Változó éghajlat – változó tájkép 1.

Az utóbbi években lezajlott kiterjedt fatelepítési programokról, a fásítás szempontjairól Pártha dászt (Pőcze Vilmost), Krisna-völgy tájrendezési és környezetvédelmi igazgatóját kérdeztük.

Az éghajlatváltozás kapcsán nagyszabású fásítási akciósorozat indult el nálatok. Milyen szempontokat vesztek figyelembe a fák ültetésénél?

– Elsősorban a leendő fásítás céljai szerint határozzuk meg a módszereket. Az erdősítéseknél előnyben részesítjük az őshonos (sőt, lehetőleg a somogyi, dél-dunántúli régióban honos) fafajokat, amelyeket igyekszünk vegyesen telepíteni. Az erdősávok, és legelőfásítások esetében az előző szempontokhoz járul még, hogy az ide telepített fafajok relatíve gyorsan növekedjenek, élettartamuk legyen minél hosszabb, valamint lehetőség szerint tűrjék a szárazságot és a szélnyomást is. Utóbbi esetben ugyanis a telepítésnek egyszerre kell megfelelnie a szélfogó és árnyékoló funkciónak.

– Milyen kapcsolatban vannak ezek a szempontok az éghajlatváltozással?

– Az utóbbi évek rendkívüli nyári szárazsága, csapadékszegénysége következtében gyakran vészesen alacsony a levegő páratartalma. Ez a hatás, valamint az, hogy a kis nedvességtartalmú és egyúttal forró levegő állandóan áramlik, nagymértékben csökkenti a talaj felső rétegének nedvességtartalmát. Ennek eredményeként a legelők, parkok és kertek növényei közül nagyon sok kiszáradt, vagy rosszul fejlődött. Az öntözés hatásfoka ilyen helyzetben rendkívül lecsökken, hiszen az öntözővíz nagy része még az előtt elpárolog, hogy a növények hozzájuthatnának.

A szélvédő fásítások úgy segítenek korlátozni a károsodás mértékét, hogy akadályozzák a levegő áramlását, és ezzel, valamint árnyékolásuk révén megőrzik a talaj- és légnedvesség jó részét. Ezért azt tervezzük, hogy például a legelők, de voltaképpen az egész terület egy erdőssztyepp-táj képét vegye fel, ahol a fás-ligetes állományok gyepfoltokkal váltakoznak.

Az őshonos fajok telepítése több szempontból is kedvező. Egyrészt a kiválasztott hazai fák nagyon jól bírják az említett nehéz körülményeket, másrészt ezek telepítésére igényelhetünk támogatást, harmadrészt, s ez az egyik legfőbb szempont, ezzel természetvédelmi célokat szolgálunk: fenntartjuk a hazai fafajok génállományát, és életteret alakítunk ki számos őshonos állatfaj számára.

– Számokban kifejezve milyen eredményeket értetek el eddig?

2002-től kezdtük el a hazai fafajú erdősítéseket, s ekkor mintegy 2 hektárt fásítottunk. 2004-ben további 5 hektár hazai fafajú erdőt ültettünk, amikor már a szél-és mikroklíma-védelem fenti szempontjainak figyelembevételével fasorokat is telepítettünk összesen 400 méter hosszúságban. Ezt a programot a romló klimatikus feltételek ellensúlyozása érdekében 2007-2008-ban összesen 5,4 hektár erdősáv ültetésével folytattuk, illetve a korábbi telepítéseken a szárazság következtében elpusztult fák pótlásaként további 20.000 facsemetét ültettünk ki.

– Úgy hallottuk, hogy a Krisna-völgy fásítási programjának vannak további aspektusai is. A tűzifatermelésre és az utcai fatelepítésekre gondolunk. Melyek a fő szempontok ezek esetében?

– Az energetikai célú ültetvényeknél merőben más a cél, mint a korábbiaknál: itt rövid vágásfordulóra törekszünk, tehát gyors növekedésű fafajt kell választanunk. Szempont a jó fűtőérték és a hasíthatóság is, hiszen Krisna-völgyben minden épületet fával fűtünk. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tűzifát ne csupán géppel, hanem kézi szálalással is ki lehessen termelni, hiszen a gépi kitermelés hosszú távú fenntarthatósága kérdéses. Energetikai ültevényeinket mindezek miatt zömmel akác alkotja. Kísérletezünk energiafűz és nyár fajokkal is, illetve kutatjuk a biomassza brikettálást, de ezek gépesített technológiát igénylő eljárások, amelyek korlátot szabnak a bevezetés mértékének.

Az utcafásításoknál megint mások a szempontjaink. Ezektől a fáktól jó takaróképességet, esztétikus megjelenést (esetleg több évszakon keresztül is), ellenállóságot, gyors növekedést, valamint jó szárazságtűrést is elvárunk.

– Milyen növények képesek megfelelni egyszerre ilyen sokféle elvárásnak?

Ez nem könnyű kérdés. Ráadásul azt még nem is említettem, hogy mindenképpen több fafajra van szükségünk, mert törekszünk a változatosságra is: célunk, hogy Krisna-völgy minden utcájának önálló karaktere, sajátos hangulata legyen. Úgy tűnik, hogy a legsikeresebben a lisztes berkenyék (a Sorbus aria ‘Lutescens’ fajtája: gyönyörű, fehéren molyhos levelekkel), valamint a kislevelű hárs (Tilia cordata: kiváló mézelő és illatos virágú gyógynövény is), a magastörzsű galagonya (Crataegus laevigata ‘Paul’s Scarlet’, mely tömvetelt, sötétrózsaszín virágtömegével díszít), illetve a juharok (például az Acer platanoides ‘Emerald Queen’: nagyon jó árnyékadó) szerepelnek. A csörgőfa (Koelreuteria paniculata) telepítés – a kezdeti kudarcok után – szépen megmaradt és fejlődik. Jó hangulatot adó sorfa, és kitűnő mézelő. Jelenleg újabb utcák fásításán dolgozunk, s ha meg akarunk felelni az előbb említett szempontoknak, akkor az eddigi tapasztalatokra építve további fajok, fajták kiválasztására lesz szükség.

(Az interjút készítette: Kun András & Rév Szilvia)

2 hozzászólás to “Változó éghajlat – változó tájkép 1.”

  • Jaksa Károlyné:

    Nem hozzászólni, hanem tanácsot kérni szeretnék.
    Indiai jó ismerősömtől kaptam mosódió vetőmagot,jelenleg 40 cm magas szépen fejlődő fácska cseperedett belőle.
    Jelenleg fűtött helyiségben teleltetem, de szeretnék többet tudni róla,mert jövőre már nem tudom a nagysága végett lakásba teleltetni.
    Várom megtisztelő válaszát
    Üdvözlettel: Katalin

  • kunandras:

    Kedves Katalin!
    A mosódiófa fagyérzékeny növényfaj, és kb. 9-10 évesen hoz először termést. Indiai hazájában ekkorra már igen termetes fává cseperedik – megnőhet akár 25 méteresre is.
    Szóval meggondolandó, hogy belevágjunk-e az otthoni tartásába. Mindenesetre érdemes kísérletezni vele, hiszen érdekes, egzotikus faj. Ha metszik, akkor minden bizonnyal kisebb méretű marad…

    További tájékozódási lehetőségek a neten:
    http://www.zoldpolc.hu/egyeb/mosodiorol-altalaban
    http://natur-all.hu/mosodio/mosodiofa-nevelese.html

    Üdvözlettel:
    (Kun) András

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image img_0099-jpg image img_0057-jpg image img_0092-jpg image dscn7275-jpg image img_0166-jpg image img_0145-jpg image bhakti_kert_6-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_4-jpg image bhakti_kert_1-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Semmi sem fogja olyan mértékben növelni az életben maradásunk esélyeit a Földön, mint az átállás a vegetáriánus étrendre."
Albert Einstein