Krisna-völgy ökológiai lábnyoma

labnyomozas1Befejeződött az ökológiai lábnyom-kutatás, amelyet egy egyetemi hallgató folytatott az Öko-völgy Program keretében. Lánczi Dániel Csaba, földrajz-környezettan szakos hallgató (ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) szakdolgozatában tanulságos információkat olvashatunk arról, hogy mit jelent a fenntarthatóság, és hogy Krisna-völgy lakói miként valósítják meg ezt a gyakorlatban. Az alábbiakban rövid kivonatot közlünk a szakdolgozatból, mely honlapunkról teljes egészében letölthető. Autonómia-kísérlet a somogyvámosi Krisna-közösségben, Krisna-völgy ökológiai lábnyoma A fenntarthatóságról és a fenntartható fejlődésről gondolkodni manapság időszerűbb, mint valaha. Az emberiség hosszú távon való túlélése – lássuk be – csak kompromisszumok megkötésével lehetséges. A természeti környezetünkkel való kapcsolatot (kompromisszum-rendszert) a fenntarthatóság szemüvegén keresztül szükséges vizsgálnunk. Annak meghatározására, hogy tevékenységünk fenntartható-e nem is olyan nehéz választ találni. Szakdolgozatomban a somogyvámosi Krisna-közösség fenntarthatóságát vizsgáltam egy új keletű számítási módszer segítségével.arnyekok 1993-ban jelenik meg először az ökológiai lábnyom kifejezés, melynek megalkotása Mathis Wackernagel és William E. Rees kanadai ökológusok nevéhez fűződik. A fogalom létrejöttének és létjogosultságának hátterében az áll, hogy a fenntartható fejlődés „megvalósíthatósága érdekében számszerűsíteni kell, hogy földünk természeti tőkéjéből mennyi áll rendelkezésünkre és ezt milyen mértékben fogyasztjuk”(Wackernagel, M.- Rees, W.E.: Ökológiai lábnyomunk, 2001). Az ökológiai lábnyom-számítás során kiszámítjuk, hogy mennyi ökológiailag produktív föld- és vízterület szükséges folyamatosan a népesség által elfogyasztott javak megtermeléséhez valamint a keletkező hulladék elnyeléséhez. A számítás során az egyes javak éves fogyasztását (kg/fő/év) vonatkoztatjuk az éves produktivitáshoz vagy hozamhoz (kg/ha/év). Az eredmény egy érték, melynek dimenziója ha/fő, mely az ökológiai lábnyom mértékegysége. Az ökológiai lábnyom mellett szükséges a vizsgált terület biológiai kapacitását is kiszámolni, melynek értékét az ökológiai lábnyommal összevetve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált terület fenntartható-e. Krisna-völgyben végzett számításaim eredményei (a részletes számítási metodika és a részletes eredmények a mellékelt .pdf file-ban pontosan követhetők) alátámasztották azt az előzetes feltételezésem, hogy Krisna-völgy a fenntarthatóság keretein belül él, legalább is az élet szinte minden területén. Krisna-völgy ökológiai lábnyoma: ~1,485 ha/fő, összehasonlításképpen Magyarország ökológiai lábnyoma: ~3,55 ha/fő, a világátlag pedig ~2,69 ha/fő.[1] Az adatok alapján jól látható, hogy Krisna-völgy lábnyom-értéke jóval kevesebb, mint az országos és a világ átlag. A fenntarthatóságra adott válasz is sokat mondó. Az egyes lábnyom-értékek összehasonlítása a biológiai kapacitásokkal (Krisna-völgy: ~1,733 ha/fő, Magyarország: ~2,82 ha/okorero1fő, Világ: ~2,06 ha/fő), melyek alapján megállapítható, hogy Krisna-völgy ~0,248 ha/fő pozitívummal rendelkezik, tehát megfelel a fenntarthatóság kritériumának, míg Magyarország és a Világ átlaga negatívumot mutat. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Krisna-völgy jó úton halad a hosszú távú fenntarthatóság megvalósítása felé. Fontos kiemelni, hogy Magyarország és a Világ lábnyom értékei sokat mondók ugyan, de a regionális különbségeket elfedik. Biztos vagyok benne, hogy mind Magyarországon, mind a Világon találhatunk olyan területeket, településeket, közösségeket, melyek ugyanúgy megfelelnek a fenntarthatóság kritériumának, mint Krisna-völgy. Érdemesnek látszik további kutatásokat végezni, hogy régiónk más, fenntartható életmódra törekvő közösségei milyen eredményre jutottak a gyakorlati megvalósítása terén. Az ökológiai-lábnyomszámítás alapján a Krisna-völgyi autonómia-kísérlet mintául szolgálhat mások számára is. Lánczi Dániel Csaba [1] Krisna-völgy ökolábnyomában a fogyasztási cikkek nem kaptak helyet. Magyarország és a Világ esetében regionális különbségek vannak a „gazdagabb” és „szegényebb” területek között. A szakdolgozat innen letölthető. (pdf, 1,1 MB)

1 hozzászólás to “Krisna-völgy ökológiai lábnyoma”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink

Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Vajon hány ember létezik még, aki megérti, hogy a pénz önmagában nem érték? Ugyanez vonatkozik az időre is: »Time is money« - mondják azok, akik a pénzt abszolút értékmérőnek tartják, mintha minden megtakarított percnek ugyanannyi lenne az értéke."
Konrad Lorenz