Krisna-völgy ökológiai lábnyoma

labnyomozas1Befejeződött az ökológiai lábnyom-kutatás, amelyet egy egyetemi hallgató folytatott az Öko-völgy Program keretében. Lánczi Dániel Csaba, földrajz-környezettan szakos hallgató (ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) szakdolgozatában tanulságos információkat olvashatunk arról, hogy mit jelent a fenntarthatóság, és hogy Krisna-völgy lakói miként valósítják meg ezt a gyakorlatban. Az alábbiakban rövid kivonatot közlünk a szakdolgozatból, mely honlapunkról teljes egészében letölthető.

Autonómia-kísérlet a somogyvámosi Krisna-közösségben, Krisna-völgy ökológiai lábnyoma

A fenntarthatóságról és a fenntartható fejlődésről gondolkodni manapság időszerűbb, mint valaha. Az emberiség hosszú távon való túlélése – lássuk be – csak kompromisszumok megkötésével lehetséges. A természeti környezetünkkel való kapcsolatot (kompromisszum-rendszert) a fenntarthatóság szemüvegén keresztül szükséges vizsgálnunk.

Annak meghatározására, hogy tevékenységünk fenntartható-e nem is olyan nehéz választ találni. Szakdolgozatomban a somogyvámosi Krisna-közösség fenntarthatóságát vizsgáltam egy új keletű számítási módszer segítségével.arnyekok

1993-ban jelenik meg először az ökológiai lábnyom kifejezés, melynek megalkotása Mathis Wackernagel és William E. Rees kanadai ökológusok nevéhez fűződik. A fogalom létrejöttének és létjogosultságának hátterében az áll, hogy a fenntartható fejlődés „megvalósíthatósága érdekében számszerűsíteni kell, hogy földünk természeti tőkéjéből mennyi áll rendelkezésünkre és ezt milyen mértékben fogyasztjuk”(Wackernagel, M.- Rees, W.E.: Ökológiai lábnyomunk, 2001).

Az ökológiai lábnyom-számítás során kiszámítjuk, hogy mennyi ökológiailag produktív föld- és vízterület szükséges folyamatosan a népesség által elfogyasztott javak megtermeléséhez valamint a keletkező hulladék elnyeléséhez. A számítás során az egyes javak éves fogyasztását (kg/fő/év) vonatkoztatjuk az éves produktivitáshoz vagy hozamhoz (kg/ha/év). Az eredmény egy érték, melynek dimenziója ha/fő, mely az ökológiai lábnyom mértékegysége.

Az ökológiai lábnyom mellett szükséges a vizsgált terület biológiai kapacitását is kiszámolni, melynek értékét az ökológiai lábnyommal összevetve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált terület fenntartható-e.

Krisna-völgyben végzett számításaim eredményei (a részletes számítási metodika és a részletes eredmények a mellékelt .pdf file-ban pontosan követhetők) alátámasztották azt az előzetes feltételezésem, hogy Krisna-völgy a fenntarthatóság keretein belül él, legalább is az élet szinte minden területén. Krisna-völgy ökológiai lábnyoma: ~1,485 ha/fő, összehasonlításképpen Magyarország ökológiai lábnyoma: ~3,55 ha/fő, a világátlag pedig ~2,69 ha/fő.[1] Az adatok alapján jól látható, hogy Krisna-völgy lábnyom-értéke jóval kevesebb, mint az országos és a világ átlag.

A fenntarthatóságra adott válasz is sokat mondó. Az egyes lábnyom-értékek összehasonlítása a biológiai kapacitásokkal (Krisna-völgy: ~1,733 ha/fő, Magyarország: ~2,82 ha/okorero1fő, Világ: ~2,06 ha/fő), melyek alapján megállapítható, hogy Krisna-völgy ~0,248 ha/fő pozitívummal rendelkezik, tehát megfelel a fenntarthatóság kritériumának, míg Magyarország és a Világ átlaga negatívumot mutat.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Krisna-völgy jó úton halad a hosszú távú fenntarthatóság megvalósítása felé. Fontos kiemelni, hogy Magyarország és a Világ lábnyom értékei sokat mondók ugyan, de a regionális különbségeket elfedik. Biztos vagyok benne, hogy mind Magyarországon, mind a Világon találhatunk olyan területeket, településeket, közösségeket, melyek ugyanúgy megfelelnek a fenntarthatóság kritériumának, mint Krisna-völgy. Érdemesnek látszik további kutatásokat végezni, hogy régiónk más, fenntartható életmódra törekvő közösségei milyen eredményre jutottak a gyakorlati megvalósítása terén. Az ökológiai-lábnyomszámítás alapján a Krisna-völgyi autonómia-kísérlet mintául szolgálhat mások számára is.

Lánczi Dániel Csaba

[1] Krisna-völgy ökolábnyomában a fogyasztási cikkek nem kaptak helyet. Magyarország és a Világ esetében regionális különbségek vannak a „gazdagabb” és „szegényebb” területek között.

A szakdolgozat innen letölthető. (pdf, 1,1 MB)

1 hozzászólás to “Krisna-völgy ökológiai lábnyoma”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit."
Vida Gábor