Az örök szépség és tisztaság jelképe: a lótusz

Szent növények Krisna-völgy Botanikus Kertjében 5.

Krisna-völgyben megkülönbözetett figyelem övezi a védikus szentírások növényeit. A lótusz meghonosításának lehetőségeiről Pártha prabhut (Pőcze Vilmost), tájrendezési és környezetvédelmi igazgatót kérdeztük.

– Mi a jelentősége a lótusznak a védikus szentírások szerint?

A lótusz a védikus szentírások leggyakrabban említett növénye. Szépsége és nemes tulajdonságai miatt az Úr Krsna állandó minőségjelzője, mert ez az egyetlen dolog az anyagi világban, ami parányi mértékben hasonlít az Úr Krsna transzcendentális szépségéhez (pl. Krsna, Aki lótuszszemű, Aki lótuszlábának érintése minden áldást megad stb.). Mindemellett a lelki világban Krsna örök társa is a lótusz, amelyet állandóan közelében tudhatunk.

A mennyei Vaikuntha bolygókon Krsna négykarú formájában Visnuként ugyancsak lótuszvirágot tart egyik kezében, arra utalva, milyen kedves azokhoz, akik az Ő hívei. Az anyagi világban a teremtéselméletben találkozunk ismét a lótusz szimbólummal,
amint Visnu testéből hajt ki, hogy a kinyíló virágán megjelenjék az unirverzum másodlagos teremtője, Brahmá (avagy Pádma, a lótuszból született).
Végül pedig a szentírások, de különösen a Srímad Bhágavatam, gyakorta említik a lótuszt a tisztaság, a gyengédség és a finomság jelképeként, illetve mint az ilyen tulajdonságokkal bíró helyek lakóját.

– Milyen szerepe van a lótusznak gyakorlati szempontból, illetve kertészetileg?

Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) nagyon különleges növény. Magja mandulányi, rendkívül kemény és híresen hosszú ideig csíraképes. Bár mocsarakban és iszapos medrű tavakban, folyókban él, mégis tiszta, illatos. Levelei és virágai egyaránt a vízfelszín fölé nyúlnak, a levélfelület apró fogazottsága pedig vízlepergető hatású, gyakorlatilag nem marad meg a levélen sem víz, sem szennyeződés. A lótuszvirág már bimbóként is lenyűgöző, a kinyíló sziromlevelek pedig – néha – gyerekfej nagyságú, rózsaszínű ágyat képeznek a középen sáfrányszerűen illatozó sárga porzóknak és bibének. A termés magasan a víz fölött érik be, a magok a termésbe mélyen beágyazódnak.
A növény minden részét használják gyógyászati, étkezési, illetve kozmetikai célokra. A rizóma és a levélnyél magas keményítőtartalmú, a levelet egyes népeknél salátaként használják, míg a virágpor illatszerek alapanyaga, a mag pedig gyógyszer és egyúttal erőt adó táplálék. Az ájurvéda is alkalmazza terápiákban.

– Megtelepíthető nálunk ez a gyönyörű és hasznos növény?

A lótusz trópusi, szubtrópusi elterjedésű, így a tartósan fagyos területeken csak némi szerencsével nevelhető. Magyarországon a nagyobb múltú gyűjteményes kertek fedett növényházakban tartják, elvétve melegvizű fürdők tavaiban is találkozhatunk vele. Szabadtéri
kiültetésnél egyedül a Szegedi Tudományegyetem botanikus kertje járt sikerrel, ahol már évtizedek óta egy egész tavat borít e csodálatos növény.

– Láthatunk ma lótuszt Krisna-völgyben?

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének tagjaként a közelmúltban felkerestük a szegedi botanikus kertet, ahol Dr. Pulics Julianna kertvezető adott számtalan hasznos tanácsot a kertműveléssel és egyes növények megtelepítésével kapcsolatban. A további együttműködést megalapozandó, kölcsönös magcseréről állapodtunk meg, amelynek keretében már kaptunk is a csodálatos szegedi lótuszok magjaiból, mi pedig 2008. őszére adjuk át számukra válogatásunkat az Index Seminum 1500 taxonja alapján. (Természetesen a mi fiatal botanikus kertünk lényegesen szerényebb taxonszámmal tud hozzájárulni a cseréhez).
Az augusztus elején kapott lótuszmagok egy hét alatt kicsíráztak nevelőházunkban. Az életerős növényeket 2-3 éves beltéri nevelés után szeretnénk megpróbálni szabadtéri kiültetésben is, feltéve, hogy biztosítani tudjuk a téli időszak fagymentes vízborítását.

(Az interjút készítette: K.A.)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image dscn6418-jpg image dscn6457-jpg image fnyn_2010apr17_4_k-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg image fnyn_2010apr3_3_k-jpg image dscn6465-jpg image dscn6422-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image fnyn_2010apr3_2_k-jpg image dscn6452-jpg image dscn6394-jpg image dscn6415-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A kutatások szerint az emberek nem az anyagi jólétre vágynak, hanem emberi kapcsolatokban gazdag, boldog magánéletre."
Pataki György (Szent István Egyetem)