Az éghajlatváltozás hatásai

modellek-a-kornyezeti-valsag-kezelesere_kepÉghajlatváltozás. Élelmiszerválság. Gazdasági válság. Szavak, amelyekre mostanában még a legedzettebb hírolvasó is felfigyel. Mindenki sejti, hogy a következmények rá is, családjára, ismerőseire is hatnak, vagy hatni fognak. E szavak alkalmasak rá, hogy nyugtalanságot keltsenek bennünk. De konkrétan mit jelentenek? Mit tehetünk? Sokak védekező reakciója a hitetlenkedés, esetleg a közömbösség: ’Ez bizonyára csak egy újabb sajtótrükk, újságírói fogás, a sok szenzációra éhes olvasó pedig azonnal elhiszi.’ Vagy: ’A modern technológiával úgyis megoldják majd a gondokat, kizárt, hogy Európában komoly válság legyen’. Ilyesfajta kételyeket nemcsak az utca embere hangoztat, hiszen sokáig a kutatók egy része is ezen az állásponton volt: ’Az éghajlatváltozásként értékelt események csak a klímára természetesen jellemző ingadozások következményei.’
Mára azonban a szkeptikus álláspont minden fórumon visszaszorult. A kutatók és az egyszerű emberek maguk is tapasztalhatják: valami megváltozott, sőt, valami nagyon nincs rendben. Néhány évtizede hazánkban még elkülöníthető volt a négy évszak, ma már alig látjuk az éven belüli időjárás harmonikus átmeneteit, és gyakoriak a meglepő szélsőségek. Emiatt a mezőgazdasági termelés kiszámíthatatlan, az élelmiszerárak pedig lassanként  az egekbe szöknek.
A helyzet kritikus voltát felismerve a Magyar Kormánykabinet 2007. novemberi ülésén elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) koncepcióját. A szöveg félreérthetetlenül fogalmaz: „Az éghajlatváltozás a magyar nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet és csapadék viszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt.”

Mi történt, mi történik?

Ma már nem kétséges, hogy Földünk éghajlata gyors ütemben változik. Számos szervezet (a Greenpeace-től a Világbankon át a Pentagonig) egyetért abban, hogy korunk legkomolyabb veszélye a globális felmelegedés. A Pentagon jelentése szerint a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni”.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának (IPCC) jelentése szerint 2010-ig várhatóan mintegy 1,8-4 Celsius-fokkal emelkedik majd az átlaghőmérséklet. Ennek legfőbb oka, hogy a fejlett iparral rendelkező országok óriási mennyiségben bocsátják ki a szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat. Ez a látszólag elhanyagolható néhány fokos hőmérsékletváltozás lavinaszerűen okozza a súlyos problémák garmadát. A Christian Aid nevű humanitárius szervezet jelentése szerint a klímaváltozás néhol áradással, másutt szárazsággal jár majd. Így például Afrika gabonatermése közel 10%-kal esik vissza, a vízért és élelemért pedig fegyveres konfliktusok alakulnak ki. Ott, ahol az éghajlat nedvesebbé válik, a malária és egyéb betegségek terjedése gyorsul fel. Mindennek következtében világszerte népvándorlások indulnak el, amik a természeti jelenségek által kevésbé sújtott területeken is felerősítik a konfliktusokat.
Ugyancsak kritikus a Föld hőháztartásának egyensúlyát fenntartó, a globális óceáni áramlatokat szabályozó sarki jégsapkák állapota. Az előrejelzések szerint az Arktisz környékén a világátlagnál kétszer-háromszor gyorsabban melegszik a levegő, mint másutt. „A nagy olvadás már megkezdődött” – írják a kutatók. A legrosszabb változat szerint 2070-re már egyáltalán nem lesz jég az Északi-sarkon. A káros következmények egyike, hogy megszűnik számos faj, például a jegesmedve életfeltétele. A hatás azonban messze túlmutat a sarkokon. A tengerek szintje várhatóan 10-90 centiméterrel fog megemelkedni, a Golf-áramlat lassulása pedig Nyugat-Európa éghajlatának szélsőségeit okozza majd.

Hazai kilátások

Az éghajlatváltozás Magyarországon is erőteljesen jelentkezik. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának jelentése szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából a legsérülékenyebb országok közé tartozik.
A felmelegedés miatt az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá válnak hazánkban az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az erdőtüzek, fagykár, szélvihar vagy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső – derül ki a MTA és a Környezetvédelmi Minisztérium 2006-ban elkészült három éves kutatásából. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kimutatása szerint 1976 óta folyamatosan nő a nyári napok száma, míg a csapadékos napoké fokozatosan csökken. A szélsőséges időjárási események (gyakori hőhullámok, frontok) növelik az egészségügyi kockázatokat a lakosság körében: gyakoribbá válik a hőguta, az idő előtti elhalálozás, az UVB sugárzás okozta rosszindulatú daganatos megbetegedések, és a nő az allergia gyakorisága is.
A NÉS kidolgozása kapcsán végzett elemzések szerint a következő évtizedekben hazánkban a záporok, és egyéb „nagycsapadékos jelenségek” száma várhatóan emelkedik, míg a „kis csapadékkal járó jelenségek” ritkábbak lesznek. Ilyesfajta eseményekre mutatattak példát a közelmúltban a pusztaapáti, szilvágyi és mikekarácsonyfai jégverések, a mátrakeresztesi, majd a mádi özönvízszerű áradások, vagy a 2006. augusztus 20-án Budapesten történt katasztrofális esemény.
Az erős záporok növelik a hirtelen árhullámok kockázatát, ugyanakkor a magyarországi folyók – évtizedeken belül – nyaranta a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A talajvíz szintje a megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön. Emiatt a szakemberek az elemi károk mértékének 2-4 százalékos éves emelkedésével számolnak a mezőgazdaságban. Az ország területének egynegyede fekszik a mind gyakoribbá váló rendkívüli árvizek szintje alatt, közel hétezer település (mintegy 2,5 millió lakossal), valamint a megművelt földek harmada, a vasútvonalak 32, és a közutak 15 százaléka van veszélynek kitéve.

Éghajlatváltozás: lesz mit ennünk?

Az éghajlat megváltozása következtében napjainkra extrém időjárásúakká váltak azok a területek, amelyeken a világ élelmiszertermelésének jelentős része folyik. A legfőbb problémát az aszály okozza. Törökországban és a Közel-Keleten a víztározók készletei korábban soha nem tapasztalt mértékben megfogyatkoztak. Anatólia, amely a búza őshazája, és amely valaha egyik fő termesztő területének számított, manapság nem képes elegendő terményt adni. Miközben a megtermelhető élelmiszerek mennyisége csökken, rohamosan nőnek a termelési költségek.
Az emelkedő élelmiszerárak már napjainkban is éhezéssel fenyegetnek sok millió embert. Haiti, Egyiptom, a Fülöp-szigetek, valamint Nyugat-Afrika bizonyos részein a hatóságoknak éhséglázadásokkal kellett szembenézniük a rizs, búza és szója árának emelkedése miatt. Egy ENSZ által készítetett jelentés erőteljes változtatásokat sürget, mert az emelkedő élelmiszerárak világszerte több millió embert sodornak a szegénység és éhezés irányába.
A jelenleg használt energiahordozók magas árai miatt világszerte rendkívül gyorsan növekszik a „bio-üzemanyag” iránti igény. Ez pedig hatalmas mezőgazdasági területek ipari célú elfoglalásához vezet, amelyek korábban jelentős mértékben részesültek a globális élelmiszertermelésből.
A közelmúltban megjelent, az Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon című kötet rámutat a közeli jövő egy másik fő problémájára, a várható ivóvízhiányra is: „Az éghajlatváltozás súlyosbítani fogja a vízszűkösséget a világ számos vízben szegény területén.”
A vészjósló jelek tömege arra utal, hogy az élelmiszerválság réme nem csupán reklámfogás, hanem egy hibás társadalmi-gazdasági stratégia szomorú következménye.

Kun András

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image magfejto_2010apr16_3-jpg image im003917k-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image im003873k-jpg image im003862k-jpg image im003869k-jpg image im003838k-jpg image im003909k-jpg image im003806k-jpg image im003855k-jpg image im003821k-jpg image im003865k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az Ember, ősi szerződését a Természettel megszegőn, bünétől iszonyodva néz szét megrontott erdőn és mezőn."
Jékely Zoltán