Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részében a jegenyefenyőkről esett szó, a mostani írásban pedig az észak-amerikai ciprusokról olvashatnak az érdeklődők.

A ciprusok kertépítészeti alkalmazása Magyarországon még gyerekcipőben jár: ezeket a gyönyörű növényeket hallatlan szívósságuk és elegáns megjelenésük ellenére ritkán alkalmazzuk. A faj és fajtakínálat bőséges, de csak néhány helyről lehet beszerezni őket. Habár első ránézésre a ciprusok nagyon hasonlóak, mégis érdemes jobban megismerkedni velük, hiszen lombszín, termet és habitus szempontjából valójában sokfélék.

Ciprusokkal mindig erős mediterrán karaktert érhetünk el kertünkben, már a látványuktól is forróbbá válik a levegő. Feltétlen olyan növényekkel és épített elemekkel társítsuk őket, melyek alátámasztják e hatást (fűszercserjék, pálmaliliomok, ernyős fák, világos kőanyagok és mediterrán rakásmód, enyhe lejtésű tető)!

Aranyló lombjával megkapó jelenség a Cupressus macrocarpa ’Goldcrest’ fajtája. A kép a Somogyvámosi Botanikus Kertben készült. (Fotó: Bede-Fazekas Ákos)

A bemutatásra kerülő ciprusok többsége Kaliforniában és Észak-Mexikóban él, némelyikük elterjedési területe Dél-Oregonig vagy pedig Dél-Mexikóig is elnyúlik. Sziklás talajon, arid viszonyok között tengődnek, és, hogy fagytűrésüket garantáljuk, ne is biztosítsunk számukra jobb feltételeket! Az ismertetett fajták nincsenek államilag minősítve, viszont hazánkban beszerezhetőek.

Ívesen hajló ágai különösen széppé teszik a Cupressus abramsiana-t (Fotó: Bede-Fazekas Ákos)

A cikkben részletes ismertetés található a következő fajokról: Santa Cruz-ciprus, oregoni ciprus, montereyi zöldciprus, mexikói ciprus, kis szerpentinciprus, nagytobozú ciprus, mendocinói zöldciprus, Sargent-ciprus.

A cikk teljes terjedelmében a Szép Kertek kertészeti folyóirat 58. számában olvasható

2 thoughts to “Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (2.)

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük