Két hét, két új megfigyelt madárfaj Krisna-völgyben.

Szeptember 30-án egy fiatal gyöngybaglyot (Tyto alba) találtunk méhészetünk mellett a
magas fűben. A madár röpképtelennek tűnt. Megvizsgáltuk, de sem
külsérelmi nyomot, sem betegség jelét nem találtuk rajta, így
valószínűleg csak a növényzet akadályozta a szabad mozgásban. A közeli
erdőfolthoz vittük egy fára, ahol bizonyította egészséges voltát, és
tovarepült. A gyöngybagoly Magyarországon fokozottan védett madárfaj, a
Dél-Dunántúlon gyakoribb, mint másutt az országban. Rendszerint
magtárakban, templomtornyokban, padlásokon költ, így reméljük nálunk sem
csak kóborlásai során kerül majd szem elé (itteni költéséről nincs adatunk).

Alig telt el két hét és központi irodánk bejáratánál 6 keresztcsőrű
(Loxia curvirostra) tűnt fel egy tuja magjait csipegetve. Szintén
kóborló madarakról beszélhetünk, de hazánkban csak alkalmanként jelenik
meg nagyobb csapatokkal, amúgy ritka fészkelő fenyveseinkben.
Érdekessége, hogy a két csőrkáva egymás mellé zárul, így a fenyőfélék
toboztermését könnyedén felnyitja, s a magot “csipeszével” szedi ki.
Nász idején a hímek ragyogó narancsbarna színben pompáznak, ilyenkor már
szerényebb a külsejük, de még így is különleges látványként szolgáltak a
Botanikus kertben, a 107. megfigyelt madárfajként.

Pártha dász