Önáltatás helyett: önellátás

A Krisna-völgyben lakó mintegy százötven fős közösség egyik legfőbb törekvése az önfenntartó és egyben fenntartható életmód megvalósítása. Ennek fontos része az ökologikus élelmiszer-termelés.

 

Az önellátás néhány kulcseleméről Rádhákántha prabhu (Barsi Attila), az Öko-völgy agrárigazgatója adott tájékoztatást.

– Az önellátáshoz elsődleges néhány alapszükséglet kielégítése: az élelem és ruházat megteremtése; a gyógyítás; az oktatás; valamint testünk védelme (építészet, hajlék létrehozása). Ha mindez kellően megalapozott, akkor kielégíthetők a közösség elsődleges igényei. Viszont nem mindegy mindezek minősége. Mivel a faluközösség életét hosszú távra tervezzük, ökologikusan kell gondolkodnunk és cselekednünk. Ez napjainkban többek között azt jelenti, hogy jól kell tudnunk ötvözni a régiek tudását és a korszerű technikát, egyszerre törekedve az egyszerű, környezetbarát és egyben egészséges megoldásokra, és a külvilágtól való függetlenség növelésére. A hagyományos paraszti megoldások is mindig alkalmazkodtak a kor adottságaihoz. Például, amikor még sok erdő volt, a fő építőanyag a fa volt. Később, ahogyan az erdők fogyatkoztak, áttértek a föld nagyarányú építési célú felhasználására. Ma a környezettudatos építészet központi kérdése az energiagazdálkodás.

– A fő elv Krisna-völgy mezőgazdaságában az ökologikusság? 

– Az ökologikusság inkább következmény, a hála, a tisztelet jele a Teremtő felé. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Istent, Aki gondoskodik rólunk. A védikus kultúra szerint hét anyánk van, és közéjük tartozik a föld is. Ez az alaptézis, amiből a környezettudatos gondolkodásunk ered. Miért mérgeznénk meg vegyszerekkel anyánkat, és rajta keresztül önmagunkat is, hogyha a szükséges élelmet a biogazdálkodás tiszta módszereivel is megtermelhetjük? 

– Krisna-tudatú hívőkként egy kiapadhatatlan tudásforrás, a védikus irodalom áll rendelkezésetekre. Gazdálkodásra vonatkozó útmutatások is találhatók ezekben az ősi szentírásokban?

– A védikus társadalomban a király feladata és felelőssége volt a gazdálkodás feltételeinek (például a közösségi használatú raktárak, utak, kutak, öntözőrendszerek) biztosítása. A gazdaság valós, kézzelfogható értékeken alapult (pl. terményeken). Mivel a gazdaságban megjelent egy nem valós érték (a pénz) is, a gazdaság fokozatosan elkorcsosult.

Gyakran nyúlunk vissza a védikus irodalomhoz, ahol elsősorban az elvekre vonatkozólag találunk útmutatást. A gyakorlati megvalósításhoz tanulmányozzuk a hagyományos magyar paraszti eljárásokat, figyelembe vesszük a helyi viszonyokat, a klímaváltozással kapcsolatos teendőket, és a gazdálkodás során a holdnaptárt alkalmazzuk. A régi módszereket több okból sem tudjuk egy az egyben átvenni. Régen például kiszámíthatóbb volt az időjárás, vagyis lehetett előre tervezni. Ma már eszünkbe sem jutna a kalendárium alapján összeállítani az éves gazdálkodási tervet, ugyanis a változékony időjárás ma egészen más stratégiát követel.

– Mennyiben alkalmazzátok a modern növénynemesítés vívmányait? 

– Keressük a szárazságtűrő fajokat és fajtákat, legyenek bár ősiek vagy újak. Az új fajták között számos ígéretes van, de megfelelő gondozásuk sokszor kényes kérdés. A szép és nagy gyümölcsű fajták gyakran kevésbé ellenállóak a betegségekkel szemben. Fontosnak tartjuk a régi, extenzív fajták génmegőrzési célú szaporítását is. Ami semmiképp sem jöhet szóba, az a genetikailag módosított szervezetek (GMO) termesztése. 

– Adnál egy kis ízelítőt a termesztéstechnológiai módszereitekről? 

– Termesztésünk teljesen bio módszerekkel történik, a gyümölcs- és szántóföldi rész már hivatalosan is megkapta a bio minősítést. A gabonatermesztés során vetésforgót alkalmazunk, ezért is látni a földeken a gabonák mellett mustárt, lucernát (ami nitrogénben dúsít) és facéliát (amely foszforban dúsítja a talajt). Utóbbi faj remek méhlegelő, így méhészetünk is hasznosítja. Az ősszel beszántott zöldtrágya (pl. mustár) mellett alkalmanként szerves trágyát is használunk, amit tehenészetünkből (trágya, szalmástrágya) és a kertészeti/konyhai hulladékokból nyerünk. Így kapcsolódnak össze mezőgazdaságunk szegmensei, vagyis a tehenészet, a szántóföldi-, zöldség- és gyümölcstermesztés.
A zöldségtermesztésben alkalmazott kiemelt módszerünk a növénytársítás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a megfelelő fajokat ültetjük egymás közelébe, akkor egy finom egyensúly beállta után a növények egymásnak biztosítanak védelmet a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.  Emellett használunk például mulcsozást (talajtakarást) a talaj szárazodásának és gyomosodásának megelőzésére. A gyümölcsös sorközeibe ribizlit telepítettünk, illetve a közöket kaszáljuk. Idén próbáljuk ki a modern tudomány egyik újítását (az „EM”-et), mikrobák segítségét fogjuk igénybe venni a termőtalaj tulajdonságainak javítására és a komposztképzés gyorsítására. 

– Mennyi terményt tudtok ilyen módszerekkel előállítani?

– Az itt termelt gabona egész évre elegendő a közösségnek, a zöldség az igények felét, a gyümölcs pedig a négyötödét elégíti ki. Szeretnénk rövid időn belül utóbbiak mennyiségét is növelni, hiszen végső soron a teljes önellátásra törekszünk. A termőföld terület nem jelent számunkra korlátot, hiszen meglepően kis területen meg lehet termelni a másfélszáz fő számára szükséges betevőt: gyümölcsösünk és szántóföldjeink jelenleg 3-3 hektárt, zöldségesünk pedig mindössze 2 hektárt foglal el.

(Az interjút készítette: Rév Szilvia & Kun András)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket! Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás
Fotógaléria
Loading...
image fnyn_2010apr3_2_k-jpg image dscn6415-jpg image dscn6465-jpg image dscn6452-jpg image fnyn_2010apr17_4_k-jpg image fnyn_2010apr17_k-jpg image fnyn_2010apr17_3_k-jpg image dscn6394-jpg image dscn6418-jpg image dscn6422-jpg image dscn6436-jpg image dscn6457-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Kevés a környezetet "csak védeni". (...), ma már egyedül a tudatos és bölcs környezethasználat vezethet eredményre."
Kóródi Márta