Biokertészkedés – fenntartható kertészkedés

biokerteszkedesA II. Fenntarthatósági Konferencián többször hallhatunk arról, hogy nem lehet beszélni a társadalmi fenntarthatóságról a gazdálkodás- és a természetes ökoszisztémák fenntarthatóságának megteremtése nélkül. Ugyanígy, nem beszélhetünk a gazdálkodás fenntarthatóságról sem, ha a talajt, a növényeket és állatokat nem kezeljük fenntartható módon.

Több éves biokertészkedési tapasztalatom szerint a leginkább célravezető, ha a kertet annak tekintjük, ami: élő rendszernek – és így is kezeljük, gazdálkodunk benne. Közismert, hogy az élőlények a természetben – és így a kertben – nem egymástól elszigetelten élnek, hanem a körülöttük élő más fajok által biztosított erőforrásokat használják. A teljes rendszer alapja a Nap éltető energiája, amit először a növények alakítanak át a más élőlények számára hasznosítható szerves anyagokká.

Ahogyan azt a biokertészek gyakran hangoztatják, az egyik legfontosabb előfeltétel a jó minőségű termőtalaj. Nem csupán az fontos, hogy mennyi makro- és mikroelem van a földben. A fenntarthatóság szempontjából ennél fontosabb kérdés, hogy mennyi a humusz és mekkora az élőlények száma. A humuszanyagok teszik lehetővé, hogy a tápelemek megkötődjenek a talajban (ne mosódjanak ki), és megfelelő szerkezetet is biztosítanak. A talaj kis élőlényei pedig a tápanyagok körforgalmát működtetik: lebontanak, felépítenek, átalakítanak. Hiába teszünk műtrágyát a talajhoz ha nincs szerkezete, és nincs benne élet – a műtrágya csak rövid távon nyújt eredményt, és végső soron tönkreteszi a talajt.

biokerteszkedes4

Azt, hogy a talaj szerkezete megfelelő legyen, és legyen benne élet, a jó minőségű komposzttal lehet elérni. Nálunk Krisna-völgyben nagy komposzttelep működik, ahol a kertészeti hulladékot és az istállótrágyát érleljük, komposztáljuk. Kísérleteket is folytatunk újabb komposztálási módszerekkel. Az eredmény: mára a több mint 130 fős Krisna-völgyi közösséget évről-évre, és egész évben ellátjuk friss biozöldséggel.
Terjedelmi okokból nincs lehetőségem arra, hogy minden lényeges megfigyelésről, tapasztalatról beszámoljak. Mindenképpen szólnom kell azonban a növényvédelem kérdéseiről. Ez a másik téma, amivel kapcsolatban a legtöbb kérdés érkezik hozzánk, illetve a legtöbb kihívással kell szembenéznünk.

A biokert növényvédelme már a magok elvetése előtt megkezdődik. Néhány évvel ezelőtt próbáltuk ki először megelőző védekezésként a gyógynövényes magáztatást (csávázást). A gyógyteák hatására a növények nemcsak ellenállóbbak lesznek a betegségekre, de gyorsabban és nagyobb arányban is kelnek. A módszer annyira jól bevált, hogy ma már csak akkor vetünk bármilyen magot, ha előzőleg megfelelő ideig beáztattuk gyógynövény-teába.

Ugyanúgy van ez, mint más élőlényeknél, ha jól működik a növény immunrendszere, akkor a kórokozók, kártevők nem lesznek képesek súlyos károkat okozni. Mindenkinek ajánlom: ha beteg zöldséget, gyümölcsfát, vagy más növényt lát, ne tegyen elhamarkodott lépést, és ne rohanjon azonnal a boltba permetszerért. Kár ágyúval lőni verébre, vagy akár levéltetűre. Például, tapasztaljuk, ha egy fát ellepnek a levéltetvek, akkor hamarosan találunk majd rajta néhány katicabogarat. Egy népes levéltetű-kolóniában pedig nemsokára megjelennek a fürkészdarazsak lárvái is. Ha van türelmünk és kivárjuk (nem pusztítjuk el a permetezéssel a tetvek természetes ellenségeit), akkor kis idő elteltével a ragadozó rovarok felfalják a levéltetvek nagy részét.

biokerteszkedes3

Fontos törekvésünk az is, hogy a hagyományos, ellenálló (és visszavethető magvú) zöldségfajtákat felkutassuk és összegyűjtsük. A megelőzés sokszor nagyobb eredménnyel jár, mint az utólagos védekezés.
Biokertészként különösen fontos hangsúlyozni, hogy egyszerűen kertészkedjünk, azaz: józan paraszti ésszel. Ez adja a kezünkbe a legjobb fegyvert mindenfajta kórokozó, kártevő elleni küzdelemben. Krisna-völgyben magunk is permetezünk, fejtrágyázunk, és tápoldatot is használunk — ám mindezt gyógynövényekkel tesszük.

Hogyha a kertünkre úgy tekintünk, mint élő rendszerre, és úgy is műveljük, akkor automatikusan megvalósítjuk a fenntarthatóságot. Hogyha valaki kipróbálja a Krisna-völgy biokertészetében alkalmazott módszereket, akkor az ő kertjében is, akár néhány év alatt is, kialakulhat a fenntartható kertészkedés rendszere.

Sundara Gopála dász (Balassa Sándor)
biokertész

6 hozzászólás to “Biokertészkedés – fenntartható kertészkedés”

  • Márta:

    Kedves Biokertész!

    Az iránt érdeklődnék, hogy szerveztek-e idén nyáron biokertészeti tanfolyamot. Amennyiben igen, tájékoztatást kérnék.

    Üdvözlettel: Márta.

  • revszilvia:

    Kedves Márta!
    Egyelőre sajnos nincs kilátásban ilyen tanfolyam az idei évre 🙁
    De kapacitásfüggő, még változhat ez pozitívan. Ha lesz, hírt adunk róla a levelezőlistán és a honlapon is.
    üdvözlettel,
    Szilvia

  • hargi:

    A természetközeli (fenntartható) gazdálkodáshoz szükséges a növények és állatok megfelelő aránya is, ami az 1950-es 60 as évekig évezredeken át jellemezte a mezőgazdaságot. Az állatok gondoskodtak az állati fehérjéről, igaerőről, és nem utolsósorban a talajok tápanyagellátásáról. A ti esetekben is – feltételezem – nem csak a komposztot használjátok, hanem az ökrök és tehenek trágyáját is. Az iparszerű mezőgazdaság egyik fő problémája az, hogy megszakítják a természetes tápanyag-növény-állat-tápanyag körfogást. az extenzíven tartott állatokkal ráadásul a kultúrnövény termesztésére kevésbé alkalmas területek is hasznosulnak.

  • Pápai Márta:

    Kedves biokertész!
    Két kérdésem is lenne:
    Mit lehet tenni a hagymalegyekkel? A sárgarépa levelek szinte takarják a hagymát, de így is megtalálják a kártevők. A talajt nem szeretném fertőtleníteni és a vegyszeres permetezés sem tetszik?
    Katicákat szeretnék elszaporítani a levéltetvek ellen. Vajon lehet valahol kapni katicalárvát? Ha szaporítani szeretném őket tudna erről valami anyagot küldeni?
    Üdvözlettel
    Márta

  • Mariann:

    Kedves biokertész! Nagyon érdekelne a tapasztalata biovédekezés zöldségtermesztésben.Nem lehetne rá mód hogy több dolgot leirjon rola.Nagyon szeretnék tanulni magátol!Várom válaszát. Mariann

  • kunandras:

    Kedves Mariann!

    Köszönöm a megtisztelő hozzászólást!

    A feltett kérdése ilyen formában annyira komplex, hogy nem lehetséges válaszolni rá.
    Kérem, tegyen fel konkrétabb kérdéseket!
    Pl. “Miként lehet védekezni a földibolhák ellen?” stb.

    Összeállítottunk egy könyvet, aminek 240 oldalán, 15 fejezetben gyűjtöttük egybe Krisna-völgy fenntarthatósági tapasztalatait.
    A zöldségtermelésről, a tárolásról szóló részekben sok szó esik az Önt érdeklő kérdésekről.
    – Itt lehet bővebben olvasni róla: http://okovolgy.hu/konyvunk-tartamabol/
    – Ezen a linken lehet megrendelni: http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/

    Ha gondolja, vásárolja meg a könyvet. Amikor elolvasta, már konkrétabb kérdésekről beszélhetünk.

    Válaszát, kérdéseit várva üdvözli:
    Kun András

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2017. november 25.
2017. december 2.
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A kutatások szerint az emberek nem az anyagi jólétre vágynak, hanem emberi kapcsolatokban gazdag, boldog magánéletre."
Pataki György (Szent István Egyetem)