Atom-reakciók: Miként reagál Európa és hazánk a Japán atomkatasztrófára

A földrengés sújtotta észak-japáni fukusimai atomerőmű megrongálódása miatt Európa-szerte heves viták kezdődtek a zöld szervezetek és a kormányok között a reaktorok biztonságát és jövőjét illetően. Uniós szinten is aggódnak. Eközben csökken az urán szabadpiaci ára.

Franciaország az Egyesült Államok után a világ második legjelentősebb nukleáris hatalma: az ország 19 atomerőművében működő 58 reaktor a franciák áramellátásának mintegy 75 százalékát adja. Miközben a francia sajtó a fukusimai atomerőmű-balesetek után azonnal megkongatta a vészharangot, a kormányzat eleinte inkább nyugtatni próbálta a lakosságot.
Eric Besson ipari miniszter pénteken még úgy nyilatkozott, hogy Japánban “nem történt nukleáris katasztrófa és annak semmi köze Csernobilhoz”. Daniel Cohn-Bendit, az ellenzéki Zöldek részéről erre úgy reagált, hogy a miniszter megszólalása a francia állam 1986 óta folytatott hagyományába illeszkedik.

“(A Zöldek) biztosak voltak abban, hogy megismételjük a csernobili tévedést, amikor azt hangoztattuk, hogy a felhő nem éri el Franciaországot” – válaszolta a miniszter, aki egy hétfő reggeli rádióinterjúban már nem zárta ki, hogy nukleáris katasztrófa fenyeget Japánban. A francia kormány kommunikációja a hétvége során sokat finomodott: Francois Fillon miniszterelnök vasárnap már nem titkolta nyugtalanságát és válságtanácskozást tartott a kérdésben illetékes hat tárca vezetőjével. A hatóságok pedig jelezték: szeretnék a Japánban történt katasztrófa minden tanulságát levonni.

Az ellenzékhez tartozó Zöldek azonnal támadásba lendültek és Daniel Cohn-Bendit ötlete alapján hivatalosan is népszavazást kezdeményeztek a franciaországi atomerőművek jövőjéről: a párt vezetői mintegy háromszáz támogatójuk élén a párizsi Trocadéro téren követelték vasárnap a referendum kiírását. Még a nukleáris energia támogatásáról ismert Nicolas Hulot is csatlakozott hozzájuk, és nemzeti vitát sürgetett a kérdésről. Ő környezetvédő tévéműsoráról nevezetes, illetve arról, hogy 2007-ben rákényszerített öt államfőjelöltet – köztük a később megválasztott Nicolas Sarkozyt is – annak aláírására, hogy megválasztása esetén elsőrendű fontosságot ad a környezeti válság kezelésének.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet az egész országot kizárólag megújuló energiaforrásokból ellátni. Kosciusko-Morizet azt is elmondta, hogy a francia atomerőművek teljes mértékben védettek a természeti katasztrófákkal szemben, és tízévente új biztonsági rendszerrel látják el őket. Henri Guiano, a köztársasági elnök személyes tanácsadója pedig egyenest úgy vélte, hogy a japán baleset kedvezni fog a francia nukleáris ipar fejlődésének, amely mindennél biztonságosabb.

A német kormány felfüggeszti az atomerőművek működési idejének meghosszabbítását

Németországban három hónapra felfüggesztik azt a tavalyi koalíciós megállapodást, amelynek alapján az atomerőművek működési idejét meghosszabbító eljárások zajlanak. A döntést bejelentve Angela Merkel kancellár azt mondta, hogy a földrengés okozta japán atomerőmű-balesetek nyomán “elemezni kell az új helyzetet”, egyenként meg kell vizsgálni minden erőművet “tabuk nélkül”, de “három hónap múlva más lesz a helyzet”.  A kancellár leszögezte, hogy a Németországban működő 17 atomerőmű biztonságos, és szó sincs az atomenergia felhasználásának elvetéséről. Hangsúlyozta, hogy más országoktól vásárolni atomerőműben termelt áramot “nem megoldás”.

Csökken az urán szabadpiaci ára

Csökkent az uránoxid, az atomerőművek üzemanyagát adó urán egyetlen, viszonylag szabad forgalmú vegyületének ára az árutőzsdéken a japán atomerőmű-balesetek miatt, amelyeket a pénteki földrengés okozott. A Reuters feljegyzése szerint az azonnali szállításra szóló ár fél kilónként 66,50 dollár volt hétfő délután. Korábban hat hónapon át emelkedett az uránoxid piaci ára, összesen 76 százalékkal 73 dollárra február elejéig. Elemzők szerint a helyzet némiképp hasonló, mint az előző nagy roham után: 2007. júniusban, fél kilónként 136 dolláron, az uránoxid ára megdöntötte minden idők rekordját, majd meredeken csökkent az ára a gazdasági világválság miatt egészen 40,75 dollárig, amelyet tavaly nyáron ért el. Most azonban nem valószínű, hogy ilyen szintig süllyednének az árak, a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint.

Mindenesetre a közvetlen japán hatásnál nagyobb a spekuláció szerepe a szabadpiacon, így nehéz kiszámítani a következményeket. Japánban az atomerőművek 54 működő reaktorából 11-et állítottak le eddig. A japán atomerőművek teljes szokásos uránkereslete a világkereslet 2-3 százalékát teszi ki, írta a Reuters.

Az atomenergia-technika “hitbeli kérdés”

Az Európai Uniónak minden atomerőművet felül kell vizsgálnia. Ausztria atomenergia-ellenes álláspontja hiteltelen, amíg saját “házi feladatát” el nem végzi – írta a Der Standard című liberális osztrák lap. A központi kérdést, hogy uralható-e a technika és működtethetők-e biztonságosan az atomerőművek, kezelhető-e az atomhulladék biztonságosan, nem lehet egyértelműen megválaszolni. Mivel egy szakértő sem tud teljesen biztos választ adni, az atomenergia technikai “hitbeli kérdés”. De nem lehet egyedül a hitre hagyatkozni. Ezért a legkevesebb, amit most tenni lehet, az az európai atomerőművek felülvizsgálata. Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter nukleáris “stressz-tesztről” szóló kezdeményezése ezért jó irányba tett lépés.

Ugyanakkor az osztrák politikusok kicsit félvállról veszik atomellenes harcukat. Évek óta erőteljesen hangoztatják biztonsági aggályaikat, ha kelet-európai erőművekről van szó, mint például a mohi vagy a temelíni, de a német erőművek esetében visszafogottabb a kritika. Noha az osztrák kormány tiltakozott a német atomerőművek működtetésének meghosszabbítása ellen, egyetlen konkrét lépést sem tett – jegyezte meg a szerző.
Ausztria abban a szerencsés helyzetben van, hogy másoknál jobban fel tudja használni a vízenergiát, de sokkal többet kellene tennie ezen a téren. Habár belföldön az országról a zöld mintaország illúziója él, közelebbi vizsgálatra kiderül, hogy ez valójában nem egészen így van. Szakértők ugyanis kételkednek benne, hogy teljesíteni tudja a célkitűzést, miszerint 2020-ra energiafelhasználásának 34 százalékát megújuló erőforrásokból fedezi majd. Ezért azon túl, hogy atomellenes hadjáratot folytat más országok ellen, Ausztriának saját ökológiai házi feladatát is el kellene végeznie – írta a Der Standard.

Svájc és az atomenergia

Választóvonalat jelenthet az atomenergia használatában március 11-e, a japán földrengés és cunami napja – írta a Neue Zürcher Zeitung hétfői nemzetközi kiadása. A tekintélyes svájci lap elutasítja a “demagóg” nyilatkozatokat, ehelyett tárgyilagos vitát szorgalmaz az atomenergia biztonságáról. Olcsó hangulatkeltés, hogy órákkal a katasztrófa után a Svájci Szociáldemokrata Párt (SP) a svájci mühlebergi atomreaktor azonnali leállítását sürgette. A keleti despoták elleni bátor polgári felkelések fényében hasonlóképpen demagóg volt a Svájci Néppárt (SVP) részéről a Svájcot elárasztó “afrikai gazdasági menekültekkel” riogatni. Az ilyen olcsó szavazatvadászat nem csak az eseményekkel és azok tanulságaival való szembenézésnek mond ellent, de Svájc érdekeivel is ellentétes – állt a svájci kommentárban.

Megkerülhetetlen az őszinte vita az energiaellátási stratégiáról, és ez alól Japán sem vonhatja ki magát, ahol az energiafogyasztás egyharmada a nukleáris energiából származik. Fontos lenne az eddig erősen ideologikus vitában ismét a probléma tulajdonképpeni lényegére összpontosítani: arra, hogy emberileg és technikailag mennyire ellenőrizhetők ezek az energiaforrások súlyos üzemzavar esetén. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mennyi kockázatot vagyunk készek vállalni a növekvő energiaéhség kielégítése érdekében az egyre szorosabban meghatározott klímavédelmi célok és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésének szükségessége mellett. Lehetséges, hogy március 11-e előzetes döntést eredményez ebben a kérdésben, a gazdasági és társadalmi következményeket azonban ezzel még nem tártuk fel – írta a svájci napilap.

Nincs közvetlen hatása Európára a japán földrengésnek

Nincs közvetlen hatása a Japánban történt földrengésnek az Európai Unióra, az Európai Bizottság tájékoztatása szerint egyetlen tagállamban sem mértek megemelkedett sugárzást – jelentette ki Brüsszelben, az EU-tagországok környezetvédelmi minisztereinek találkozója előtt az azt elnökként vezető Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Az ülést követő sajtótájékoztatón Fellegi Tamás, az uniós energiatanácsot is elnöklő nemzeti fejlesztési miniszter hangoztatta: az elnökség szoros kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), és folyamatosan figyelemmel követi a japáni helyzetet. Elmondták: a magyar elnökség felkérte a bizottságot, hogy a találkozón adjon tájékoztatást az eddigi eseményekről, különös tekintettel az atomerőművek biztonságára.

Günther Oettinger energiaügyi biztos ma találkozik a 27 tagállam nukleáris biztonságért felelős hatóságainak és az erőműveknek a képviselőivel, és tájékozódik az eddigi intézkedésekről. Ezen információk alapján dönt majd az elnökség arról, hogy milyen további lépések szükségesek – szögezte le Fazekas Sándor. A miniszter a földrengés miatt az EU Tanácsának nevében együttérzését és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és a japán népnek. Emlékeztetett arra, hogy Japán kérésére aktivizálták az EU polgári védelmi rendszerét. A bizottság irányítása alatt álló megfigyelőközpont követi az eseményeket, és koordinálja a tagállamok által felajánlott segítséget – emelte ki.

A hétfői miniszteri találkozón szinte minden felszólaló csatlakozott az elnökség szolidaritási nyilatkozatához. Többen szorgalmazták emellett, hogy az EU-tagországok is gondolják át atomerőmű-programjaikat, -terveiket. Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy javasolja az összes európai atomerőmű földrengés-biztonsági szempontok alapján történő felülvizsgálatát. Csatlakozott felvetéséhez az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, Jo Leinen is. Hozzátette, hogy nem elsősorban cunami veszélyre gondol, Európát más kockázatok fenyegetik, mint például a terrortámadás eshetősége.

Magyar álláspontok

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár brüsszeli felszólalásában szintén szorgalmazta “az európai atomerőművek földrengéskockázatának felülvizsgálatát és a szükséges intézkedések megtételét”. Az Európai Bizottság tagjai, Janez Potocnik és Connie Hedegaard azt hangoztatták, hogy az EU-tagországokban már jelenleg is szigorú biztonsági intézkedések vonatkoznak az atomerőművekre, ugyanakkor a japán katasztrófa is arra figyelmeztet, hogy az érintett tagállamoknak tovább kell dolgozniuk a biztonság garantálásának érdekében.

Fazekas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőművek biztonságának felülvizsgálata nem elsősorban a környezetvédelmi tárcák illetékessége. Az EU magyar elnöksége közleményt adott ki a témáról, bejelentve, hogy hétfő reggelig húsz uniós tagállam ajánlott segítséget Japánnak. A szigetország arról értesítette az uniót, hogy elsősorban egészségügyi és higiéniai területen lehet szüksége támogatásra.

Az elnökség azt is jelezte, hogy az atomenergiával kapcsolatos döntések nem az unió, hanem az egyes tagállamok illetékességébe tartoznak. Az EU elsősorban biztonsági normákat állapít meg, illetve eddig már több erőmű vagy reaktor bezárásához nyújtott segítséget a tagállamokban. Magyarország a szükséges témákat a nukleáris energiával foglalkozó uniós munkacsoport napirendjére veszi, és készen áll arra, hogy EU-elnökként koordinálja a Tanács további lépéseit ezen a területen – hangoztatta Fellegi Tamás.

Forrás: mti

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2017. november 25.
2017. december 2.
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az a hit és meggyőződés, hogy a sok gyötrődés és munka árán létrehozott civilizáció egyszerűen nem pusztulhat el... nem más, mint naiv és antropocentrikus nyafogás."
Leslie A. White (antropológus)