülés után lehűl a halom. A keveréssel átlevegőztetjük a komposztot, ezért ezt követően újra intenzív bomlás indul meg, és az érés hamarabb befejeződik. Forgatáskor keverhetünk bele kevés fahamut is (kiváló káliumforrás).

Az érett komposzt földszerű, sötét színű, laza állagú, jellegzetesen földszagú anyag. A még elbomlatlan részeket különválasztjuk, és újra komposztáljuk. A komposztot nem érdemes a zöldségeskert talajába beásni, érdemesebb a beforgatást a gilisztákra bízni. Ezáltal is serkentjük a talajélet beindulását.

Az első vetések előtt 2-3 hónappal terítsük szét az ágyásokon a komposztot, és mire vetésre kerül a sor, már tökéletes, laza kerti földünk lesz. Fagyos talajra viszont nem érdemes kiszórni, mert a nitrogéntartalom nagy része elillan, mire a giliszták elkezdenék beforgatni. [K.A.]

 

[K.A.] Ezek szerint nem jó az a gyakorlat, hogy a kályhából a hamut a veteményesbe kiviszik, és ott rendszeresen szétszórják?

[P.V.] Ez így túl tömény, túl lúgos megváltoztatja a talaj kémhatását. A sok káliumot sem szereti minden növény, sőt, van olyan faj, amelyiknél leblokkolja a növekedést. Ezért inkább a mértékletes adagolást javaslom.

A tiszta, szennyezéstől mentes fahamut lehet használni a növényvédelemben is. Például a burgonya növényre hintve jó burgonyabogár ellen. Ha a káposztapalánták köré szórjuk, akkor véd a káposztalégy ellen, a növényre szitálva pedig a káposztalepke hernyóit is távol tartja. Eredményesen lehet használni az ágyások körbeszórására – mert távol tartja a meztelen csigákat.

Ha pedig már a meztelen csigáknál tartunk, ellenük a legjobb bio-védekezés, hogyha egy korhadó fát vagy deszkadarabot teszünk ki a veteményesbe. Az aláhúzódó csigákat könnyen össze lehet gyűjteni.

[K.A.] Ha a hamut rászórod a káposztára, akkor nem mosódik be a fejesedő káposzta levelei közé? Nem lesz szennyezett a fej?

[P.V.] Az eső lemossa a levelekről. De igazad van, a hamut a fejesedés kezdete előtt lehet alkalmazni, vagyis a káposztalepke első nemzedéke ellen. Amikor már fejesedni kezd – és ekkor támad a káposztalepke veszélyesebb 2. nemzedéke –, már nem ajánlatos használni.

[1] Egy műanyag utáni korban leginkább az árkos és árasztásos öntözés, illetve az agyagcsövek segítségével végzett szivárogtató öntözés jöhet majd szóba.