Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 5. Komposzt toalettek – Az alapok

compost 1A komposzt toalettek ökológiai jelentősége már csak azért is vitathatatlan, mert hozzájárulnak egy hulladék nélküli társadalom megteremtéséhez, és egy olyan holisztikus szemléletmód kialakításához, amely a dolgokat összefüggéseiben látja, így megoldást kínál a több területet érintő problémák egységes kezelésére.

 


A vízgazdálkodás fenntartható szemléletű megközelítése alapvető jelentőségű kérdés. Az egyénnek a technika fejlődése, illetve a hagyományosnak tartott módszerek alkalmazása révén ma már lehetősége nyílik arra, hogy választásával jó irányba befolyásolja saját és a jövő generációk életkörülményeit és kilátásait. Szerencsére gyakran derül ki, hogy az átállás nemcsak ökológiai szempontból, de a praktikum és a pénztárca irányából megközelítve is egyértelműen előnyös. Ez maradéktalanul igaz az ideális vízhasználati rendszert bemutató sorozatunk újabb elemére, a komposztáló toalettekre is.

Bár mostani témánk a mindennapi élet azon területéhez tartozik, amiről beszélni sem nagyon szokás, remélhetőleg sikerül rávilágítanunk arra, hogy alapvetően érdekes, környezeti szempontból pedig megkerülhetetlen témáról van szó. Egy olyan területről beszélünk, ahol a mai napig is nagyon sok téveszme él még „szakértői” körökben is.

 

3_humanure

 

Az elnevezések

A szakirodalmat kutatva nagyon sok kifejezéssel találkozunk. A vízöblítés nélküli vagy száraz toalettek kapcsán olvashatunk hagyományos árnyékszékről (a száraz toalettek első nemzedékéről), továbbá komposzt(áló) toalettről, humusz toalettről (HC), bio toalettről, és alomszékről is. Továbbá ott vannak a komposztáló toalettek különböző típusai, mint például a Clivus Multrum, compact composter (CC), precomposter (PR), egy- és kétaknás árnyékszékek, stb.
A  közös ezekben a megoldásokban az, hogy működésük során nem használnak vizet. Egyébként, ha már itt tartunk, a toalett szó helyett sokszor használjuk – én is megszokásból vagy a szóismétlést kiküszöbölendő – a vécé/WC kifejezést is, ami nem a legmegfelelőbb, lévén, hogy az angol vízöblítéses vécé, vagyis water-closet rövidítéséről van szó.

 

Egy kis toalett történelem
(Országh József: Vécé nélkül, avagy miért használjunk száraz toalettet? c. írása alapján)

Több mint száz évig úgy állították be a vízöblítéses vécét, mint a közegészség és a higiénia egyik legjelentősebb vívmányát…” (Országh József) Ja, hogy ez mégsem lenne így?! Az Országh József nyugalmazott egyetemi tanár, a vízönellátó rendszer (fenntartható vízgazdálkodás) népszerűsítője tollából közel két éve megjelent írás jól felvezeti a témát, igen élvezetesen bemutatva gondolkodásunk téves fejlődését az emberi ürülék kezelésével kapcsolatosan. A szerző talán legsokatmondóbb megállapítása a következő: „Az angol vécé így lett a „mindent a szemétládába”, a „mindent a szennyvízcsatornába” és az „eldobásra kész áruk” felelőtlen társadalmának előfutára.”

Hogy csak egy példát említsek, a vízöblítéses vécével kapcsolatban felmerülő legelső bírálatok középpontjában nem is a környezetszennyezés állt, hanem a fekáliából kivont nitrát és szerves trágya kereskedelmi értéke. A vízöblítéses WC vagyonok elpazarlását jelentette a franciák szemében is, akik még a 19. század első felében is ragaszkodtak a városi latrinák anyagának ipari és mezőgazdasági feldolgozásához, és nagy emberi fekáliát feldolgozó üzemeket működtettek a nagyobb városok környékén. Érdekességként, amikor az angolok elvágták a Chilei nitrát tengeri útját a franciák előtt, Napóleon hadseregének puskaporát is részben a főváros környéki feldolgozó üzemek segítségével állították elő.
A történelem iránt érdeklődőknek mindenképpen figyelmébe ajánlom a cikket, mely a következő linkre kattintva érhető el:
zoldujsag.hu

 

1_blog_compost_toilet

 

A száraz toalettek első nemzedékét még nagyszüleink kert végi pottyantós árnyékszékei jelentették. A komposzt toalettek, vagyis a mai modern vízöblítés nélküli toalettek őstípusát, a Clivus Multrum-ot egy svéd orvos, Rikard Lingström alkotta meg 1939-ben. Sok stockholmihoz hasonlóan ő is családjával a főváros környéki tengerparti üdülőövezetbe költözött, és mivel a szennyvizet nem akarta a háza alatti öbölbe vezetni, mint ahogyan azt legtöbben tették, más megoldáson kezdett el gondolkodni. Ez vezetett el az első komposztáló toalett megalkotásához. E toalettek Skandináviában terjedtek el leginkább, ahol például több kisvárosban a helyi önkormányzat be is tiltotta a vízöblítéses vécé használatát. Európában egyébként Hollandiában és Németországban található a legtöbb ilyen berendezés.

 

Problémafelvetés, avagy mi a baj a hagyományos árnyékszékkel és a vízöblítéses vagy angol vécével?

A hagyományos árnyékszék alkalmazása több szempontból is kifogásolható. Amellett, hogy környezetvédelmi és higiéniai szempontból sem jelent jó megoldást, kényelmetlen és használata kellemetlen szagok keletkezésével jár együtt.
A pottyantós ’vécé’ esetében (annak hagyományos használatakor) a lebontás anaerob környezetben (vagyis oxigén nélkül) zajlik. A folyamat során az ürülék és a vizelet szerves nitrogén tartalmú vegyületeiből (pl. a karbamidból) többek között metángáz (CH4) és ammónia (NH3) keletkezik:
•    A vizeletben és fekáliában lévő enzimek a nitrogénben gazdag karbamidot hidrolizálják: (NH2)2CO + H2O → CO2 + 2 NH3 (A keletkező ammónia  az oka a kellemetlen szagoknak.)
•    Oxigén hiányában az ürülékben lévő szerves anyagok metánná (CH4) és szén-dioxiddá (CO2) alakulnak.

A levegővel érintkező ammónia végül igen mérgező nitrit és nitrát ionokká oxidálódik: NH3 + levegő/oxigén → NO2- + NO3-
Az árnyékszékből származó anyag – az ammónium nitrátban gazdag műtrágyához hasonlóan – bár növeli a hozamot, de szennyezi is a környezetet. Az ürülékben túlélő bélférgek petéi pedig a termelt növényekkel újra az emberbe kerülhetnek súlyosan veszélyeztetve ezzel egészségét.

 

Az angol WC bírálata

Országh Józsefet idézve, tudományos körökben kialakult az a helytelen felfogás, miszerint „minél jobban tisztítjuk a szennyvizet, annál jobban kíméljük a környezetet”. Ahelyett, hogy a folyók szennyezését észlelve a szakemberek megvizsgálták volna annak lehetőségét, hogy milyen módon előzhető meg a szennyezés, az a nézet vált általánosan elfogadottá, hogy a folyók károsodását a szennyvíz tisztításával kell megelőzni. Mi is a probléma ezzel, illetve a vízöblítéses WC-k használatával?
•    Rengeteg vizet (ivóvizet!) pazarolnak: az alkalmankénti több liternyi víz leöblítésével éves szinten személyenként akár 15 m3 ivóvizet is lehúzhatunk a vécén. Egy városi család által felhasznált ivóvíz átlag 25-30%-át használja el erre a célra.
•    A WC jelentősen szennyezi a vízkészletet (a folyókat és a felszín alatti vízkészletet egyaránt): a víz az ürüléket eredeti tömegének több mint 50-szeresére hígítja, ami feketevíznek számít. A több kilogrammnyi (átlag 6 kg/fő/év) szerves nitrogén több mint 4-szeres mennyiségű (átlag 26 kg/fő/év) nitrát szennyezéssé alakul a hagyományos víztisztítás során.
A szennyvízcsatorna levegőszegény közegében a tisztítás során az ammónium nitráttá alakul. Ennek a nitrátnak a 90%-a a tisztítási iszapban marad, melynek mezőgazdasági értékesítésekor, a környezetbe visszajutva a földalatti vízkészletet szennyezi. (Egyébként ez a szennyvíziszap a bakteriológiai eredetű szennyezés mellett jelentős mértékben tartalmaz nehézfémeket és vegyszereket is, ami megkérdőjelezi annak újrahasznosítását.)
A víztisztító állomásokon működő nitrát-elvonó berendezések a fennmaradó 10% nitrát felét nitrogén gázra redukálják, a másik fele viszont a tisztított vízzel a folyókba jutva eutrofizációt okoz, „megfojtva” ezzel a vizek élővilágát.
•    Amellett, hogy víztisztítás során a fekáliában lévő értékes nitrogén vegyületekből nitrát szennyezést csinálunk, az egyik legnagyobb környezeti ártalom a vízbe vezetett értékes szerves anyagoknak az élővilág nagy körfolyamataiból való kivonása, ami által az értékes vegyületek többé nem vehetnek részt a humuszképződés folyamatában.
•    A szennyvíztisztítás igen költséges folyamat. Drága a tisztítóművek megépítése és üzemeltetése, és a szennyvízhálózat kiépítése is. A csatornarendszer kialakítása ráadásul csak sűrűn lakott területeken gazdaságos, márpedig kis népsűrűségű területeken is élnek emberek és keletkezik szennyvíz.

A fentiek alapján tehát igaz az a felvetés, miszerint a közületi víztisztítás környezetszennyezéssel jár. Sőt úgy tűnik, minél hatásosabban tisztítjuk a fekáliás vizet, annál jobban károsítjuk a környezetünket.
Norvég szakemberek 1996-os tanulmányukban összehasonlították a konvencionális közületi víztisztítást (csatorna + víztisztító állomás) a komposzt toalettek általános használata nyomán létrejött lehetőségekkel. Egészen pontosan a különböző szennyvízkezelési rendszerek árát, költségeit és környezetvédelmi hatásfokát (a berendezések által a környezetbe, főleg vizekben juttatott nitrogén és foszfor mennyiségét) vetették össze. A több évig tartó vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a komposzt toalettek anyagának a szelektív begyűjtése, komposzttá alakítása, és a háztartások szürkevizének a helyi, egyéni kezelése tízszeres hatékonyságú (vagyis tízszer kevesebb nitrogént és foszfort juttatnak a környezetbe) és fele annyiba kerül, mint a hagyományos közületi szennyvízkezelés.

 

Folytatjuk!

 

– Hári Beáta –
Öko-völgy Alapítvány

 

Az autonóm vízellátásról és nádgyökérzónás szennyvíztisztításról külön fejezet foglalkozik a Beszélgetések az önellátásról című könyvünkben. További információkért katt ide

 

1 hozzászólás to “Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 5. Komposzt toalettek – Az alapok”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image ov_fenntarthat_konf_12_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_2_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_8_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_31_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_19_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_32_20081008-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image fnyn_2010apr3_2_k-jpg image dscn6394-jpg image dscn6418-jpg image dscn6457-jpg image dscn6465-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A kiút megtalálásához lélekbeli változás szükséges, amelynek során rájövünk, hogy az igazi értéket nem lehet pénzben kifejezni, és az élet megannyi formáját nem lehet áruba bocsátani."
Az Egyházak Világtanácsának nyilatkozata (2000, Genf)