Az önfenntartó társadalmak gazdaságilag sokkal könnyebben vészelnek át válsághelyzeteket. Ennek több oka is van. Mivel a gazdaságuk alapja a föld, ezért nem fenyeget az élelmiszerárak emelkedése, vagy az élelemhiány. A nyugati államokban nem a föld az alapvető érték, hanem a pénz.
Egy tonna búzával bármikor ugyanannyi embert lehet megetetni, ez nem függ attól, hogy a tokiói tőzsdén egyesek ezt hogyan értékelik. A pénz értéke azonban sok olyan szubjektív tényezőtől is függ, ami mások megítélésén alapszik.
Megfigyelhetjük azt is, hogy a nyugati országok gazdaságában általában a szolgáltató szektor a legdominánsabb, majd az ipari termelés következik, és végül a mezőgazdaság. Jól látható, hogy a városias életmód a szolgáltatások és az ipar túlzott mértékű fejlődését vonja maga után. Az önfenntartó társadalmaknál a sorrend éppen fordított. Ennek köszönhetően sokkal könnyebben képesek átvészelni a válsághelyzeteket, mivel a népesség nagy része nem a függő helyzetben lévő városi életformát éli.
Ahogy most is látható, a járványhelyzet következménye egy egyre súlyosbodó gazdasági válság, ami pedig társadalmi feszültségeket generál. Már most egyre többen veszítették el a munkahelyüket a szolgáltatói és az ipari szféra területén dolgozók közül. Azonban a mezőgazdaság még a komolyabb válságok idején is működik.
„A gazdasági fejlõdés alapja a föld és a tehenek. Az emberi társadalom szükséglete a gabona, a gyümölcs, a tej, az ásványok, ruházat, fa és így tovább. Az embernek azért van minderre szüksége, hogy eleget tegyen teste követeléseinek. (…) A gabonafélék és a zöldségek gazdag táplálékot nyújtanak embernek és állatnak egyaránt, s a kövér tehenek elegendõ tejet adnak, hogy bõséges energiával és életerõvel lássák el az embereket. Ha van elegendõ tej, gabona, gyümölcs, gyapjú, selyem és drágakõ, miért van szükség mozikra, bordélyházakra, vágóhidakra? Mi szükség a mesterkélt luxuséletmódra mozival, autókkal, rádióval, hússal és szállodákkal? Mit mutathat fel ez a társadalom az egyéni és nemzetek közötti civakodáson kívül? Elõmozdította-e ez a civilizáció az egyenlõség és testvériség ügyét, amikor egyetlen ember kénye-kedvére emberek ezreit küldheti a pokoli gyárakba és a csataterekre?“ (A. C. Bhaktivedanta Swami: Bhágavata-purána 1.4.10 magyarázat)
A föld mellett a másik időtálló érték az arany. A papírpénzt eredetileg azért vezették be, hogy ne kelljen nagy tömegű aranypénzt mozgatni. A papírpénz mennyiségének megfelelő aranyfedezettel azonban mára már csak néhány állam rendelkezik a világon!!! A legtöbb ország vezetői felélték az aranyfedezetüket, ami így a pénzük elértéktelenedéséhez, inflálódáshoz vezetett.
Ezért nagyon fontos végig gondolni, hogy a vagyonunkat mibe fektetjük. A legtöbb ember beteszi a pénzét egy bankba a kamatok reményében. Ez azonban ma már nem, vagy csak alig hoz valamit, de válsághelyzetben kifejezetten veszélyes is lehet, mert bankok is mehetnek csődbe. Aki csak teheti, az költözzön falura, ahol a családi önellátását megcélozva könnyen lehet még elegendő földterületet vásárolni, valamint a megtakarításainak egy részét fektesse nemesfémbe.
