Megkezdtük a nádgyökérzónás szennyvízkezelő rendszerünk kiépítését

A Krisna-völgyi munkálatok 2008 októberben, szennyvízkezelő csövek fektetésével és földmunkákkal indultak.

Az ökofalvak fenntarthatósági törekvésének elválaszthatatlan része az önellátás. Nincs ez másképp a szennyvízkezeléssel kapcsolatban sem.

Krisna-völgy egy olyan módszert választott, ami nem csupán önfenntartó és olcsó, de tökéletesen környezetbarát, és még egy energiaerdőt is ellát öntözővízzel.
Az ún. nádgyökérzónás szennyvíztisztító mellett Krisna-völgy elnöke, Sölétormos Jenő (Gaura Sakti dásza) több éves kutatómunka eredményei alapján döntött. Ez a szennyvíztisztítási technológia Nyugat-Európában elterjedt, már-már hagyományosnak mondható, sőt, az Európai Unió a tagországok számára elő is írta az ilyen típusú környezetbarát szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásának kiszélesítését. Hazánkban a Krisna-völgyi lesz a harmadik nádgyökérzónás rendszer.
Kezdetben az ökofalu Somogyvámos község vezetésével közösen tervezte a szennyvízkezelés kérdésének megoldását. Később az önkormányzat egy másik megoldás mellett döntött, így Krisna-völgy lakosságának szennyvíz kezelése tőlük is független lesz. Nagy lépés ez az önellátás felé vezető úton.
A beruházás 2008 őszén a szennyvízhálózat kiépítésével, a csövek lefektetésével kezdődött el. A nádtelepítéshez a téli évszak a legmegfelelőbb, így a próbaüzem után 2009. első felében már élesben fog működni a telep. A szippantós kocsik ideje tehát Krisna-völgyben fél éven belül lejár.

Nádgyökérzónás szennyvíztisztítás

Az alkalmazott módszer egyszerű, hatékony és egyúttal megbízható. A szennyvíz a szigetelés miatt sem talajvízzel, sem élővízzel nem érintkezik.
A csatornarendszerben összegyűjtött szennyvíz először a tisztítótelep zárt előülepítőjébe kerül, ahol megtörténik a csekély hányadot kitevő szilárd részek leválasztása. Ezután a szennyvíz szigetelt, dréncsövezett medencébe folyik, amelynek föld ültető közegébe közönséges nádat telepítenek. A szennyvíz a talaj szintje alatt folyik a gyökerek közé, és ott tovább szivárog. Az üreges nádgyökerek biztosítják az oxigénbevitelt a talajba, a nád nagy gyökérfelülete pedig annak a mikroorganizmus-kolóniának otthont ad, amely a lebontási folyamatot, a szennyvíz tisztítását jórészt elvégzi. A lebontott tápanyagokat a nád a növekedéséhez hasznosítja, s az így átalakult szerves anyagot a nádaratás során vonják ki a rendszerből. A megtisztított, öntözésre kiválóan alkalmas víz egy szigetelt kiegyenlítő tározóba kerül, és a tározó mellé telepített energiaerdő és bambuszültetvény öntözése során hasznosul. A gyorsan növekedő bambuszokat az ökofalu lakói tüzelőként és kézműipari alapanyagként, a nyárakat faipari célokra hasznosíthatják.
A szennyvíz összegyűjtése – a kedvező domborzati viszonyoknak köszönhetően – Krisna-völgyben gravitációs úton megoldható, a tisztítótelep pedig ugyancsak gravitációs elven működik, így egyik sem igényel semmiféle külső energiaforrást. A technológia működtetéséhez szellőztető berendezésre és kémiai adalékanyagok alkalmazására sincs szükség, a telep emiatt teljesen szagmentes. Az összes munkaerőigény a telep kaszálásában, tisztántartásában és ellenőrzésében merül ki. Mindezek miatt a rendszer nagyon olcsón fenntartható.

Az Öko-völgy Alapítvány szakemberei a szennyvízkezeléssel, valamint a vízvédelemmel- és hasznosítással kapcsolatos kérdésekben is szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Az ökológiai, nádgyökérzónás rendszerű technológia előnyt jelent a többi szennyvízkezelési megoldással szemben, MERT:

1.    Méretezhető: egy kis családi háztól egészen falvak illetve városrészek szennyvízkezeléséig megfelelő alternatíva, mérete csak a kezelendő szennyvíz mennyiségétől függ.
2.    Környezetbarát: nem szükséges semmilyen vegyszer a működtetéshez, és tápanyagterhelést sem okoz a felszíni vagy a talajvizekben.
3.    Energia-hatékony: nem szükséges villamos energia a működéséhez, hiszen a szennyvíz áramoltatása a gravitáció segítségével történik. A tisztított vízzel öntözött energiaerdő faanyaga megújuló energiaforrásként hasznosítható.
4.    Alacsony a karbantartási igénye: minimális mozgó alkatrészt tartalmaz, melyek javítása szükség esetén helyben elvégezhető.
5.    Költséghatékony: a fenntartás költségei minimálisak. Az 1 m3 után fizetendő díj az általános szennyvízkezelési költségeknek nagyjából az egynegyede.
6.    Vízvédelem: a tisztított szennyvíz minősége minden EU szabványnak és irányelvnek teljesen megfelel, a helyben való tisztítás segíti a helyi vízvédelem magas szintű megvalósítását.

5 hozzászólás to “Megkezdtük a nádgyökérzónás szennyvízkezelő rendszerünk kiépítését”

  • Hevesi Toth Csaba:

    Szep jonapot kivanok mindenkinek !

    Domboldalon levo kertes hazamban szeretnek kialakitani gyokerzonas szennyviztisztitast. Mar legalabb 2 eve foglalkoztat a dolog, de mindeddig csak tanulmanyokat, elmeleti dologokat talaltam a neten.
    Orulok hogy vegre megepult egy ilyen tisztito !
    Amennyiben modjukban all, kerem segitsenek, megosztvan a tapasztalatukat velem.
    Romaniaban, Hunyad megyeben van a hazam, egy Tresztia nevu telepulesen, ami magyarul Nadast jelent.
    Es tenyleg van is nad a kornyeken…, miert ne adjunk neki nagyobb szerepet ?

    Tisztelettel:
    Hevesi Toth Csaba.

  • Kun András:

    Kedves Hevesi Tóth Csaba!

    Gyűrűfűn, az ottani ökofaluban használnak családi házakra méretezett nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszert. Tőlük lehetne információt kapni a részletekről

    Tisztelettel,
    Kun András
    Öko-völgy Alapítvány

  • Sz. Dorottya:

    Kedves Hozzáértők!

    A kérdésem az lenne, hogy a lakosság arányával mekkora mértékben nő a nádgyökérzónás szennyvíztisztító terület nagysága?

    Üdvözlettel: Sz. Dorottya

  • revszilvia:

    Kedves Sz. Dorottya!

    Egy főre 4 nm nádgyökérzónás tisztító területtel szoktak számolni.
    Az ágy maximális mérete 20*20 m legyen. Ha ennél nagyobb kell, akkor több ágyat kell építeni.

    Üdvözlettel:
    Kun András

  • Zoltán:

    Kedves András!

    Az nem derült ki számomra, hogy
    – mi történik az előülepítőben leválasztott szilárd részekkel
    – milyen mély a nád ágy
    – milyen mélységben kell bevezetni a szürt szenyvizet a drén csőrendszerbe
    – a nádas teljes területe drén csövezve van, vagy elég egy része
    – a nádat évente vágni kell?

    Válaszát előreis köszönöm.

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image im003862k-jpg image im003870k-jpg image im003821k-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg image im003855k-jpg image magfejto_2010apr16_3-jpg image im003873k-jpg image im003838k-jpg image im003806k-jpg image im003917k-jpg image im003869k-jpg image im003909k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, akkora terhet róva a környezetre, hogy a jövő generációk fennmaradása már kérdésessé válik bolygónkon."
1360 tudós a világ minden tájáról (Millennium Assessment)