Miért jobbak a tájban honos gyümölcsfajták?

Sok éves vágyam valósult meg, amikor munkához láthattam Krisna-völggyel határos somogyvámosi kertünkben. A kertészkedést nem csupán hasznos termelő tevékenységnek vagy kiváló mozgási- és szabadidős tevékenységnek tekintem. Bár ezek sem elhanyagolható szempontok, számomra mégis a működő rendszerek kialakítása jelenti a fő kihívást.

 

Szakmám szerint kertész és botanikus-vegetációkutató is vagyok. Mindkét szakterület a növényekhez kötődik, és mindkettőnél elsődleges tapasztalat, hogy a növényi élet is csak akkor lehet egészséges és harmonikus – vagyis fenntartható – ha a növények, állatok egyedei rendszerben, többé-kevésbé stabil társulásokban élnek együtt.

A rendszer-szemléletű kertészkedést nevezték el permakultúrának (a perma előtag utal az ilyen kultúrák permanens, fenntartható jellegére). Magyar nyelven a témakör kiváló összefoglalását adja könyvében Baji Béla, aki a permakultúra első számú hazai szakértője. (Ismertető a könyvből, letölthető részletekkel, ide kattintva)
A permakultúra alapelve, hogy a növények és állatok a természetben is közösségekben élnek, és nem csupán versengés van köztük – vízért, fényért, tápanyagért –, hanem óvják, védik, táplálják is egymást. A permakultúrás rendszerben arra törekszünk, hogy a versengést csökkentsük, és az előnyös kapcsolatok számát növeljük. Erről még többször lesz szó a cikksorozatban, de most térjünk rá a fenntartható gyümölcstermesztési rendszerre.

A hagyományos gyümölcsösökben több gyümölcsfajt telepítettek. Ez növényvédelmi szempontból kedvező, és a termények változatosságát is biztosítja. (Fotó: karancs-medves.blogspot.hu)

Mintegy fél hektáros kertünkben nagy szerepet szánok a hagyományos, és a somogyi tájban is honos gyümölcsfajtáknak. A tervezésnél sokat meríthettem a szomszédos Krisna-völgy kertészeinek tapasztalataiból, leginkább Pártha dász (Pőcze Vilmos) tudásából. Krisna-völgy kertészei, bekapcsolódva az országos gyümölcsészeti mozgalomba, kutatják a Somogyvámos faluban és környékén még fellelhető hagyományos gyümölcsfajtákat. Számos idős fát találtak a faluban, a környék elhagyott tanyaudvarain, mezsgyéken, szőlők és gyümölcsösök maradványfoltjain. Többségük a tájban honos régi gyümölcsfajta. Az értékes fajtájú egyedekről folyamatosan gyűjtik be az oltóvesszőket, és már elkezdődött a vad alanyra történő átoltásuk. A régi fajták lényegesen nagyobb tűrőképességűek, mint a mai tömegfajták. Gyakran a betegségekkel szemben is ellenállóbbak, de ha nem is, a megújuló képességükkel mindenképpen kitűnnek. Ennek pedig a biogazdálkodásban rendkívüli a jelentősége. Ha a régi fajtájú gyümölcsfák átesnek egy hernyórágáson vagy gombafertőzésen, a következő évben ennek nyoma sincs. Általában jobb a szárazság- vagy éppen a nedvességtűrésük is. A hagyományos gyümölcsfajtákról és a gyümölcsészetről – egyebek mellett – kiváló anyagok találhatók, letölthetők a miskolci Ökológiai Intézet Alapítvány honlapján (Katt ide a böngészéshez)

Két híres, hagyományos almánk termései. A Batul (balra) és a Húsvéti rozmaring (jobbra) ősszel szedhetők, és sokáig, egészen tavaszig tárolhatók. (Fotó: karancs-medves.blogspot.hu)

Kertünkben – Baji Béla ajánlására – szórványfásításként, 5-10 méteres távolságra telepítem a gyümölcsfa-csemetéket, vagyis elszórtan és vegyesen. Mivel a növényvédelem minimális lesz, ezért lényeges, hogy az azonos fajhoz tartozó egyedekből ne alakítsunk ki monokultúrát, hanem például a kisebb körte-csoportok mellé szilvákat, vagy cseresznyét ültessünk. A gyümölcsfajok nagy része idegen termékenyülő (más fajtájú egyedek pollenjével termékenyül szívesen), ezért mindig több azonos fajú fát ültessünk.

Nagy örömömre 2011-ben találtam egy kiváló faiskolát Lengyeltótiban, ahol gyakorlatilag minden régi fajtát megkaptam, amit kerestem, sőt, újabbakat is ajánlottak.
Ide kattintva olvasható az a rövid felsorolás, amit az elmúlt években a kertünkbe telepített hagyományos gyümölcsfajtákból állítottam össze. Ezt a fajtasort úgy terveztem meg, hogy minden gyümölcsből lehetőleg a teljes idényben legyen friss termés, és jusson tárolásra, befőzésre. Ugyancsak tekintettel voltam arra, hogy az egymást optimálisan termékenyítő gyümölcsfajták jelen legyenek egymás közelében. Szerepelnek itt újabb fajták is, de a nagy részük régi gyümölcsfajta. A lista szabadon bővíthető, a tervezésnek csak a képzelőerőnk vethet gátat 🙂

Fahéj alma Krisna-völgyből (Fotó: Pártha dász)

A telepítések 2011 és 2012 őszén történtek. 2012 tenyészidőszaka annyira száraz, és a nyár annyira forró volt, hogy a 2011-ben ültetett csemeték 10%-a elpusztult, hiába öntöztük őket. Ezért szükség volt pótlásra 2012 őszén.

A telepítés optimális ideje az ősz, lombhullás után, fagymentes időben. Tavasszal is lehet ültetni, lombfakadás előtt, azonban ez általában kevésbé sikeres. Az ültető gödröket érdemes legalább néhány héttel előbb kiásni, és lehetőleg a gyökér, vagy földlabda átmérőjének 3-4 szerese legyen a gödör átmérője. Így biztosítunk a csemete gyökérfejlődéséhez optimális laza, levegős ültetőközeget, megfelelő begyökeresedési feltételeket. A jó indítás a gyümölcsfák életében is kulcskérdés!
A csemeték ültetési mélységét igyekezzünk úgy beállítani, hogy a csemete a korábbi mélységbe kerüljön. A földlabdás növények esetében ez egyértelmű, a szabad gyökerű csemeték gyökérnyakát közelebbről megvizsgálva világosan látni fogjuk, hogy a faiskolában milyen mélyen volt a csemete.

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

19 hozzászólás to “Miért jobbak a tájban honos gyümölcsfajták?”

  • Folk Gazda:

    Érdeklődéssel várom a folytatást.

  • Szabó Enikő:

    De jó! Most még van idő olvasgatni. Kíváncsian várom, hogy a talajban telelő kártevők (pl. cseresznyelégy lárva), monilia stb. ellen kapok-e hasznos tanácsot, vagy majd keverhetem a tavaszi lemosó permetet…

  • Apjok Tünde:

    Kíváncsian várom a továbbiakban is!
    Andris,nyugodtan írd oda a neved alá,hogy okleveles kertészmérnök is vagy!:)

  • Vaski Gyöngyi:

    Sziasztok!

    Köszönöm,hogy a megszületett gondolatot – ami gyarapodik, lábra állt és botladozik -, segítetek tudássá nevelni, önjáróvá tenni! Bízva támogatásodban – mint kis fát az öreg fa jótanácsa és védelme -, szeretném általa kertemet, gyümölcsfáimat még tudatosabban tervezni, ápolni, gondozni.

    üdv,

    Gyöngyi

  • AGATA:

    Remek kezdeményezés, mert végre elkezdünk “érdeklődni” a valódi, az igazi értékek iránt. Ennek egy nagyon jelentős része a környezetünk, a természet és az életmódunk. Sokan nem vagy nehezen jutnak a fentiekhez hasonló ismeretekhez, bár érdekelné őket. Saját ismeretségi körömben tovább adom ezt a lehetőséget.

    Köszönjük!

    Agata

  • Mária:

    Nagyon örülök hogy részese lehetek!
    Tavaly ilyenkor nagyon sokat keresgéltem a neten ilyen lehetőség után, hát most jött el az ideje!
    Gratulálok!
    Köszönöm!
    Üdvözlettel. Mária

  • Julianna Szuhanekné:

    Nagyon jó ötletnek találom csak egy kérésem van úgy oldjátok meg hogy az egyes lapokat ki lehessen nyomtatni ami érdekel.

  • Sáfiné Zsuzsa:

    Nagyon örülök, eddig is igyekeztem képezni magam, könyvekből, újságokból, szóval innen-onnan; de sok sikertelenség is volt. Jó lenne, ha le lehetne gyűjteni magunkhoz. Köszönöm a lehetőséget előre is.

  • Szilvia:

    Sziasztok!

    Örülök, hogy van egy ilyen kezdeményezés. Én a könyvet már ki is olvastam.
    A kertem már el is kezdtem tervezgetni.

  • Piri:

    Fahéj alma! Örülök, hogy valahol megmaradt még, ez volt régen a kedvencem… amíg el nem tűnt a piacokról.

  • Légrády Gábor:

    Nagyon szépen köszönjük a cikket. Számomra fontos lenne, ha tényleg olyan cikkek jelennének meg, amik kicsit vezetik a kezdő kertészt (amilyen magam is vagyok). Gondolom most a hideg télben inkább csak a tervezés lehetséges.

  • Rönky Balázs:

    Agyagos talajhoz mit javasolnak, mit termeljünk, amivel nem kell sokat törődni, de szép és hasznos is?
    Elég száraz vidékről van szó, de a locsolás megoldható.
    Kb. 10mx15 méteres területről lenne szó.

  • kunandras:

    Kedves Balázs!
    A kérdés így még elég általános, visszakérdeznék: 1) már első évtől szeretne terményhez jutni, vagy néhány év talajjavítási időszak belefér-e? 2) A másik kérdésem, hogy milyen fajta terményre gondol – szántóföldi növényekre, gabonára, gyümölcsre vagy zöldségre?
    Üdvözli:
    András

  • Rönky Balázs:

    Kedves András!

    Köszönömöldségre gondolná a kérdéseket. Már az első évben szeretnénk terményhez jutni és nincs konkrét igényem terményre, azaz értékesítésre termelnénk. De ha választani kell, akkor inkább gondolnék.

    Köszönettel, Balázs

  • Kun András:

    Kedves Balázs!

    A zöldségek közül kötött talajon viszonylag jól termeszthető a vörös- és fejes káposzta. A tökfélékkel is lehet próbálkozni, ezek azonban csak trágyázás esetén adnak bő termést. Ugyancsak bírja a kötött-agyagos talajt a sóska és a spenót.
    A zöldségeknél eredményesebb lehet a gyümölcstermő cserjékkel (ribiszkék, köszméte, szeder, málna) és a szamócával próbálkozni.
    Még egészen extém körülmények mellett is szóba jönnek a különböző fűszernövények.
    Mindenképpen érdemes elkezdeni a talajjavítást, lehetőleg komposzttal, szerves trágyával.
    Az öntözés kíméletesen, lehetőleg ne esőztető módon történjen, hogy ne tömörödjön, ne cserepesedjen a talaj. Jobb megoldás a szivárogtató öntözés. A sorközök takarása/mulcsozása is sokat segíthet.

    Üdvözli: András

  • Rönky Balázs:

    Kedves András!

    Köszönöm a választ, most összedugjuk a fejünket és kitaláljuk, mit lenne érdemes, mihez lenne leginkább kedvünk.
    Az eredményekről beszámolunk.

    Köszönettel, Balázs

  • Fodor Péter:

    Kedves András!

    Köszönet a hasznos beszámolóért.
    Érdeklődöm, hogy a Lengyeltótiban található, honos gyümölcsfákat árusító kertészet elérhetőségét megadná-e számomra?
    Előre is köszönöm.

    Üdvözlettel,
    Fodor Péter

  • kunandras:

    Kedves Péter!
    Köszönjük a biztató szavakat, igyekszünk 🙂
    Lengyeltótiban keresd a Reider-féle faiskolát. Telefonszám: 85/330-234
    Üdv:
    András

  • Fodor Péte:

    Kedves András!

    Köszönöm az elérhetőséget. Megkeresem őket.

    Üdv,
    Fodor Péter

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Hogyha gabonát termelsz, és azután megeteted az állatokkal, majd pedig megeszed az állatokat, az eredeti gabona energiájának 90%-át elveszíted."
Dr. David Archer (a geofizikai tudományok professzora, Chicagoi Egyetem)