Tisztítsuk ruhánkat, hagyjuk tisztán környezetünket!

A somogyvámosi Öko-völgy lakóközössége az élet minden területén összhangra törekszik a természettel. Még a mosást is ökológiai szempontból a legkedvezőbb módon oldják meg.

A praktikákról Pártha prabhut (Pőcze Vilmost), a farm tájrendezési és környezetvédelmi igazgatóját kérdeztük.

Úgy tudjuk, a mosást is elektromos áram nélkül oldjátok meg. Kézzel mostok, mint nagyanyáink. Kádat, lavórt, mosóteknőt és néhányan speciális kialakítású, mángorlót imitáló, bordázott mosdót használtok. A mosószerek is a korábbi korokat idézik?

Részben igen. Többféle megoldás létezik, amelyeket a hazai „zöld” civil szervezetek is javasolnak. Mi a többségét alkalmazzuk is, és nagyon jók a tapasztalataink. Környezetbarát módon, olcsón, mégis hatékonyan tudjuk ruháinkat tisztítani.

Minden ökovölgy-lakó ugyanazzal a módszerrel mos?

Vannak házi módszereket kedvelők, de van egy raktárunk is, ahol többféle mosószer elérhető. Minden bhakta maga döntheti el, melyik megoldást választja, vagy miképpen kombinálja a lehetőségeket.

Kérlek, mesélj a módszerekről!

Menjünk sorban, az egyszerű, házi készítésűtől a gyáriak felé. Házi módszerrel készíthető el a hamulúg. Tiszta fahamut áztatunk 2-3 napig, majd szűrés után egy erősen lúgos, színtelen oldatot kapunk, ami hetekig eltartható. Hígítva, körültekintően szabad csak használni, mert valóban erős lúg. Előnye, hogy a természetbe kerülve teljesen elbomlik. Finomabb, kímélendő anyagokhoz nem használjuk (pl. selyem), mert gyorsan elöregíti. Bevált folteltávolító, különösen magas vízhőmérsékletnél érvényesül ez a hatása. A másik közkedvelt szerünk a mosószóda (nátrium-karbonát). Bár házilag nem állítható elő, de több helyen beszerezhető, egyszerű, olcsó és környezetbarát, univerzális megoldás. Nem túl hideg vízben jól oldódik, fehérít, szagtalanít, és lágyítja a vizet. Ideális áztatáshoz. Az áztatás után a mosás sokkal egyszerűbb és kevesebb mosószerrel is hatékonyabb lesz. A mosószóda egyetlen hátránya, hogy a szennyvízzel a talajba jutva kissé szikesít, de helyes adagolással és higítással, kiváltképp természetes (pl. nádgyökérzónás) szennyvíztisztítót is alkalmazva ártalmatlan az élővilágra. Áztatás után érdemes mosószappannal folytatni a mosást (főleg a makacs foltok dörzsöléséhez). A bolti mosószappanok közül előnyben részesítjük azokat, amik kizárólag növényi alapanyagúak, vagyis készítésükhöz nem öltek állatot. Ilyen például a Tulasi és a Sonett márkanevű, vagy a drogériákban kapható natúr kozmetikai szappan, de némi fortéllyal házilag is főzhetünk szappant (no meg némi növényismerettel). A korábban szintetikus detergensekkel mosott ruhákat mosószappanos mosás előtt mindenképpen áztatni kell, különben megsárgul, ragadós lesz.

Van már nádgyökérzónás szennyvíztisztítótok is?

Éppen kialakítás alatt.

A gyári mosóporok közül mit tudsz ajánlani?

Vannak lebomló, természetes anyagokat tartalmazó gyári mosóporok is. A Frosch termékcsalád például elég szelíd, lebomló anyagokat tartalmaz, bár sajnos tenzidek is vannak bennük. Így a belőle keletkező szennyvíz közvetlenül kijuttatva veszélyt jelent az élővizekre. Szennyvíztisztítón keresztül folyatva azonban ártalmatlanítható, s nem utolsó szempont, hogy olcsó is. Mi is használjuk a termékeiket. Egyébként a legtöbb foszfátmentes mosópor sajnos eltűnt a piacról, a választék legfeljebb az oldószert illetően különbözik. Az a tapasztalat, hogy közülük csak a drága kategória az, ami tényleg hatékonyan tisztít, környezetbarátságról azonban itt már régen nem beszélhetünk. Fehérítő hatásukat például ezek az intenzív mosóporok csak magas hőfokon (70◦C fölött) érvényesítik, alacsonyabb hőfokon szükségtelenül terhelik környezetünket. A víz elektromos árammal (de akár fával) történő magas hőfokra hevítése pedig energetikai szempontból pazarló, környezetterhelő megoldás.

Öblítéshez használtok valami szert?

Pompásan megfelel az ecet vagy a citromsav. Tökéletesen környezetbarátok, és betöltik funkciójukat is, vagyis kioldják a ruhából a lúgos mosószer maradékokat. Illatosítónak pedig nincs jobb, mint a friss szellő és a napsütés, vagy néhány természetes illóolaj.

Az Indiából származó mosódió stílszerűnek tűnne Krisna-völgyben. Hogyan viszonyultok hozzá?

Ideális, „készen termő” mosószer, de elég drága és nem helyi termék (mérsékelt éghajlaton nem termeszthető). Épp most kísérletezek a nevelésével, de a faj eredetileg a trópusi klímát kedveli, így szükséges lesz hozzá egy növényház is…

Ha komolyan erre szeretnénk a mosást alapozni, akkor nem is lenne elég egy fa termésmennyisége az egész közösség ellátásához. Van hazai növény erre a célra, mint a szappanfű, vagy még néhány szaponint tartalmazó fa és cserje. A jövő még sokat táplálkozhat a múltból, mosási technikák terén is.

(az interjút készítette: R.Sz.&K.A.)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Egy törékeny bioszférában az emberiség sorsa attól függ, hogy képesek leszünk-e megvalósítani a korlátozott fogyasztás és a nem-anyagi gyarapodás etikáját, a legmélyebben értelmezett önkorlátozást."
Alan Durning, a World Watch Institute vezető kutatója