Fedezzük fel a lóbabot!

lobabKolumbusz első amerikai útja előtt ez az ősi kisázsiai származású kultúrnövényünk volt „a bab”. A rómaiak terjesztették el egész Európában, ahol a középkorra az egyeduralkodó hüvelyes termény a lóbab lett. Eredetileg a babon csak a lóbabot értették, később vált szét a közönséges bab (Phaseolus) és a lóbab (Vicia) elnevezés. Egyes vidékeken ma is termesztik, de nálunk szinte teljesen eltűnt a kertekből, pedig ízletes magjai sokféleképpen elkészíthetők, zölden kifejtve, hüvelyesen, vagy szárazbabként is fogyaszthatók.

 

A lóbab (Vicia faba) egyéves kultúrnövény, amelynek a mag mérete és színe alapján számos változata különböztethető meg (nagy, közepes- és kisszemű, fehér, zöld, és vörös színű).
Egyenes, akár 80 cm magasra megnövő szára elágazás nélküli, esetleg a felső harmadában ágazik csak el igen rövid oldalhajtásokra. Ritkán az is előfordulhat, hogy közvetlenül a talajfelszín felett villásan elágazik. Gyökere gyors növekedésű és mélyre hatoló. Dúsan elágazó és hasonlóan hosszú oldalgyökereivel mintegy 1 négyzetméteres területet hálóz be.

 

lobab noveny

A lóbab magasra növő szárai májusra gazdagon berakódnak virágokkal

 

A levelek hónaljában rövid, 2-5 virágból álló fürtvirágzat fejlődik. A virágok nagyok, piszkosfehér színűek, fekete foltosak. Vastag, rövid hüvelytermésében 1-5 mag található.
A zöld hüvely belül szivacsos állományú, zsenge állapotban húsos, zöldbabként a fiatal magokkal együtt fogyasztható. Az érés során a hüvelyek bőrszerűvé válnak, megkeményednek, később felrepednek és a mag kihullik belőlük. A magok sima, fényes felületűek, méretük 25-35 x 8-12 mm. Alakjuk erősen lapított ellipszis, középen kissé homorú hajlattal.

 

viragok kozelrol

A virágok fekete foltjai vonzó jelzést adnak a megporzóknak

 

A lóbab közepes vagy annál valamivel alacsonyabb hőigényű növény. Magjai 4-6 °C-on már csírázásnak indulnak, későbbi fejlődéséhez is elegendő 15-20 °C. A nagy meleget is viszonylag jól tűri. A fiatal növények a tavaszi, rövid ideig tartó 4-5 °C-os fagyokat károsodás nélkül átvészelik. (A mediterrán területeken télen is termeszthető.)
Vízigényes faj, csírázáskor és a virágzás, terméskötés idején igényli a legtöbb vizet. Hosszan tartó szárazságban kevesebb és kisebb magot érlel. Csapadékszegény területeken öntözéssel termeszthetjük biztonságosan.

Termesztése
Korai vetése miatt alapos őszi talajmunkát igényel. A szervestrágyát nagyon meghálálja. Általában helyrevetéssel szaporítjuk, minél korábban vetjük, annál nagyobb mennyiségű termésre számíthatunk. A borsóval és a mákkal együtt a legkorábban vethető növényünk. Január végétől hozzákezdhetünk a vetéshez, de legkésőbb március közepéig kerüljön a földbe a mag. Optimális vetési mélysége 6-8 cm, ha sekélyebben vetjük, akkor később a felmagasodó növények kidőlhetnek.

 

kertvarazsmagazin_hu

A lóbabból csodás ízű és kiadós fejtettbableves, vagy főzelék készíthető (kép: kertvarazsmagazin.hu)

 

Tenyészterülete a felhasználástól függ. Zöldhüvelyes termesztésekor a sortávolság 40-50 cm legyen, ezen belül az egyes tövek egymástól 10-15 cm-re kerüljenek. Érett, kemény magjáért termesztve a sortávolságot 25-35 cm-re csökkenthetjük. A vetés után 10-14 nap múlva várható a kelés.
Az évközi ápolási munkák közül nagyon fontos a folyamatos gyomtalanító és talajlazító kapálás. Virágzás és magkötés idején lehetőleg öntözzük.

Zölden addig szedjük, amíg a magok nem keményedtek meg, még tejesek. A zsenge mag a zöldborsóhoz vagy a zöldbabhoz hasonlóan tartható el: hűtőszekrényben egy-két hétig, hűtés nélkül azonban csak napokig. Az érett, kemény magokat a hüvelyek felnyílása, vagyis elszóródásuk előtt takarítsuk be. Augusztus elejére a levelek zöme már lehullik és a hüvelyek megfeketednek. Szedése után a magokat fejtsük ki a hüvelyekből és vékonyan kiterítve, szellős helyen szárítsuk meg.

Felhasználása
Fehérjében és keményítőben gazdag magvai kiváló takarmányt és emberi táplálékot adnak. Nyugat-Európában és a Földközi-tenger menti országokban zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló fejtett bableves, saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából szárazbab főzeléket készíthetünk. Régebben lisztet is őröltek belőle.

 

foodandwine_hu

(Kép: foodandwine.hu)

 

A száraz magban sok a fehérje, de nukleinsavak, zsírsavak is vannak benne. Az őszi zöldségfélék jó előveteménye, mert nitrogénben gazdagabbá teszi a talajt. Nagy zöldtömege miatt zöldtrágyanövényként is kiváló.

A cikkben szereplő adatok fő forrásai:
terebess.hu
Stein, Siegfrid: Elfeledett kerti növények. Mérték Kiadó, 2006.

 

– Kun András –
Öko-völgy Alapítvány

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image bhakti_kert_6-jpg image img_0145-jpg image bhakti_kert_7-jpg image bhakti_kert_4-jpg image bhakti_kert_3-jpg image dscn7261-jpg image img_0099-jpg image img_0079-jpg image dscn7275-jpg image bhakti_kert_1-jpg image bhakti_kert_5-jpg image img_0057-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A probléma tömören abból áll, hogy az emberiség a véges Földön korlátlan növekedésre rendezkedett be, figyelmen kívül hagyva annak eltartóképességét. Kifosztja a bolygó erőforrásait, rablógazdálkodást folytat az elvileg megújulni képes ökológiai rendszereken, s mindezzel saját maga és utódainak létét veszélyezteti."
Vida Gábor