Öko-völgyes szakdolgozói siker a 2011-es OTDK-n

“Vigyél vissza Krisnához! – Párválasztás és annak társadalmi aspektusai a somogyvámosi Krisna-völgyben” címmel nyerte el György Réka a rangos XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi szekciójának különdíját.
Réka a PTE-BTK-n, Néprajz – Kulturális antropológia szakon VI. évfolyamos hallgató, és 2009 óta dolgozik témáján. Azóta kétszer egy hetet töltött el Krisna-völgyben kutatómunkával, és több alkalommal segítette az Öko-völgy Alapítványt önkéntes munkával.


30 oldalas dolgozatára és 15 perces előadására az opponensek magas pontszámokat adtak, és szövegesen is igazán szépen méltatták:

„Kulturális antropológiai megalapozottsága, témaválasztása, kérdésfeltevése érdemleges; problémaérzékenysége, elemzése, szövegezése dicséretes. Terepmunkája meggyőző.”

„A dolgozat alapos, érdekfeszítő munka. A szerző izgalmasan veti össze a párválasztás makrotársadalmi kontextusait a Krisna-völgy mikrotársadalmának a világával. Az elemzés ennek megfelelően egyaránt merít a szociológiai, kulturális antropológiai és a Krisna-hívők kultúrájáról szóló szakirodalomra. Az elméleti háttérről csupán a vallásantropológiai irodalom részletes feldolgozása hiányzik. A kutatás módszere rövid terepmunkákra épül, ami számos kérdéskör körüljárását korlátozta. Biztató viszont, hogy a szerző őszintén reflektál erre a hiányosságra, és további kérdéseket fogalmaz meg a kutatás folytatásához. A terepmunkák eredményeit ennek ellenére is kiválónak tartom, mivel a felvetett kérdéseket érdekfeszítő interjúrészletekkel és azok értelmezésével járja körül. Természetesen további példák és interjúk kellenek még ahhoz, hogy részletesen megismerjük az egyéni történeteket, konfliktusokat, kultúra és személyiség összefüggéseit a témakörrel kapcsolatban, hiszen (különösen ebben a témában) ez elkerülhetetlen. A dolgozatban bemutatott példák azonban rendkívül izgalmasak és további kutatások, publikációk ígéretét hordozzák magukban. Dicséretes a tanulmány összefoglalása is, amely magában foglalja a további kutatási lehetőségeket, kérdéseket is. A felmerült kérdésekhez még hozzátenném a párkapcsolatokhoz kapcsolódó mitikus és a közösségben folklorizálódott történetek gyűjtését, elemzését is.”

Az OTDK 2011. április 14-16. között zajlott a Zsigmond Király Főiskola épületében. Réka különdíjat kapott, ami publikációs lehetőséget jelent az MTA Szociológia Intézet Kultúra és közösség című művelődéselméleti folyóiratában.
Réka témavezetője a 2009-es év Öko-völgy Díjas oktatója, Farkas Judit, egyetemi adjunktus, akinek szintén gratulálunk!

A különdíjas dolgozat összefoglalója:

Krisna-völgyi terepmunkám során azt vizsgáltam meg, hogy egy zárt, vallásos közösség miként és hogyan nyújt alternatívát a XXI. századi társadalmi változásokra, tendenciákra? (családtípusok pluralizálódása, válás) Véleményem szerint ahhoz, hogy a család, mint a társadalom alapsejtje erős motorként tudjon működni, kikerülhetetlen életszakasz a párválasztás, a kutató számára pedig kikerülhetetlen kutatási terület a partnerszelekciós mechanizmusok vizsgálata.  Azaz annak vizsgálata, hogy ki, kivel és miért házasodik?
Megvizsgáltam, hogy milyen tanítások, szabályok mentén zajlik a párválasztás és annak menete, illetve, hogy a döntés mögött milyen egyéni elvárások, társadalomgazdasági és kulturális erőforrások játszanak szerepet. Megfigyeltem a párválasztási folyamat vertikális mozgását, hogy miként szűkül a kereső egyén előtt a házassági piac összetétele.Végül, ez a dolgozat a kutatás első állomása, melynek célja, az idáig összegyűjtött adatok alapján egy koherens képalkotás és elemzés a krisna-völgyiek párválasztásaikról, illetőleg azon részterületekről, amelyek összefüggnek, relációban állnak ezzel a rítussal vagy éppen a párválasztásra vezethetőek vissza.

Réka egyébként előadója volt az Öko-völgy Alapítvány III. Fenntarthatósági Konferenciájának is, amelynek absztrakt kötetében az alábbi összefoglalót adta előadásáról:

A társadalmi fenntarthatóság négy tőke típusból áll: humán-, társadalmi-, ember alkotta-, és természeti tőkéből. Ezek az életminőség négy dimenziójának felelnek meg. Kutatásom kiindulópontja a társadalmi fenntarthatóság emberi, társadalmi aspektusának vizsgálata.

Számos kutatás által bizonyított tény, hogy a humán-, társadalmi tőke pozitív hatást gyakorol a többi tőkeformákra is, így például szorosan összefügg egy közösség gazdasági, mentális, egészségügyi állapotával, fejlődésével, hogy milyen életkörülmények között, milyen életminőségben, illetve szociális hálóban él az egyén. De a négy tőke típus együttesen váltja ki a fenntarthatóságot, ezek közül egyik sem áldozható fel hosszútávon a másik rovására, mert az a közösség hanyatlásához vezetne.

A család az a közeg, aminek kiemelkedő szerepe van a tudás és a kultúra javainak alakításában és továbbadásában, a humán tőke egyik motorjaként működik. És épp ez az a közeg, amely napjainkban egyre inkább funkcióját veszti, a nukleáris családot egyre növekvő esetben felváltja a „két családos” modell, miszerint a férj/feleség válás után új családot alapít, de ezzel egy időben előző házasságából származó gyermekével/gyermekeivel is tartja a kapcsolatot. A család elveszítette gazdasági egységét, és az érzelmi kötődések sem adnak minden esetben stabil környezetet a tagjai számára. A biztos pontok, szokások, rítusok eltűnnek, a szabadon választott elvek, a „barkácsolt” világnézet mind-mind a bizonytalanság felé halad.

A somogyvámosi Krisna-völgyben végzett terepmunkám során merült fel bennem ennek a társadalmi problémának a lehetséges gócpontja. Ahhoz hogy a család, mint a társadalom alapsejtje erős motorként tudjon funkcionálni, kikerülhetetlen életszakasz a párválasztás, a kutató számára pedig kikerülhetetlen kutatási terület a partnerszelekciós mechanizmusok vizsgálata. Azaz annak vizsgálata, hogy ki, kivel és miért házasodik, illetve, hogy mennyire tudatos és megalapozott döntésen alapulnak ma a házasságkötések.

Hipotézisem, hogy egy endogám, szoros erkölcsi, vallási tanításokkal bíró, és ebből adódóan azonos, koherens világnézetű közösségben erősebb hatást tud kifejteni a humán tőke, és ezáltal stabilizáló hatással bír a közösség társadalmi fenntarthatóságára. Kérdésem továbbá, hogy a Krisna-tudat a mindennapokban, a gyakorlatban is homogenizáló hatással bír-e, és hogy valóban mankóként funkcionál-e a jegyesség, házasság kritikusabb, válságosabb időszakaiban.

Terepmunkám során megvizsgáltam a párválasztás fázisait, az ismerkedéstől egészen a házasságig. Célom a szakirodalom által megfogalmazott partnerszelekciós mechanizmusok, ezen belül a társadalomgazdasági erőforrások, kulturális jellemzők, a szubjektív-objektív életminőség mérése, kutatása.

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket! Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás
Fotógaléria
Loading...
image dscn6418-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image fnyn_2010apr17_4_k-jpg image dscn6465-jpg image dscn6436-jpg image fnyn_2010apr3_3_k-jpg image dscn6415-jpg image fnyn_2010apr17_k-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg image dscn6452-jpg image fnyn_2010apr3_2_k-jpg image dscn6394-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Egy társadalom csak addig virágzik, amíg a szellemi értékek az elsődlegesek."
Végh László - Szám Dorottya - Hetesi Zsolt