A csicseriborsó a korábban széles körben ismert és használt, ám ma méltatlanul mellőzött gazdasági növényeink sorába tartozik. Napjainkban szinte csak az utcai árusoknál vásárolt falafel (csicseriborsó-fasírt) formájában találkozunk vele, pedig elkészítésének számos módja van, beltartalmi értéke, fehérje-összetétele kiváló, ráadásul termesztése is nagyon egyszerű.
Remélem, hogy ezzel a kis írással mi is hozzájárulunk népszerűségének növeléséhez.
A csicseriborsó (népies neve bagolyborsó), hasonlóan a korábbi cikkünkben méltatott tarlórépához (Katt ide), korábban általánosan termesztett növény volt. Kisázsiai eredetű, sokoldalúan felhasználható hüvelyes: fogyasztható pörkölve, főzve, pástétomként, bundázott zöldségek készítéséhez, mártásokban, tésztákban és levesekben is. Ennek ellenére évtizedekre eltűnt a hazai kínálatból, néhány éve kezd újra feltünedezni a bioboltok polcain. Termesztése száraz körülmények között is eredményes, alig van kártevője, nem zsizsikesedik. Jobb az emészthetősége és a biológiai értéke, mint a babé vagy a lencséé. Diabetikus és gyógyászati hatása is figyelmet érdemel. Ha van egy kis területünk, akkor igazán érdemes a csicseriborsó mellett döntenünk.
Nyárra a csicseriborsó állományunk akár 1 méter magasra is felnőhet (Kép: brokkolirozsa blogspot com)
Cikkünknek az ad aktualitást, hogy a csicseriborsót mostanában: március második dekádjától április elejéig lehet vetni. Előveteményre nem igényes, viszont jó előveteménye az őszi kalászosoknak, ezért könnyen illeszthető vetésforgóba is.
A tőtávolság 3-4 cm legyen. Krisna-völgyi tapasztalatok alapján 80 cm-es sortávolságra vetik – ha túl keskenyek a sorközök, nem lehet gyomtalanítani –, hogy az ökör vontatású ekével közé lehessen menni. Házikertben kisebb is lehet a sortávolság, a lényeg az, hogy a gyomtalanítást – kézzel vagy kapával el tudjuk végezni. A gyommentesség kezdetben nagyon fontos, amíg a növények kicsik, később az állomány felmagasodik (akár egy méter magasra), és ekkor a gyomoknak már nincs esélyük elnyomni a csicseriborsót.
Kezdetben viszonylag lassan indul a növény fejlődése, de később, a nyári melegben erősen megugrik.
A betakarítást július végétől lehet végezni. Ha kézzel aratjuk, akkor a legjobb kinyűni (gyökerestül kihúzni) a növényeket. Ha már érettek a magvak, sárgásak a hüvelyek, akkor vigyázzunk, nehogy megázzon, mert utána peregni kezd. Csépelni házilag úgy lehet, hogy a kinyűtt csicseriborsót zsákba tömjük, majd alaposan megtapossuk. Az összetört anyagot géppel kiszeleljük, gép hiányában szél vagy rosta segítségével választjuk szét a magot, illetve a kisebb, nem ehető részeket.
A csicseriborsó népies nevét – bagolyborsó – onnan kapta, hogy magvai némi képzelőerővel apró bagolyfejhez hasonlíthatók (Kép: enportal.hu)
A csicseriborsó szárazságtűrő növény, és további nagy előnye, hogy nem pereg, és nem zsizsikesedik. Termesztése könnyű, két kapálással és két gyomlálással meg lehet termelni. Mindezek mellé társul jó beltartalmi értéke, optimális fehérje-összetétele. Alapnövény az önellátásban, mindenkinek ajánljuk a termesztését!
További értékes információkat és recepteket olvashatunk ide kattintva: terebess.hu
– Kun András –
11 thoughts to “Fedezzük fel a csicseriborsót!”
Kedves András, Szilvia
A cikk kapcsán szeretném megkérdezni, hogy tudnátok-e abban segíteni, hogy hol lehet csicseriborsó vetőmagot kapni. Kerestem kertészeti boltokban, de csak csiráztatni való magot találtam. Vajon a boltban kapható étkezési magot el lehet vetni? Vagy tudtok olyan helyet, ahol a vetőmag beszerezhető?
Köszönettel: Sáfián Kornélia
Kedves Kornélia!
Vetőmagként általában nagy – 50 kg-os – kiszerelésben árulják.
Házikerti méretekben ezért célszerűbb pl. a bioboltos étkezési csicseriborsót vetőmagnak használni (negyed-, fél-, néha egy kilós kiszerelésben is kapható).
A kifejezetten csíráztatási célra árusított csicseriborsó is alkalmas vetőmagnak, csak az sokkal drágább.
Üdvözlettel:
András
Köszönöm!
Kedves András!
Nagy örömmel találtam rá erre a cikkre. Érdeklődnék ,hol vásárolható vetőmag csicseriből, nagyobb tételben? Jövőre megpróbálnánk 1 Ha-os területen a vetést, gabona elé (tönkölybúza). Egy tapasztalatokkal bővített termesztéstechnológiát is nagyon hálásan fogadok! 🙂
Kedves Sándor!
Örülök, hogy megtetszett ez az igazán hálás növény!
A vetőmag beszerzése nem olyan könnyű, mint a gyakoribb hüvelyeseké, de a neten búvárkodva találhatunk forrásokat…
Az előbb beütöttem a keresőbe, és például itt van egy: http://magok.hupont.hu/6/arak-es-rendeles
Saját fogyasztásra a 400 csírás adag elegendő kezdésnek, kipróbálásként, utána – ha tetszik a családnak – már saját magfogásból termeszthetik tovább.
Ha valóban hektáros léptékben szeretnék kezdeni, akkor 100-150 kilogramm vetőmaggal kell számolni. Ez már komolyabb beruházás. 50 kilós kiszerelésben pl. itt látom egy honlapon: http://www.magvas.hu/tavaszi/csicseriborso.htm
Érdemes tovább búvárkodni!
Mi is szívesen olvasunk majd a tapasztalataikról!
Üdvözli: András
Kedves András! Köszönöm az információkat, én is google-ztam, de erre nem találtam rá. Mindenképpen beszámolok a tapasztalatokról. Tudok még egy helyet ahol kapni lehet, kis csomagokban, fekete és zöld csicseriborsót is, érdemes felszaporítani! http://noveny.plejad.hu/
Istállótrágyára mennyire érzékeny a növény?
Nagyon köszönöm!
Kedves Sándor!
Érdeklődéssel várjuk a beszámolót, tapasztalataikat!
Általában a hüvelyeseket nem szokták a trágyázás utáni évben vetni. 2-3 évvel utána biztosan jó.
Üdvözlettel:
András
Kedves András! Még annyit kérdezek, nagyobb mennyiség esetén a cséplést hogy oldják meg?
Kedves Sándor!
Krisna-völgyben ökrös meghajtású cséplőgéppel nyerik ki a magot.
Üdvözli: András
Kedves András!
A cikk érdekes volt számomra, a 2014-es termelési évre viszont vetőmagot nem találok 25 vagy 50 kg-os tételben. Tanácsot kérek merre keressem.
Üdvözlettel: Uhrin György
Kedves György!
A neten több forrást is találtam.
Ezeken a helyeken érdeklődhet:
http://magok.hupont.hu/6/arak-es-rendeles
http://www.gyarimag.hu/vetomagok
http://www.magvas.hu/tavaszi/csicseriborso.htm
2013-as árak, de hátha most is lehet tőlük rendelni.
Üdvözli: András