Öko-völgyes szakdolgozói siker a 2011-es OTDK-n

“Vigyél vissza Krisnához! – Párválasztás és annak társadalmi aspektusai a somogyvámosi Krisna-völgyben” címmel nyerte el György Réka a rangos XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi szekciójának különdíját.
Réka a PTE-BTK-n, Néprajz – Kulturális antropológia szakon VI. évfolyamos hallgató, és 2009 óta dolgozik témáján. Azóta kétszer egy hetet töltött el Krisna-völgyben kutatómunkával, és több alkalommal segítette az Öko-völgy Alapítványt önkéntes munkával.


30 oldalas dolgozatára és 15 perces előadására az opponensek magas pontszámokat adtak, és szövegesen is igazán szépen méltatták:

„Kulturális antropológiai megalapozottsága, témaválasztása, kérdésfeltevése érdemleges; problémaérzékenysége, elemzése, szövegezése dicséretes. Terepmunkája meggyőző.”

„A dolgozat alapos, érdekfeszítő munka. A szerző izgalmasan veti össze a párválasztás makrotársadalmi kontextusait a Krisna-völgy mikrotársadalmának a világával. Az elemzés ennek megfelelően egyaránt merít a szociológiai, kulturális antropológiai és a Krisna-hívők kultúrájáról szóló szakirodalomra. Az elméleti háttérről csupán a vallásantropológiai irodalom részletes feldolgozása hiányzik. A kutatás módszere rövid terepmunkákra épül, ami számos kérdéskör körüljárását korlátozta. Biztató viszont, hogy a szerző őszintén reflektál erre a hiányosságra, és további kérdéseket fogalmaz meg a kutatás folytatásához. A terepmunkák eredményeit ennek ellenére is kiválónak tartom, mivel a felvetett kérdéseket érdekfeszítő interjúrészletekkel és azok értelmezésével járja körül. Természetesen további példák és interjúk kellenek még ahhoz, hogy részletesen megismerjük az egyéni történeteket, konfliktusokat, kultúra és személyiség összefüggéseit a témakörrel kapcsolatban, hiszen (különösen ebben a témában) ez elkerülhetetlen. A dolgozatban bemutatott példák azonban rendkívül izgalmasak és további kutatások, publikációk ígéretét hordozzák magukban. Dicséretes a tanulmány összefoglalása is, amely magában foglalja a további kutatási lehetőségeket, kérdéseket is. A felmerült kérdésekhez még hozzátenném a párkapcsolatokhoz kapcsolódó mitikus és a közösségben folklorizálódott történetek gyűjtését, elemzését is.”

Az OTDK 2011. április 14-16. között zajlott a Zsigmond Király Főiskola épületében. Réka különdíjat kapott, ami publikációs lehetőséget jelent az MTA Szociológia Intézet Kultúra és közösség című művelődéselméleti folyóiratában.
Réka témavezetője a 2009-es év Öko-völgy Díjas oktatója, Farkas Judit, egyetemi adjunktus, akinek szintén gratulálunk!

A különdíjas dolgozat összefoglalója:

Krisna-völgyi terepmunkám során azt vizsgáltam meg, hogy egy zárt, vallásos közösség miként és hogyan nyújt alternatívát a XXI. századi társadalmi változásokra, tendenciákra? (családtípusok pluralizálódása, válás) Véleményem szerint ahhoz, hogy a család, mint a társadalom alapsejtje erős motorként tudjon működni, kikerülhetetlen életszakasz a párválasztás, a kutató számára pedig kikerülhetetlen kutatási terület a partnerszelekciós mechanizmusok vizsgálata.  Azaz annak vizsgálata, hogy ki, kivel és miért házasodik?
Megvizsgáltam, hogy milyen tanítások, szabályok mentén zajlik a párválasztás és annak menete, illetve, hogy a döntés mögött milyen egyéni elvárások, társadalomgazdasági és kulturális erőforrások játszanak szerepet. Megfigyeltem a párválasztási folyamat vertikális mozgását, hogy miként szűkül a kereső egyén előtt a házassági piac összetétele.Végül, ez a dolgozat a kutatás első állomása, melynek célja, az idáig összegyűjtött adatok alapján egy koherens képalkotás és elemzés a krisna-völgyiek párválasztásaikról, illetőleg azon részterületekről, amelyek összefüggnek, relációban állnak ezzel a rítussal vagy éppen a párválasztásra vezethetőek vissza.

Réka egyébként előadója volt az Öko-völgy Alapítvány III. Fenntarthatósági Konferenciájának is, amelynek absztrakt kötetében az alábbi összefoglalót adta előadásáról:

A társadalmi fenntarthatóság négy tőke típusból áll: humán-, társadalmi-, ember alkotta-, és természeti tőkéből. Ezek az életminőség négy dimenziójának felelnek meg. Kutatásom kiindulópontja a társadalmi fenntarthatóság emberi, társadalmi aspektusának vizsgálata.

Számos kutatás által bizonyított tény, hogy a humán-, társadalmi tőke pozitív hatást gyakorol a többi tőkeformákra is, így például szorosan összefügg egy közösség gazdasági, mentális, egészségügyi állapotával, fejlődésével, hogy milyen életkörülmények között, milyen életminőségben, illetve szociális hálóban él az egyén. De a négy tőke típus együttesen váltja ki a fenntarthatóságot, ezek közül egyik sem áldozható fel hosszútávon a másik rovására, mert az a közösség hanyatlásához vezetne.

A család az a közeg, aminek kiemelkedő szerepe van a tudás és a kultúra javainak alakításában és továbbadásában, a humán tőke egyik motorjaként működik. És épp ez az a közeg, amely napjainkban egyre inkább funkcióját veszti, a nukleáris családot egyre növekvő esetben felváltja a „két családos” modell, miszerint a férj/feleség válás után új családot alapít, de ezzel egy időben előző házasságából származó gyermekével/gyermekeivel is tartja a kapcsolatot. A család elveszítette gazdasági egységét, és az érzelmi kötődések sem adnak minden esetben stabil környezetet a tagjai számára. A biztos pontok, szokások, rítusok eltűnnek, a szabadon választott elvek, a „barkácsolt” világnézet mind-mind a bizonytalanság felé halad.

A somogyvámosi Krisna-völgyben végzett terepmunkám során merült fel bennem ennek a társadalmi problémának a lehetséges gócpontja. Ahhoz hogy a család, mint a társadalom alapsejtje erős motorként tudjon funkcionálni, kikerülhetetlen életszakasz a párválasztás, a kutató számára pedig kikerülhetetlen kutatási terület a partnerszelekciós mechanizmusok vizsgálata. Azaz annak vizsgálata, hogy ki, kivel és miért házasodik, illetve, hogy mennyire tudatos és megalapozott döntésen alapulnak ma a házasságkötések.

Hipotézisem, hogy egy endogám, szoros erkölcsi, vallási tanításokkal bíró, és ebből adódóan azonos, koherens világnézetű közösségben erősebb hatást tud kifejteni a humán tőke, és ezáltal stabilizáló hatással bír a közösség társadalmi fenntarthatóságára. Kérdésem továbbá, hogy a Krisna-tudat a mindennapokban, a gyakorlatban is homogenizáló hatással bír-e, és hogy valóban mankóként funkcionál-e a jegyesség, házasság kritikusabb, válságosabb időszakaiban.

Terepmunkám során megvizsgáltam a párválasztás fázisait, az ismerkedéstől egészen a házasságig. Célom a szakirodalom által megfogalmazott partnerszelekciós mechanizmusok, ezen belül a társadalomgazdasági erőforrások, kulturális jellemzők, a szubjektív-objektív életminőség mérése, kutatása.

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image ov_fenntarthat_konf_2_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_8_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_32_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_19_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_31_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_12_20081008-jpg image im003855k-jpg image im003821k-jpg image im003873k-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image im003838k-jpg image im003862k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el."
Kenneth E. Boulding (filozófus, közgazdász)