1A vízöblítés nélküli toalettek első nemzedékét még nagyszüleink kerti árnyékszékei jelentették. Bár ökológiai szempontból nem biztosítottak tökéletes megoldást (lásd 5. cikkünket), évszázadokon keresztül kielégítették használóik igényeit.

A száraz toalettek további nemzedékei

Országh József szerint a második nemzedéket azok a lakóépületekben is használható „skandináv típusú berendezések”, komposzt toalettek (a Clivus Multrum és társai) alkották, amelyek azon célból születtek, hogy kényelmesebbé tegyék a hagyományos árnyékszékek használatát egy a WC-hez leginkább hasonlító berendezések megalkotásával. Ezek fő jellemzője, hogy nagyméretű tartály alkalmazásával és a vizelet és a fekália különválasztásával igyekeztek csökkenteni az ürítések gyakoriságát. A szagok elvezetésére illetve a gyűjtő térfogatának csökkentésére (lényegében annak kiszárítására) elektromos árammal, jobb esetben napenergiával működő ventillátoros szellőző berendezést használtak. Ezek a toalettek nemcsak energiaigényük miatt nem bizonyultak ökologikus megoldásnak (arról nem is beszélve, hogy a szellőző rendszer meghibásodásnak kellemetlen következményei voltak), de a vizelet, mint tömény ammónium-nitrát oldat felhasználása, vagyis hígított formában történő elöntözése is környezetszennyezőnek tekinthető, és kedvezőtlenül hat a talaj humuszképző folyamataira.

 

2

 

A megoldást a száraz toalettek/komposztáló toalettek harmadik nemzedékének, az alomszékeknek/alomárnyékszékeknek (angolul biolitter toilet vagy BLT, franciául toilette á litière biomaîtrisée vagyis TBL) a megjelenése jelentette. A BLT egy szakaszos ürítésű berendezés, valójában egy bútorban elhelyezett vödör. Működésüknek az a lényege, hogy nem választják szét a vizeletet és a fekáliát, sőt előbbi jelenléte feltétele is a komposztálódási folyamatnak, viszont megkövetelik a cellulóz és lignin tartalmú adalékanyag (alom) használatát. Így megakadályozható a kellemetlen szagok keletkezése, és a komposztálódás irányába vihetjük el a folyamatot. Mindez viszont együtt jár azzal, hogy a lakóépületben lévő tartályt/vödör mérete nem lehet túl nagy, tehát gyakran kell üríteni, és a komposztálás is egy másik helyen (pl. a kertben) történik. Előnye viszont az, hogy nincs szükség energiafaló szellőző-berendezés alkalmazására. Az újítókat a BLT megalkotásakor elsősorban ökológiai célok vezérelték, az, hogy az ürüléket talajjavítás céljából hasznosítani lehessen.

 

3

Országh honlapján (http://www.eautarcie.com/hu/05c.html ) beszámol egyébként a vízöblítés nélküli toalettek legújabb, negyedik generációjáról is, a töménybudikról (TB-kről), amelyek abból a célból születtek, hogy elősegítsék az alomszékek működési elvének városi környezetbe való adoptálását.

Bármelyik nemzedékről, típusról is legyen szó, használat során cellulóz, lignin tartalmú adalékanyagot (almot) kell a gyűjtő tartalmához adni, és akkor megfelelően működő komposztáló toalettet kapunk.

Komposzt toalettek működtetése és építése

És ha már az adalékanyag szóba került, érdemes néhány gondolat erejéig arról is megemlékezni, hogy a humusz toalettek működtetésének kérdése kiemelt jelentőségű. Bár használatukkal sokat spórolhatunk (vizet, jobb esetben elektromos áramot, a szennyvízkezelés költségeit), sőt fizetségként még ingyen komposzthoz is jutunk és óvjuk környezetünket, működtetésük némi odafigyelés, erőfeszítést igényel. Vagyis biztosítani kell a folyamatos alomellátást, és kell, legyen valaki, aki rendszeresen üríti a tartály/vödör/akna tartalmát és foglalkozik a komposztkészítéssel. Tehát, ha már minden családtag lerakta voksát a komposzt toalett mellett, mindenképpen érdemes tisztázni a feladatmegosztást.

Ha már megvan az elhatározás, továbbá a felelős(ök) személye is, el kell dönteni, hogy milyen típusú berendezést kívánunk használni ezentúl, mik legyenek a vásárlás / az építés fő szempontjai:
– A nagy tartály kényelmes megoldást jelent, hiszen kevésszer kell üríteni annak tartalmát. (Pl.: Clivus Multrum, Compact Composter) A kis tartály viszont környezetbarátabb, de a többszöri ürítés több feladatot is ró a használókra. (Pl.: pre-composter / alomszék)

 

4

 

– A következő kérdés, hogy lakóépületben helyezzük-e el a toalettet, vagy ha van kert, az udvarban kerüljön kialakításra (pl. az egy-, kétaknás, vagy finn szabvány árnyékszékek jó kültéri megoldások).

– Az egyes változatok egy, két illetve többtartályos/aknás megoldást kínálnak. Ha például árnyékszéket építünk/építtetünk, akkor érdemesebb lehet kétaknásat kialakítani, az egyaknás helyet, ahol az első üreg tartalma az idő alatt is komposztálódik, amíg a másik használatban van. A compact composter (CC) tartálya például három kamrát tartalmaz, amelyeket elforgatásával halad a komposztálódás folyamata, miközben mindig új, üres tartály kerül használatba vételre.

– A kényelem és az ökológiai szempontok mellett természetesen nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy mennyibe is kerülnek ezek a berendezések. A kereskedelemben kapható változatokat elég borsos áron beszerezhetőek (akár több százezer forintot, több ezer eurót is elkérhetnek értük), érdemes tehát saját kivitelezésen gondolkodni. Komposztáló toalettet, alomszéket építeni ezenkívül azért is előnyösebb, szemben a technikailag túlbonyolított és több esetben kedvezőtlen ökológiai mérleggel rendelkező kereskedelmi változatokkal szemben (itt lehet gondolni a gyártási veszélyes hulladékokra, vagy az energiafaló üzemeltetésre is), mert működtetésük egyszerűbb, átláthatóbb, azonkívül az építés elősegíti a tanulási folyamatot is, ami által jobban megérhetjük azt, hogy mit és miért teszünk, tovább növelve környezetünk iránti felelősségérzetünket. Megépítésük a hozzáértők szerint nem igényel különösen nagy szakértelmet, egy átlagos barkácsolni szerető személy maga is képes boldogulni. Az egyik legolcsóbb, legegyszerűbb és legökologikusabb megoldást valószínűleg az alomszékek jelentik. (A TBL-ről további információkkal is szolgálunk a közeljövőben egy minap készült interjú közreadásával.)

 

5
–    A komposztáló toalett Magyarországon kereskedelmi forgalomban is kapható. Egy internetes holnapon (www.autonomhaz.eu) a következőket olvashatjuk: Compact composter esetében a tájékoztató ár: 300 000 Ft + ÁFA, a pre-composter pedig 90 000 Ft + ÁFA. A megtérülés 4 fő esetén ivóvíz és csatornadíj megtakarításból az előbbi esetében 2-4 év, az utóbbinál mindössze 0,5-1 év.

A világhálón több anyag is fellelhető illetve le is tölthető a témával kapcsolatban. Ezek az elmélet mellett részletes építési leírásokkal és tervrajzokkal is szolgálnak a barkácsolni szándékozók számára. Ezek közé tartozik például:
– Ertsey Attila: Saját építésű komposztáló toalettek c. munkája. A 60 oldalas kiadvány pdf formátumban is letölthető a következő linkre kattintva: szike.zpok.hu
– Az Ökológiai Intézet Alapítvány nevéhez fűződő 35 oldalas dokumentuma következő linken érhető el: ecolinst.hu
– Létezik egy kitűnő videó is a száraz toalettekről dr. Gyulai Iván (Az Ökológiai Intézet Alapítvány igazgatója) kalauzolásával. (Kattints ide: youtube.com) A 22 perces kisfilm nagyon jó áttekintést ad a teljes témakörről, részletesen is bemutatva a kétaknás komposzt toalett, a compact composter és a precomposter felépítését, működését, építési tippekkel is kiegészítve.

 

 

Mindegyik anyag a szelíd technológia kategóriájába sorolható, házilag is megépíthető változatok, így a Clivus Multrum (bel- és kültéri), a compact composter (CC), a precomposter (PC), az egy- és kétaknás illetve finn szabvány árnyékszék építéséhez nyújtanak segítséget. (Ide kattintva táblázatba foglaltuk az egyes típusok jellemzőit.)

Végül egyetlen tipp az építéshez, melyet mi magunk is kiemelnénk a fenti források nyomán:
Nagyon lényeges a szép kivitel. Amennyiben maradék illetve hulladék anyagok felhasználásával építünk toalettet (az újrahasznosítás mindig jó megoldás), akkor is törekedni kell arra, hogy a szemnek is vonzó, szép berendezést alkossunk, hiszen ha nem így járunk el, azzal nem segítjük elő a komposzt toalettek széles körű elterjedését. (Amúgy is tapasztalható egy bizonyos fokú ellenállás ezen berendezések használatával szemben.) A kivitelezéshez igénybe vehetjük akár népművész, bútorasztalos segítségét is, aki az online is elérhető tervek alapján a stílusunknak, illetve a lakás stílusának megfelelő szép bútordarabot elkészíti. Elképzeléseinknek pedig csak a fantáziánk szabhat határt. Íme kedvcsinálóként egy külföldi honlap csodaszép és ötletes alomszékek fotóival:  lithops.over-blog.fr

Források a teljes cikksorozatra (1-3. cikk) vonatkozóan:
http://zoldujsag.hu/vece-nelkul-avagy-miert-hasznaljunk-szaraz-toalettet/
www.autonomhaz.eu
http://www.ecolinst.hu/letoltok/Szaraz%20toalettek.pdf
http://www.szike.zpok.hu/sajat-epitesu-komposztalo-toalettek
http://www.eautarcie.com/hu/05c.html
http://humanurehandbook.com/downloads/Chapter_6.pdf
http://lithops.over-blog.fr/pages/nos_realisations_de_toilettes_seches_-542061.html

– Hári Beáta –
Öko-völgy Alapítvány

Az autonóm vízellátásról és nádgyökérzónás szennyvíztisztításról külön fejezet foglalkozik a Beszélgetések az önellátásról című könyvünkben. További információkért katt ide

2 thoughts to “Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 7. Komposzt toalettek működése és típusai

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük