Kiszáradó Magyarország?

kiszarado-magyarorszag_1Létkérdéssé vált Magyarországon a klímaváltozás miatti fenyegető szárazságra való felkészülés, ám erre a döntéshozók fittyet hánynak – kongatták meg a vészharangot a téma kutatói. A szárazodás miatt megsüllyedő utak, leszakadó vasúti töltések vagy megrepedő gátak legalább olyan súllyal kerültek szóba Kecskeméten a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Aszály és szárazodás Magyarországon című konferencián, mint a turizmus vagy az elsivatagosodástól már eddig is fenyegetett mezőgazdaság megmentése.

A több mint 200 agrárszakember, hidrológus, vízmérnök és ökológus egyöntetű véleményét tükrözi a tanácskozás e héten nyilvánosságra hozott összegzése, amellyel a tudomány képviselői immár nem először próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy bár a közvéleményben egyre jobban tudatosulnak az éghajlatváltozás (újabb kifejezéssel: a klímamódosulás) veszélyei, a döntéshozók máig szinte semmit nem tettek ellene.

„A felmelegedéssel együtt megváltozik az egyébként alig módosuló mennyiségű csapadék éves eloszlása is, nyáron csökkenésre, télen pedig növekedésre lehet számítani” – mondta a HVG-nek Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Intézet (Vituki) szakági igazgatója. A folyók és tavak szakértője szerint a klímamódosulás egyértelműen vízhiányt okoz. Magyarországról – mivel alvízi, magyarán a folyók átfolyási területén fekvő ország – mindig is több víz távozott a felszínen, mint amennyi beérkezett. A legfrissebb, 2006-os adatok szerint évente 136 köbkilométer hagyja el Magyarország területét, miközben csak 128 köbkilométer érkezik be (lásd térképünket). Arányait tekintve mindig is több víz távozott az országból, mint amennyi érkezett – igaz, a kutatók szerint a 19. századi folyószabályozások előtt alig valamivel haladta meg a távozó a beérkező vízmennyiséget. A gond az, hogy az egyenetlen eloszlásban és többnyire intenzíven lehulló csapadék már nem mindig pótolja az alvíziségből fakadó hiányt. A konszenzusos klímaforgatókönyvek szerint a Kárpát-medence a következő évtizedekben fokozatosan a mediterrán éghajlati övbe kerül. „Az ősz és a tavasz alig pár hétre korlátozódik, a tél és a nyár időtartama pedig kitolódik, ahogy ez az elmúlt években már tapasztalható volt” – mondja Láng István akadémikus, a konferencia szervezője.

kiszarado-magyarorszag

A közérzetet amúgy javító, októberig tartó nyarak és az enyhe telek a vízháztartásnak egyáltalán nem kedveznek. „Az áztató tavaszi-őszi esők és a tartós téli hótakaró hiányában a talaj nem telítődik vízzel, és a felszín alatti, a csapadékból amúgy is csak 10 százalékot befogadó készletek sem gyarapodnak” – magyarázza Szalai József, a Vituki tudományos főmunkatársa. A rétegvizek mennyisége tehát csökken, vagyis csak mélyebbről, drágábban lehet ivó- vagy öntözővízhez jutni. A hazai termálvízhez hasonlóan egyébként ezekről a felszín alatti készletekről sincsenek minden szakmai igényt kielégítő pontos adatok, de annyi például tudható, hogy a Duna–Tisza közén például átlagosan 3–5 méterrel lett alacsonyabb a talajvíz szintje, és 2003-ban a Homokhátság egy része hivatalosan is félsivatagi besorolást kapott az ENSZ mezőgazdasági tagozatától.

A talaj általános kiszáradása – hangsúlyozták a konferencián – az épített környezetre is hatással van. Nedvesség híján a töltések és az alapok statikai tulajdonságai megváltoznak: az utak megsüllyedhetnek, beszakadhatnak, és házak, hidak, távvezetékek mehetnek tönkre. A felmelegedéssel ugyanakkor a párolgás mértéke is nő, így a vízháztartási ciklus felgyorsul, és a csapadék egyre szélsőségesebben, viharok, felhőszakadások formájában jelentkezik. Ezzel az a baj, hogy az intenzív csapadék nem szivárog be a talajba: vagy egyenesen a patakokba, folyókba kerül, vagy kárt okozó belvízként áll a termőterületeken, illetve pincéket, csatornarendszereket önt el. „Az 1999–2000-es esztendők a legjobb példái annak, hogy mire számíthatunk. Ősszel a belvízzel és a szinte az összes folyót érintő tartós árhullámmal kellett megküzdeni, majd a tél végétől a nyár végéig aszály volt” – mondja Varga.

A vízháztartási deficit csak a víz visszatartásával orvosolható. A döntéshozókat az 1980-as évek óta újra és újra figyelmeztető Láng akadémikus szerint nem kell feltétlenül ördöngösségre gondolni. Már a talajjavítással is elejét lehet venni a nagyobb bajnak. A kötött rögökből álló, „víztaszító” földeket mélyszántással lazíthatnák fel, az esőt beszippantó, de meg nem tartó homokos területeket pedig humusz hozzáadásával tehetnék „szivacsosabbá”. Az esővíztároló hordók és ciszternák évszázadokig a háztáji öntözés forrásai voltak. A rétgazdálkodásban szintén nagy hagyományai vannak, hogy csapadékos időben egy-egy magasabban fekvő területen rekesztették meg a vizet, átáztatták a talajt, majd az elzárások átvágásával a szomszédos, aztán a következő területet árasztották el, egész évre biztosítva a vízutánpótlást.

Ezekkel, valamint sok kisebb víztározó tó építésével és a száraz területek öntözésével már elejét lehetne venni a nagyobb katasztrófáknak. Csakúgy, mint a folyók mentén kialakítandó, az árhullámcsúcsokat csökkentő, utóbb akár vízpótlási célokat is szolgáló vésztározókkal, amelyek ugyan szerepelnek a különféle tervekben, de a megvalósításuk elakadt. Az ezredforduló körüli tiszai árvizek után, 2003-ban elfogadott Vásárhelyi-terv például 2007-ig hat ilyen vésztározó építését irányozta elő. Ebből azonban máig csak két kisebb, a cigándi és a tiszaroffi épült meg, és idén fogtak hozzá a tiszasülyinek. Holott a hazai szakemberek egyöntetű véleménye szerint mindez nem tűrhet halasztást, mivel a „közeljövő szárazodása alapjaiban rendítheti meg az ország létbiztonságát”.

Írta: Vajna Tamás

Forrás: hvg.hu

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2017. november 25.
2017. december 2.
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
„Aki azt hiszi, hogy az exponenciális növekedés örökké fenntartható egy véges világban, az vagy őrült, vagy közgazdász."
Kenneth E. Boulding