A brit kormány fő tudományos tanácsadója szerint 2030-ra az egész bolygót fenyegető krízishelyzet alakulhat ki, mivel akkorra komoly gondok alakulhatnak ki az ivóvíz-, élelmiszer-, és energiaellátást tekintve.

A BBC értesülései szerint John Beddington professzor, kormánytanácsadó előrejelzésében figyelmeztetett a fenti körülmények várható együttállására, amelyek következményeit és lehetséges megoldásait részletezte írásában. A szakember szerint 2030-ra események egész sora kulminál majd a világban, amelyek egyenként is meglehetősen súlyosak, egyesítve azonban még komolyabb gondokat okozhatnak a bolygó lakóinak.

A krízishelyzet egyes összetevői bizonyos területeken erősítik is egymás hatásait. Az intenzív mezőgazdasági tevékenység például nagy mennyiségű vizet és energiát emészt fel. Beddington professzor szerint azonban emellett további tényezők bonyolítják a helyzetet és súlyosbítják a várható következményeket. Megvan a veszélye, hogy a Föld éghajlatának változása drasztikusan hat majd az élelmiszertermelésre.

Egyes kutatók emellett arra figyelmeztetnek, hogy előrejelzéseik szerint 2030-ra az Északi-sark csaknem teljesen jégmentessé válhat, amely felgyorsíthatja a globális felmelegedést, mivel az eltűnő jégtakarók miatt a Nap hője csak kisebb mértékben verődik vissza a Föld felszínéről.
A növekvő népesség egyre nagyobb része költözik majd városokba, amely tovább fokozza a víz iránti igényt. Ez a folyamat önmagát erősítheti, a vízforrások kimerülésével ugyanis egyre több vidéki kényszerülhet majd otthona elhagyására, hogy városokban folytassa az életét.

„Az előrejelzés a lehető legrosszabb helyzettel számol, amely mindenképpen egy valós fenyegetés” – nyilatkozta a BBC-nek David Pink professzor a Warwick University munkatársa Beddington prognózisáról.
„Az általános felvetés, mely szerint számos kritikus tényező együttállása fenyeget, helytálló” – fejtette ki Jules Pretty professzor az Essex egyetem szakértője. …ha nem teszünk ellenlépéseket, a következő generációnak komoly problémákkal kell szembenéznie, ezért is fontos, hogy megpróbáljunk megoldást találni ezekre a kérdésekre. Mindig kétségbeesem, amikor a világ kormányai arról beszélnek, hogy 2050-re ennyi és ennyi százalékkal
csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat. Nincs ennyi időnk, minél hamarabb lépnünk kell, az emberiségnek ugyanis még nem kellett ilyen komoly és összetett problémával szembenéznie!”

A teljes cikk itt olvasható