A 200 százalékos gabonaár növekedésnek fő oka a hús iránti egyre nagyobb kereslet, és a bioüzemanyag előállítása.
Az elmúlt évtizedekben csak a globális felmelegedés miatt 20 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, mivel az egyre nagyobb szárazság és a beporzás eddig ismeretlen nehézségei is több feladatot igényelnek. A legújabb kutatások szerint nem a csapadék lett kevesebb, hanem a magasabb hőmérséklet okoz szárazságot és emiatt jelentkeznek problémák a beporzásnál, valamint ez a szárazság lassítja a növények fotoszintézisét is. A 200 százalékos gabonaár növekedésnek azonban a fő oka a hús iránti egyre nagyobb kereslet és a bioüzemanyag előállítása.
Lester Brown, az Earth Policy Institute elnöke elmondta, hogy a mezőgazdaság 11 ezer éven át stabil éghajlati viszonyokat élvezett, ám ez mára a múlté. „A jövőben jelentkező gondokat nagyon nehéz felmérni, mert nem tudunk bizonyosat az elkövetkező évekről, így az előre tervezés is sok problémát vet fel. „A tudósok azt is jelezték tanulmányukban, hogy miközben a mezőgazdasági termelők az éghajlatváltozások miatt számos problémával küzdenek, a termékek iránti kereslet is rohamosan nő, így félő, hogy az árak még magasabbra kúsznak. Wolfram Schlenker a new york-i Columbia Egyetem szakértője szerint, hogyha ugyanazokat a magokat használják a gazdák, miközben a hőmérséklet folyamatosan emelkedik, akkor a jelentkező gondok miatt az árak egyre magasabbak lesznek.
A kutatások során a szakemberek több klímamodellezési eredményt is felhasználtak, elsősorban olyanokat, amelyek a természetben lejátszódó változásokra fókuszáltak. Ezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a 2003-as, több ezer áldozatot követelő európai hőséghullámhoz hasonló események előfordulása megduplázódhat a világban, de kétszer-háromszor gyakoribbak lehetnek a 2000-es angliai áradásokhoz hasonló pusztítások, amelyek 3,5 milliárd font kárt okoztak.
Az élelmiszerárak idén a csúcson vannak, amelyhez a közel-keleti és az afrikai zavargások is természetesen hozzájárultak. A kutatók szerint óriási probléma a hús iránti egyre nagyobb kereslet, mert, ahogy vagyonosodnak az emberek, egyre többen vásárolnának húst, pedig egy kiló hús előállításához több kilogramm takarmányra van szükség, így a kereslet tovább nyomja felfelé az árakat. Nagy az elmozdulás a búza és a kukorica árában is – jelzi Tim Wheeler professzor, a Walker Institute munkatársa, aki szerint a hosszú távú emelkedés mellett olyan események is kiváltják a drágulást, mint a tavalyi orosz hőséghullám és az ehhez kapcsolódó erdőtüzek.
A Science hasábjain megjelent tanulmány, lépésről lépésre vezeti le, hogy a hőmérséklet emelkedése miként befolyásolta a nagy mezőgazdasági nemzetek termelését 1980 és 2008 között. Számítógépes modelleket is használtak arra, hogy érzékeltessék a learatott gabonák mennyiségét a felmelegedés tükrében. Mindezek felett a bevethető területek nagysága is növekedett, így a számításoknál ezt is figyelembe vették. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a globális felmelegedés hatása nélkül 33 millió tonnával több búzát lehetett volna megtermelni, míg kukoricából 23 millió tonnával többet. A kukorica esetében ez a teljes termesztés 5.5 százalékos elvesztését, a kukorica esetében pedig 3.8 százalékos veszteséget okozott.
A tanulmány arra is kitért, hogy voltak igazán vesztes országok, ilyen volt például Oroszország, amely az elvetett gabonáinak a 15 százalékát vesztette el, de a vesztesek között van Mexikó és Brazília is, valamint Olaszország. A csapat számításai szerint ezek a veszteségek 18.9 százalékkal nyomták fel az árakat, ám az elmúlt években a gabonák mégis 200 százalékkal lettek drágábbak. Ennek fő oka a hús iránti megnövekedett kereslet, valamint a bioüzemanyag előállítása.
Forrás: greenfo
