Vetőmagtermesztés Krisna-völgyben. 2. rész: Műhelytitkok

 

Folytatjuk a vetőmagvak előállításáról szóló beszélgetésünket Krisna-völgy kertészetének vezetőjével, Antal Balázzsal (Bálamódaka dásszal). Most a gyakorlati kérdésekről, a különböző zöldségfajok magtermesztésének fogásairól lesz szó.

Kun András (KA): Nézzük most sorban a zöldségnövényeket! Melyek a fő csoportok a magtermesztés szempontjából, és hogyan kell ezekről magot fogni? Kezdjük a legegyszerűbb esetekkel!

Antal Balázs (AB): Egyszerű a magfogás azoknál a növényeknél, amelyeknek nincs olyan rokonuk a hazai flórában, amivel kereszteződhetnének, illetve amelyeket alapfajként termesztünk, vagyis nem baj, ha korlát nélkül érvényesül a fajon belüli változatosság. Ezek például a kapor, a rukkola, a koriander, a lestyán, a gumós édeskömény (ne legyen a közelben a nem gumós alapfaj!), a karela – vagy indiai keserű uborka, az okra – másik nevén hölgyujj.

Azoknál a fajoknál, amelyeknél a fajtatulajdonságok lényegesek, ott a szigetelés már szóba jöhet. A szigetelés lehet időbeli (előbb vagy később vetjük a magtermesztésre szánt fajtát a többinél), vagy térbeli (a többiektől távol vannak a magtermő egyedek, vagy külön szigeteljük őket). Ezeknél már némi virágzásbiológiai alapismeret is szükséges.

(KA): Melyik fajokra gondolsz?

(AB): Például a spenótra, ami szélmegporzású növény, és az egyszerűbb esetek közé tartozik. Ha korán vetjük, akkor nem tud összeporzódni más fajtákkal.
A kétéves növények jelentik a másik egyszerűbben kezelhető csoportot. Ilyenek a mangold, a cékla, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér. Őket az első év őszén külön ágyásba átültetjük, talajukat fagyvédelem céljából mulcsozzuk. A következő tavasszal kivirágoznak, és ha nincs a közelben más fajtájú egyed, akkor sikeresen fajtaazonos magot tudunk róluk szedni.
Szintén nem bonyolult a hüvelyesek magfogása, ugyanis ezek öntermékenyülők, és gyakran már a bimbóban megtermékenyülnek. Ha tehát a borsóból, bokorbabból, karós babból, méteres babból nincs a közelben másik fajta – vagyis a rovarok nem tudják összekeresztezni őket -, akkor fajtaazonos maghoz juthatunk. Ha több fajtát termesztünk egyszerre, akkor a kiválasztott egyedek lehálózásával (kis keretet készítünk, amire tüllhálót szerelünk) kerülhetjük el a fajták összeporzását.
A retekmag és salátamag termesztésénél is arra kell figyelni, hogy ne legyen más fajta a közelben (a retek is rovarmegporzású), ha van, akkor a kiválasztott növényeket szigetelni kell.

(KA): Melyek a nagyobb szakértelmet kívánó fajcsoportok?

(AB): Már a haladóknak való csoport az egyszerűen szigetelhetők köre. A paradicsom – igen nagy jelentőségű zöldségünk – virágait vagy virágzatait még kinyílás előtt tüllzacskóval szigeteljük. Így a rovarok nem férnek hozzá, és az önmegporzás zavartalanul megtörténik, mert a növény öntermékenyülő. Ha már látjuk kis bogyókat, akkor levehetjük a tüllzacskót, szalaggal megjelöljük a magfogásra szánt terméseket, és már csak arra kell ügyelnünk, hogy érésük után külön szüreteljük őket.
A paprika és a padlizsán magfogása hasonlóan történik, itt azonban nem elegendő önmagában a szigetelés, hanem elő kell vennünk az ecsetet is. Ezek a növények idegentermékenyülők, ezért a kiválasztott fajta bimbó korban tüllzacskóval szigetelt virágait kinyílásuk után mesterségesen összeporozzuk (az egyik növény virágáról szedett pollent a másik növény virágjának bibéjére kenjük).
Egy másik, viszonylag egyszerűen kezelhető csoport a kabakosoké: tökök, cukkini és sütőtök. Ők a mesterséges megporzás iskolapéldái. A legtöbb fajtából léteznek olyanok, amelyeknek hím- és női ivarszervei egy egyeden fejlődnek, de külön virágban találhatók. Itt a virágokat egyesével kell szigetelnünk. A nagyobb virágúaknál egy egyszerű csipesz is elegendő lehet arra, hogy megakadályozza a bimbó kinyílását, de persze itt is használhatunk tüllzacskót. Amikor érettek a virágok, levesszük a csipeszt, és egy ecsettel átvisszük a pollent a bibére. Utána a virágot újra szigeteljük, nehogy a rovarok más virágokról is vigyenek rá pollent. Ezek a fajok is idegentermékenyülők, tehát a megtermékenyítés során a fajta egy másik egyedéről származó pollent használjunk.

(KA): Melyik növényeket nem javasolnád a kezdőknek?

(AB): Létezik a zöldségeknek egy olyan köre, amelyekkel még mi is csak próbálkozunk. Ezek magfogása jelenti a „mester-fokozatot”.
Ilyenek a kétévesek közül a káposztafélék, amik nagyon könnyen kereszteződnek egymással, hamar elveszítik fajtatulajdonságukat. A másik nehéz növény a krumpli. Sajnos az ő esetében a vírusok okozzák a problémát, ami visszavetés esetén a vetőgumók, a fajta 3-4 év alatti teljes leromlását okozza.

(KA): Nagyon köszönöm az átfogó ismertetést! Nyilván, a magfogásnak ezek mellett számos kisebb-nagyobb csínja-bínja van, vagyis aki most kezd hozzá, abban újabb kérdések merülnek majd fel. Mit tanácsolsz a számukra?

(AB): Ez tényleg csak egy rövid összefoglaló, sok lényeges pontot még nem is érintettünk. Aki elkezdi a magfogást, annak legelőször azt ajánlom, hogy mondjon le a hibrid fajtákról, és keresse meg a visszavethető fajták azon körét, amik az ő kertjében, az ő konyhájában beváltak. Erre a kísérletezésre érdemes néhány évet rászánni, hiszen az ország különböző területein a fajták másképpen viselkednek, és az emberek ízlése is nagyon különböző. Nagyon jó szakkönyvek is elérhetők a témában – egyelőre szinte kizárólag angol nyelven.
Talán nem szerénytelenség, ha ajánlom a saját blogomat is, ahol sok kép kíséretében rendszeresen megosztom a tapasztalataimat az érdeklődőkkel:

Krisnakert kertészeti blog

http://krisnakert.wordpress.com/

Néhány cikk linkje – azután lehet tovább böngészni a blogon 🙂
(Javaslom a „vetőmagtermesztés” kulcsszóval való keresést.)

Cukkini magfogás
Cukkinívirág megporzás

Sütőtök magfogás
Sütőtök virágok

Zöldbab magfogás
Zöldbab elszigetelés

Az interjút készítette:

– Kun András –
Öko-völgy Alapítvány

Többek között a vetőmagvak előállításának alapjairól is olvashat a több száz önellátási praktikát összefoglaló könyvünkben. További információért katt ide

“Beszélgetések az önellátásról” – az önellátás kiskátéja

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image img_7862-jpg image img_7960-jpg image img_8245-jpg image img_7820-jpg image bhakti_kert_7-jpg image img_0092-jpg image bhakti_kert_6-jpg image bhakti_kert_4-jpg image img_0166-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_1-jpg image bhakti_kert_3-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A szentségétől megfosztott világ egy hódításra serkentő akadály sorsára ítéltetett,  puszta tárggyá válik. Mint egy lélektelennek tartott állat vagy rabszolga, az ember alatti dologgá silányul, melyet munkára fognak, felhasználnak és kizsákmányolnak."
Theodor Roszak