Biokertészkedés – fenntartható kertészkedés

biokerteszkedesA II. Fenntarthatósági Konferencián többször hallhatunk arról, hogy nem lehet beszélni a társadalmi fenntarthatóságról a gazdálkodás- és a természetes ökoszisztémák fenntarthatóságának megteremtése nélkül. Ugyanígy, nem beszélhetünk a gazdálkodás fenntarthatóságról sem, ha a talajt, a növényeket és állatokat nem kezeljük fenntartható módon.

Több éves biokertészkedési tapasztalatom szerint a leginkább célravezető, ha a kertet annak tekintjük, ami: élő rendszernek – és így is kezeljük, gazdálkodunk benne. Közismert, hogy az élőlények a természetben – és így a kertben – nem egymástól elszigetelten élnek, hanem a körülöttük élő más fajok által biztosított erőforrásokat használják. A teljes rendszer alapja a Nap éltető energiája, amit először a növények alakítanak át a más élőlények számára hasznosítható szerves anyagokká.

Ahogyan azt a biokertészek gyakran hangoztatják, az egyik legfontosabb előfeltétel a jó minőségű termőtalaj. Nem csupán az fontos, hogy mennyi makro- és mikroelem van a földben. A fenntarthatóság szempontjából ennél fontosabb kérdés, hogy mennyi a humusz és mekkora az élőlények száma. A humuszanyagok teszik lehetővé, hogy a tápelemek megkötődjenek a talajban (ne mosódjanak ki), és megfelelő szerkezetet is biztosítanak. A talaj kis élőlényei pedig a tápanyagok körforgalmát működtetik: lebontanak, felépítenek, átalakítanak. Hiába teszünk műtrágyát a talajhoz ha nincs szerkezete, és nincs benne élet – a műtrágya csak rövid távon nyújt eredményt, és végső soron tönkreteszi a talajt.

biokerteszkedes4

Azt, hogy a talaj szerkezete megfelelő legyen, és legyen benne élet, a jó minőségű komposzttal lehet elérni. Nálunk Krisna-völgyben nagy komposzttelep működik, ahol a kertészeti hulladékot és az istállótrágyát érleljük, komposztáljuk. Kísérleteket is folytatunk újabb komposztálási módszerekkel. Az eredmény: mára a több mint 130 fős Krisna-völgyi közösséget évről-évre, és egész évben ellátjuk friss biozöldséggel.
Terjedelmi okokból nincs lehetőségem arra, hogy minden lényeges megfigyelésről, tapasztalatról beszámoljak. Mindenképpen szólnom kell azonban a növényvédelem kérdéseiről. Ez a másik téma, amivel kapcsolatban a legtöbb kérdés érkezik hozzánk, illetve a legtöbb kihívással kell szembenéznünk.

A biokert növényvédelme már a magok elvetése előtt megkezdődik. Néhány évvel ezelőtt próbáltuk ki először megelőző védekezésként a gyógynövényes magáztatást (csávázást). A gyógyteák hatására a növények nemcsak ellenállóbbak lesznek a betegségekre, de gyorsabban és nagyobb arányban is kelnek. A módszer annyira jól bevált, hogy ma már csak akkor vetünk bármilyen magot, ha előzőleg megfelelő ideig beáztattuk gyógynövény-teába.

Ugyanúgy van ez, mint más élőlényeknél, ha jól működik a növény immunrendszere, akkor a kórokozók, kártevők nem lesznek képesek súlyos károkat okozni. Mindenkinek ajánlom: ha beteg zöldséget, gyümölcsfát, vagy más növényt lát, ne tegyen elhamarkodott lépést, és ne rohanjon azonnal a boltba permetszerért. Kár ágyúval lőni verébre, vagy akár levéltetűre. Például, tapasztaljuk, ha egy fát ellepnek a levéltetvek, akkor hamarosan találunk majd rajta néhány katicabogarat. Egy népes levéltetű-kolóniában pedig nemsokára megjelennek a fürkészdarazsak lárvái is. Ha van türelmünk és kivárjuk (nem pusztítjuk el a permetezéssel a tetvek természetes ellenségeit), akkor kis idő elteltével a ragadozó rovarok felfalják a levéltetvek nagy részét.

biokerteszkedes3

Fontos törekvésünk az is, hogy a hagyományos, ellenálló (és visszavethető magvú) zöldségfajtákat felkutassuk és összegyűjtsük. A megelőzés sokszor nagyobb eredménnyel jár, mint az utólagos védekezés.
Biokertészként különösen fontos hangsúlyozni, hogy egyszerűen kertészkedjünk, azaz: józan paraszti ésszel. Ez adja a kezünkbe a legjobb fegyvert mindenfajta kórokozó, kártevő elleni küzdelemben. Krisna-völgyben magunk is permetezünk, fejtrágyázunk, és tápoldatot is használunk — ám mindezt gyógynövényekkel tesszük.

Hogyha a kertünkre úgy tekintünk, mint élő rendszerre, és úgy is műveljük, akkor automatikusan megvalósítjuk a fenntarthatóságot. Hogyha valaki kipróbálja a Krisna-völgy biokertészetében alkalmazott módszereket, akkor az ő kertjében is, akár néhány év alatt is, kialakulhat a fenntartható kertészkedés rendszere.

Sundara Gopála dász (Balassa Sándor)
biokertész

6 hozzászólás to “Biokertészkedés – fenntartható kertészkedés”

  • Márta:

    Kedves Biokertész!

    Az iránt érdeklődnék, hogy szerveztek-e idén nyáron biokertészeti tanfolyamot. Amennyiben igen, tájékoztatást kérnék.

    Üdvözlettel: Márta.

  • revszilvia:

    Kedves Márta!
    Egyelőre sajnos nincs kilátásban ilyen tanfolyam az idei évre 🙁
    De kapacitásfüggő, még változhat ez pozitívan. Ha lesz, hírt adunk róla a levelezőlistán és a honlapon is.
    üdvözlettel,
    Szilvia

  • hargi:

    A természetközeli (fenntartható) gazdálkodáshoz szükséges a növények és állatok megfelelő aránya is, ami az 1950-es 60 as évekig évezredeken át jellemezte a mezőgazdaságot. Az állatok gondoskodtak az állati fehérjéről, igaerőről, és nem utolsósorban a talajok tápanyagellátásáról. A ti esetekben is – feltételezem – nem csak a komposztot használjátok, hanem az ökrök és tehenek trágyáját is. Az iparszerű mezőgazdaság egyik fő problémája az, hogy megszakítják a természetes tápanyag-növény-állat-tápanyag körfogást. az extenzíven tartott állatokkal ráadásul a kultúrnövény termesztésére kevésbé alkalmas területek is hasznosulnak.

  • Pápai Márta:

    Kedves biokertész!
    Két kérdésem is lenne:
    Mit lehet tenni a hagymalegyekkel? A sárgarépa levelek szinte takarják a hagymát, de így is megtalálják a kártevők. A talajt nem szeretném fertőtleníteni és a vegyszeres permetezés sem tetszik?
    Katicákat szeretnék elszaporítani a levéltetvek ellen. Vajon lehet valahol kapni katicalárvát? Ha szaporítani szeretném őket tudna erről valami anyagot küldeni?
    Üdvözlettel
    Márta

  • Mariann:

    Kedves biokertész! Nagyon érdekelne a tapasztalata biovédekezés zöldségtermesztésben.Nem lehetne rá mód hogy több dolgot leirjon rola.Nagyon szeretnék tanulni magátol!Várom válaszát. Mariann

  • kunandras:

    Kedves Mariann!

    Köszönöm a megtisztelő hozzászólást!

    A feltett kérdése ilyen formában annyira komplex, hogy nem lehetséges válaszolni rá.
    Kérem, tegyen fel konkrétabb kérdéseket!
    Pl. “Miként lehet védekezni a földibolhák ellen?” stb.

    Összeállítottunk egy könyvet, aminek 240 oldalán, 15 fejezetben gyűjtöttük egybe Krisna-völgy fenntarthatósági tapasztalatait.
    A zöldségtermelésről, a tárolásról szóló részekben sok szó esik az Önt érdeklő kérdésekről.
    – Itt lehet bővebben olvasni róla: http://okovolgy.hu/konyvunk-tartamabol/
    – Ezen a linken lehet megrendelni: http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/

    Ha gondolja, vásárolja meg a könyvet. Amikor elolvasta, már konkrétabb kérdésekről beszélhetünk.

    Válaszát, kérdéseit várva üdvözli:
    Kun András

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket! Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás
Fotógaléria
Loading...
image img_0079-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_7-jpg image bhakti_kert_6-jpg image bhakti_kert_2-jpg image img_0166-jpg image bhakti_kert_5-jpg image img_0145-jpg image bhakti_kert_3-jpg image bhakti_kert_4-jpg image dscn7275-jpg image bhakti_kert_1-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ez a válság lelki, erkölcsi és szellemi természetű."
Bogár László, közgazdász