Ősi vízgazdálkodási rendszer Bali szigetén

„Nagy árat fizettünk azért, mert nem ismertük el a hagyományos módszerekben rejlő bölcsességet. A projectnek az a tanulsága, hogy a Bali rizsteraszok olyan komplex mesterséges ökoszisztémát képeznek, melyet több évszázad tapasztalata hozott létre.”

Az Indonéz-szigetvilágban található Bali szigetének egyik vulkáni csúcsán található egy hatalmas templom, amit a vizek Istennőjének Devi Danunak építettek. Úgy tartják, az Istennő a vulkán krátertavában lakik. A templomban 24 pap él, akiket gyermekkorukban egy szűz papnő választott ki arra a feladatra, hogy az istennőt szolgálják.

A balinézek rizst termelnek, amihez az egész szigetet teraszosították. A hegyekből az esőt néhány nagy esésű folyó vezeti a tengerbe, amelyek vizét elágazó csatornarendszerrel a teraszokon tökéletesen szétterítik. A meredek hegyoldalba vájt hosszú csatornarendszer fenntartása nagyfokú összehangoltságot igényel.

Társadalmuk legfontosabb szerveződési egysége a subak, amely azon emberekből áll, akik egyetlen végső csatorna elágazásból nyerik a vizet a közös teraszuk öntözéséhez. Egy subak mérete nagyjából megfelel egy vadász-gyűjtögető csoportnak, és úgy is működik. Közösen választanak vezetőt maguk közül, aki képviseli a subakot. Legfontosabb közös tevékenységük az öntözőrendszerük fenntartása, utak és gátak karbantartása, és a vízlopás megakadályozása.

A krátertóban elhelyezkedő főtemplom alatt minden csatorna elágazásnál kisebb templomok emelkednek. A legkisebb templomok ott állnak ahol a csatorna beleömlik egy teraszba, ezeket csak egy-egy subak használja. A nagyobb templomokat csupán az év néhány nevezetes napján használják, és mindegyiknek saját szentjei és istenei vannak. Minden csatorna-elágazás az ott álló templommal az alatta fekvő subakok gyülekező és érdekegyesítő helye.

„A Pura Er Jeruk a legnagyobb templom a környéken. Ez alatt 24 subaknak 14 kisebb temploma áll. Ez a 24 subak egyesül Pura Er Jeruk templomában, amikor ott találkozunk. Minden döntés, minden szabály, ami a vetés idejét és a vízzel kapcsolatos munkákat illeti ilyenkor születik. A döntéshozatalt követően mindenki hazamegy, majd összehívja a subakja minden tagját, és kihirdeti a határozatot. Ennek megfelelően a vetés napra készen be van osztva a subakok között, mivel a vizet ennek megfelelően szabályozzuk. Például 10 napig az egyik subak vet, a következő 10 napon a másik, és így tovább. Itt mindent az időkényszer irányít, mert egyetlen nap csúszás felboríthatja az összhangot. Ha sok a rágcsáló, akkor mindannyian olyan terményt vetünk, amit a rágcsálók kevésbé szeretnek.”

A modern mezőgazdaság nagykiterjedésű monokultúrái világszerte a kártevők szinte akadálymentes szaporodásának melegágyai, amelyek ellen aztán csak nagyon nehezen lehet védekezni. A hagyományos gazdaságokban a védekezés leghatásosabb módja, hogy évről-évre más terményt vetnek az adott területre, és emellett a kártevőket égetéssel vagy elárasztással is ritkítják.

A balinéz főpapot a Vízistennő földi képviselőjének tartják, aki mindig fehérben jár, és hosszú hajat visel. A főpap napközben áldozatot mutat be a parasztok nevében, akik rizst termelnek. Éjszaka álmaiban az Istennőtől közvetlen utasításokat kap. A főpapot a szegény gyerekek közül választják, de rangja mégis felér egy királyéval.

Valójában a templomi rendszer, a főtemplom és a csatornahálózat egyaránt a gazdálkodás összehangolását, és a béke fenntartását szolgálja. Ha vita támad a víz elosztása során, azt a főtemplom papjai simítják el. Ha egy csapat új teraszt kíván építeni, akkor a főtemplom papjai megszemlélik a helyszínt, hogy annak létesítése nem károsítja-e a többi subak vízbázisát. Ha engedélyt adtak, akkor gyakorlati tanácsokkal is szolgálnak az építkezéshez. A főtemplom több ezer paraszt munkáját hangolja össze több 100 km2-en.

Amikor a hollandok – akik azért valamelyest maguk is konyítanak a vízmérnöki munkákhoz – a 19. században gyarmatosították a szigetet, semmit nem tudtak hozzátenni a létező rendszerhez azon túlmenően, hogy megadóztatták. Az ez után következő, a balinézek számára a tragikus jövőt jelentő „zöld forradalom” idején egy amerikai mérnök azt mondta: „Ezeknek az embereknek nem papokra, hanem mérnökökre és hidrológusokra van szükségük.” A termésátlagok növelése céljából a parasztokat törvénnyel kötelezték a modern fajták és kemikáliák alkalmazására. Talán mondani sem kell, hogy a gazdálkodásra nézve mindez katasztrofális következményekkel járt.

A nagyhozamú növényfajták tábláit olyan mennyiségben rövid időn belül olyan tömegben özönlötték el a kártevők, hogy azt a kemikáliák sem tudták ellensúlyozni. Az új fajták vízigényének nem felelt meg a több száz éves öntözőrendszer, és ez felborította a vízellátás rendjét. Ezek után komputerrel próbálták meg modellezni, hogy mi lehetne az optimális megoldás. A programok azt mutatták, hogy a hagyományos művelési mód a vízelosztást és a kártevők szabályozását illetően nagyon közel volt az optimálishoz.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank nyilatkozata: „Ebben az esetben a modern technológia és bürokratikus szervezési mód teljes csődöt mondott, mert egyértelműen ez tehető felelőssé az 1982 és 1985 között tapasztalt nagyméretű terméskiesésért. Nagy árat fizettünk azért, mert nem ismertük el a hagyományos módszerekben rejlő bölcsességet. A projectnek az a tanulsága, hogy a Bali rizsteraszok olyan komplex mesterséges ökoszisztémát képeznek, amelyet több évszázad tapasztalata hozott létre.”

A balinézek vallási rendszerében központi szerepet játszik a víz szentsége. A szent víz jelképezi a subakok egymásrautaltságát. A főtemplom könyvében ez így fogalmazódik meg: „Mivel az Istennő ad minden vizet, az, aki nem engedelmeskedik törvényeinek, nem művelhet rizsteraszt.” Mikor egy parasztot megkérdeztek, hogy honnan származik a főpap királyhoz illő hatalma azt felelte: „Csakis a hitből, a túláradó hitből. Batur főtemploma mindennek a központja, mert minden víz onnan ered. Ebben a pillanatban is a főpap tart a kezében minden vizet a főtemplom falai között.”

A hit olyan tekintélyt biztosít a rendszer számára, melyre egyetlen szekuláris intézmény sem lehetne képes. A vallási rendszer híján az öntözőrendszer is összeomlana. A Bali vízi templomrendszer mindennél jobban példázza a vallás hétköznapi szerepét. Ez a rendszer annak is szép példája, hogy miként lehet kisméretű közösségeket úgy összehangolni, hogy a közösség szerveződése ne felső utasításra, hanem alulról építkezve valósuljon meg.

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket! Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás
Fotógaléria
Loading...
image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image dscn6418-jpg image dscn6394-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg image dscn6452-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image fnyn_2010apr3_2_k-jpg image fnyn_2010apr17_4_k-jpg image fnyn_2010apr17_3_k-jpg image dscn6422-jpg image fnyn_2010apr3_3_k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
„Aki azt hiszi, hogy az exponenciális növekedés örökké fenntartható egy véges világban, az vagy őrült, vagy közgazdász."
Kenneth E. Boulding